Az EU keleti határain élő nemzeti kisebbségek közül az ukrajnai és szlovákiai magyarok, illetve a Lengyelországban élő ukránok a zenét általában sokkal jobban szeretik a többi kisebbséghez viszonyítva. Az Európai Unió keleti határán élő nemzeti kisebbségek közül az ukrajnai és a szlovákiai magyarok szeretik a legjobban a zenét, míg a magyarországi szlovákok szeretik legjobban a többségi társadalom zenéjét – állapította meg a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet részvételével zajló összehasonlító kutatás. Az elemzés szerint a kelet- és közép-európai kisebbségek többsége jobban szereti saját zenéjét a többségi társadalom zenéjénél, csak néhány esetben találunk kivételt ez alól: ilyenek az Oroszország kalinyingrádi régiójában élő litvánok, a Fehéroroszországban és Ukrajnában élő lengyelek, valamint a magyarországi szlovákok is, akiknek harmada kedveli csak a magyar, s csupán ötöde szereti csak a szlovák zenét (a fennmaradók tehát mindkettőt vagy egyiket sem szeretik). A kérdőíves felmérés 2009 végétől 2010 tavaszáig készült országonként és kisebbségenként 400-800 fő megkérdezésével. A kutatásból az is kiderül, hogy az EU keleti határain élő nemzeti kisebbségek közül az ukrajnai és szlovákiai magyarok, illetve a Lengyelországban élő ukránok a zenét általában sokkal jobban szeretik a többi kisebbséghez viszonyítva. Legkevésbé muzikálisak a kalinyingrádi régióban élő litvánok és a Fehéroroszországban élő lengyelek. Ebben természetesen számos összetétel-hatás – így például az adott kisebbség életkori összetétele – is szerepet játszik. A zenét három kategóriára osztották fel: a többségi társadalom zenéjére, a kisebbségi társadalom zenéjére és globális zenére – tájékoztatta az MTI-t Bernát Anikó, a TÁRKI kutatója.
Felvidék Ma
