Nem kevés izgalommal várják az idei év eseményeit térségünkben a politikai elemzők. Miközben ugyanis Kelet- és Közép-Európa még mindig meglehetősen sebezhető a világgazdasági válság következményeként, számos országban a közelgő választások is fokozzák a bizonytalanságot, írja a Világgazdaság. 2010 első és rögtön a legnagyobb piaci kockázatokat hordozó politikai eseménye a január 17-i ukrán elnökválasztás lesz. A sorban azután a tavasz-nyár folyamán a magyar, a cseh, majd a szlovák parlamenti választás, illetve ősszel a lengyel elnök- és a lett parlamenti választás következik.
Az elemzők már régóta egyetértenek abban, hogy a régió alighanem a globális válság legsúlyosabb áldozata, és országai jelentős szerkezeti reformokra szorulnak. Különösen igaz ez a tavaly mintegy 15 százalékos GDP-viszszaesést elszenvedett Ukrajnára, amely a szuverén hitelkockázati biztosítások (CDS) felára alapján az államcsőd veszélyének leginkább kitett országok közé tartozik, és ahol a politikai belharcok már hónapok óta megbénítják a parlamenti döntéshozatalt.
Kijev 2008 novembere óta több mint 11 milliárd dollár értékű segítséget kapott a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), ám a pénzintézet a tavalyi év végén felfüggesztette a hitelprogramot, megtagadva egy 3,8 milliárd dolláros részlet folyósítását. Az IMF azt követően döntött így, hogy a parlament és az államfő a kormány akaratával szembemenve megemelte a minimálbért. Dominique Strauss-Kahn, a valutaalap vezérigazgatója azt mondta, hogy az együttműködés Kijevvel csak az elnökválasztás után folytatódhat.
Az elnökválasztáson a legrosszabb esélyekkel a jelenlegi államfő, Viktor Juscsenko indul; a harc minden bizonnyal Julia Timosenko miniszterelnök és Viktor Janukovics között dől el. Ám valószínűleg nem az első fordulóban, így február 7-én alighanem újra az urnákhoz járulnak az ukránok. A befektetők reményei szerint ezt követően visszatérhet a stabilitás: ismét sínre kerülhet az IMF-program, és enyhülhet a viszony Moszkvával.
Magyarország kapcsán az elemzők fő aggályát az képezi, hogy a kormányalakításra esélyes Fidesz hogyan viszonyul a költségvetési hiány kordában tartásához. Bár vezető fideszes politikusok többször leszögezték, hogy a jelenleg még fő ellenzéki erőként politizáló párt nem készül a költségvetési gyeplő eleresztésére, az elemzők azon tanakodnak: a valutaalap és az EU elfogadna-e egy 7-7,5 százalék körüli költségvetési hiányt. Ha ugyanis a nemzetközi hiteleket a büdzsé fellazítása miatt felfüggesztenék, az nemcsak a forintot, de a többi régiós devizát is nyomás alá helyezné. A Reuters szerint egyes elemzők azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a Jobbik különösen jó választási szereplése eltántoríthatja a külföldi befektetőket.
Némileg kisebb izgalmat okoz az elemzők körében a májusi cseh és a júniusi szlovák választás. Csehországban kiegyenlítettek az erőviszonyok, ám legvalószínűbbnek jelenleg a szociáldemokraták győzelme tűnik. Részükről intenzívebb adóztatásra és költekezésre, valamint a gyors euróátvétel támogatására lehet számítani. Ha azonban a kommunistákkal alakítanának koalíciós kormányt, annak a szociális, egészségügyi és nyugdíjreformok láthatják a kárát
Szlovákiában alighanem megtartja a kormányfői széket Robert Fico, ám kérdéses az új koalíció összetétele. A várakozások szerint jelenlegi partnerei – a Szlovák Nemzeti Párt és Vladimír Mečiar HZDS pártja – közül legalább egyet megtart, és ez folytatódó feszültséget okozhat a magyar–szlovák viszonyban.
Elemzői várakozások és aggályok térségünk választásaival kapcsolatban
Ukrajna (elnökválasztás, január 17.)
alighanem második forduló lesz februárban Julia Timosenko és Viktor Janukovics részvételével, Janukovics győzelme esetén új parlamenti választás lehet, elhúzva a bizonytalanságot.
az IMF csak az elnökválasztás után újíthatja fel a hitelprogramot
Magyarország (parlamenti választás, április)
kérdéses az IMF-program sorsa a Fidesz költségvetési tervei miatt
élénk nemzetközi érdeklődés kíséri majd a Jobbik szereplését.
Csehország (parlamenti választás, május)
baloldali kormány esetén nagyobb politikai támogatást kapna az euróbevezetés, gazdasági szempontból azonban egy takarékosabb, jobboldali vezetéssel haladna gyorsabban efelé az ország
a kommunisták hatalomra kerülése lassíthatja a reformokat.
Szlovákia (parlamenti választás, június)
Fico maradhat a miniszterelnök, alighanem legalább egyik koalíciós partnerét is megtartva.
feszült maradhat a magyar–szlovák viszony
Lengyelország (elnökválasztás, ősz)
kifejezetten pozitív elemzői várakozások Donald Tusk miniszterelnök várható győzelme miatt felgyorsulhatnak a reformok Lech Kaczynski távozásával, aki a média-, az egészségügyi és nyugdíjreformot is megvétózta.
Lettország (parlamenti választás, október)
egyelőre megjósolhatatlan végeredmény, félő, hogy a választás előtt felbomlik a jelenlegi koalíció, megnehezítve a reformok végrehajtását és elbizonytalanítva a befektetőket.
VG, Felvidék Ma
