A komáromi magyar tannyelvű Marianum iskolaközpont kerül bemutatásra rovatunkban, mely magában foglalja az óvoda nevelést, valamint az általános és a középiskolai oktatást is.
A Marianum Egyházi Alapiskola
A római–katolikus elemi oktatás alapjait Komáromban a 14. század elején a domonkosok rakták le, akiknek az itt felépített kolostoruk és templomuk mellett ún. plébániai iskolájuk is volt. A 16. század második felétől a város lakosságának zöme a protestantizmus híve lett, ezzel párhuzamosan a katolikus elemi oktatás megszűnt, és csak az ellenreformáció kibontakoztatásával indul újra a jezsuiták letelepedése nyomán. Hittérítésük eredményeként az egyre növekvő létszámú komáromi katolikusok gyermekei részére az egyház elemi iskolát létesített. 1869-ig a város által fenntartott katolikus főtanoda volt Komárom legnagyobb elemi iskolája.
A községi elemi iskola megnyitása után (1869), az iskolával elégedetlen szülők kezdeményezésére, az egyház 1870-ben újból megnyitja négy fiú és három leányosztállyal a katolikus iskolát. 1877-ben Simor János, Magyarország hercegprímása, mintegy 80.000 forintnyi adománya révén létrejön a katolikus leányiskola és óvoda, négy osztállyal a Páli Szent Vincéről elnevezett rend apácáinak, a Szatmári Irgalmas Nővéreknek vezetésével. 1896-ban gróf Majláth Gusztáv helyi plébános — későbbi erdélyi püspök — impozáns új iskolaépületet emeltetett a fiúiskola részére.
Az elmúlt század történelmi viszontagságai ellenére, csak a második világháború után szűntek meg városunkban a katolikus iskolák — a Simor–zárda, a Majláth iskola, a bencés gimnázium — a többi magyar tannyelvű iskolával együtt.
Több mint negyven év után, a társadalmi változások lehetővé tették, hogy 1994-ben ismét egyházi iskola működhessen Komáromban, — a Marianum Egyházi Alapiskola.
A Marianum Egyházi Alapiskola alapításának története
Az egyházi iskola szervezése 1991. telén kezdődött, Maitz Klára nyugdíjas pedagógus és Magyar Károly komáromi plébános kezdeményezésére. A pedagógusállásra meghirdetett pályázatra jelentkezett is néhány pedagógus. A szervezésben aktívan részt vett Bartakovics István, aki országgyűlési képviselőként nagyon sokat segített. Az ügyintézés számtalan akadályba ütközött. A legnagyobb gond a szülők érdektelensége, s a jelentkező gyermekek csekély száma volt. A szervezők ezért arra az elhatározásra jutottak, hogy csak az 1. és 2. évfolyamot indítják el. Így a pedagógusok száma is lecsökkent három főre: Szabó Zoltán, Szabó Ivett és Szendi Matild személyében. A Szabó házaspár szinte naponta hordta szét a város forgalmas központjaiba a szórólapokat, melyek az iskola megnyitását hirdették. Közben folyt a hivatalos ügyintézés is (minisztérium, járási hivatal stb.) Végül, rengeteg nehézség árán, a minisztérium megadta az engedélyt az iskolaalapításhoz, a Nagyszombati Püspökség pedig 1992. tavaszán az alapító okiratot. Sajnos, a járási hivatal közbelépett, mivel a jelentkező tanulók száma nem haladta meg az előírt számot. Így 1992. szeptemberében nem indulhatott meg a tanítás.
Az iskola szervezése azonban újra elkezdődött. A város állami iskoláiba járó tanulók szüleinek mindegyikét levélben értesítette a szervező csoport, amely szülői értekezletet rendezett. Sok érdeklődő jelent meg az értekezleten, de sajnos itt sem sikerült a szülők bizalmát elnyerni, ami azt jelentette, hogy 1993. szeptemberében sem indulhatott meg a tanítás a Marianumban.
