Amíg Magyarország és Szlovákia csak pályázott az EU-ba, az uniónak sokkal erősebb volt a meggyőző ereje, de mióta taggá váltak, Brüsszelnek sokkal nehezebb bármit is előírnia számukra, hiszen az unión belül is nagyon eltérő és vitatott a kisebbségekkel való bánásmód – vélekedett a L’Express című párizsi hetilapban Antonela Capelle-Pogacea, a Nemzetközi Tanulmányok és Kutatások Központja (CERI) nevű francia intézmény kutatója.
A lap a magyar-szlovák feszültségek kiéleződésének hátteréről kérdezte a szakértőt az internetes kiadásban a hét végén megjelent interjúban.
Capelle-Pogacea egyebek közt elmondta, hogy a kommunista idők elmúltával a magyar államfőknek szokásukká vált ellátogatni a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekhez. A révkomáromiszoboravatással annak a Szent Istvánnak állítottak emléket, aki „a magyar nemzeti ideológia központi jelképe” – mondta.
Azzal kapcsolatban, hogy a szlovák fél kifogásolta Sólyom László köztársasági elnök látogatásának időzítését, a francia szakértő úgy vélekedett: a szlovákok találhattak volna más érvet. Az 1968. augusztus 21-i katonai bevonulásra való utalás arra szolgált, hogy megindokolják a Sólyom-látogatás megtiltását. Ugyanakkor „a magyar hatóságok kevés empátiát mutattak a szlovákok nemzeti érzékenysége és történelmi emlékei iránt” – tette hozzá.
Antonela Capelle-Pogacea szélsőjobboldalinak nevezte a Szlovák Nemzeti Pártot (SNS), és elmondta, hogy vezetője, Jan Slota „nagyon radikális” hangon beszél Magyarországról. E pártot Robert Fico miniszterelnök, akinek a pártja társult tagja az Európai Szocialisták Pártjának, 2006-ban meghívta a kormányba. Slota pártja képes befolyásolni a kormánynak a kisebbségekkel szembeni politikáját – emlékeztetett a francia politikakutató.
Capelle-Pogacea olyan elszigetelt esetnek minősítette a budapesti szlovák nagykövetség épületének megdobását Molotov-koktéllal, amely hozzájárulhat a magyar-szlovák viszony utóbbi másfél évbenérzékelhető romlásának a médiában való megjelenítéséhez. Emlékeztetett arra, hogy áprilisban „a szélsőjobbhoz közeli” magyar futballszurkolókkal szemben a szlovák rendőrség keményen lépett fel, ami mozgósította a médiát és a kormányokat.
A szakértő úgy véli, hogy a gazdasági válság a fő oka a nacionalizmus erősödésének Magyarországon. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szélsőjobb – ellentétben Szlovákiával – Magyarországon ugyannincs kormányon, de a legutóbbi európai parlamenti választáson nagyon jó eredményt ért el. Szerinte ez – a csaknem nyolc éve kormányon levő szocialisták és liberálisok kimerültsége mellett – a válságnak, főképp a munkanélküliség növekedésének tudható be.
Capelle-Pogacea úgy látja, hogy kedvez a nacionalista témák legitimálásának Orbán Viktor volt miniszterelnök hangvétele is. A jobboldali ellenzék vezetője szerinte belpolitikai célokból használjaeszközként a magyar kisebbségek ügyét.
Felvidék Ma, MTI