1993. szeptemberétől újból elkezdődött az iskola szervezése. Ekkor kapcsolódott be a munkába a Stubendek házaspár és Őszi Eszter pedagógusok. Kezdeményezésükre ismét összeült az iskola alapítását korábban szervezők csoportja. Létrehozták a Pax Romana szervezet pedagógus szakcsoportját, melynek fő feladata az egyházi iskola megalapítása lett. Titkos szavazással bizalmat szavaztak Stubendek Istvánnak a további teendők elvégzéséhez, amelyet Magyar Károly plébános megerősített azzal, hogy megbízta őt az iskola körüli hivatalos ügyek szervezésével. Mivel 1993. október 31-ig az iskola alapításáról szóló kérvényt el kellett juttatni a minisztériumba, gyorsan kellett cselekedni. Sztyahula László lelkiatya és Stubendek István engedélyt kaptak arra, hogy a három magyar iskola szeptemberi szülőértekezletein pár mondatban vázolják az egyházi iskola megalakulásának lehetőségét. Ugyanakkor személyes beszélgetések, családi látogatások során Stubendek Anna járta végig a szülőket, meggyőzve őket a keresztény iskola fontosságáról. Szabó Zoltán a korábbi tapasztalataira építve, nagyon sokat segített a szervezésben. A gazdasági ügyekben Boncsek Katalin sok évtizedes tapasztalatával támogatta és segítette az alakuló iskolát.
Az első szülői értekezletre, amely a bencés rendházban volt 1993. szeptemberében, meghívást kapott a már működő dunaszerdahelyi Szent János apostol Egyházi Alapiskola igazgatónője, Aranyossy Teodóra és Zsidó János lelkiatya, dunaszerdahelyi plébános. Az igazgatónő az előadásában bemutatta iskolájukat, tájékoztatva a szülőket a keresztény iskola nevelő–oktató munkájáról, annak pozitív kisugárzásáról, ugyanakkor az iskola elleni alaptalan félretájékoztatásokra is figyelmeztette a szülőket és a pedagógusokat is. A lelkiatyák — Magyar Károly, Sztyahula László és Zsidó János — biztatták a szülőket keresztényi kötelességük megtartására, az egyházi iskola létrehozására. Stubendek István bejelentette, hogy az iskola ének–zene tagozatos lesz, egyben bemutatta az iskola pedagógiait, vallási tervezetét. Már ezen az értekezleten elkezdődött a tanulók nevének osztályok szerinti beírása — a szülők aláírásával igazolva, s napokon keresztül folyt az aláírások gyűjtése a plébánia épületében.
A gyereklétszám mellett fontos volt az iskola épületének a biztosítása is. A járási hivatal ígéretet tett, hogy a Marianum épületét mint eredeti egyházi építményt, 1994. június 31-ig kiüríti, és az egyházi iskolának használatra átadja (ui. ekkor még a Határőr utcai szlovák iskola 4 osztálya és a Szabadidőközpont működött benne).
A római katolikus plébánia október 20-án küldte el a kérvényt a minisztériumba, s egyúttal a nagyszombati püspökségnek is. Az iskolaügyi minisztériumból csak Fóthy János országgyűlési képviselő jóvoltából sikerült megszerezni az iskola engedélyezésének okiratát. A püspökség az iskoláról szóló alapító okiratot 1994. május 30-án küldte el.
1994. júniusában a pedagógusok és a gyerekek létszáma nagyjából állandósult, de az épületet csak június második felében kapta meg az egyházi iskola — üresen, teljesen leromlott állapotban. Az iskolakezdésig hátralévő másfél hónap alatt szülő, gyerek és pedagógus önzetlenül tevékenykedett, segédkezett az iskola születésénél.
… S 1994. szeptember 5-én, Istennek hála, megnyílt a Marianum Egyházi Alapiskola!
Szendi Matild és Stubendek István
Az egyházi iskolaközpontról bővebben a http://zsgmarianum.edu.sk/home.html weboldalon olvashatnak az érdeklődők.
