Március 5-én Népszámlálás és asszimiláció címmel zajlott konferencia Érsekújvárott, melyen a helyi MKP és a Most-Híd, valamint a magyar civil szervezetek neves előadók közreműködésével taglalták, miért is kell vállalni magyarságunkat a májusi népszámláláson.. A tanácskozás résztvevői Felhívásban fordultak a felvidéki magyarokhoz.
„A lámpást sem azért gyújtják meg, hogy a véka alá, hanem hogy a lámpatartóra tegyék, és akkor világít mindenkinek a házban.” Mt 5, 15. Mit jelent ma magyarnak lenni, és miért kell ma magyarságunkat vállalni?
A kérdés első felével rengetegen foglalkoznak, mind Magyarországon, mind a világ számos pontján, ahol magyarok élnek. Több irányból lehet közelíteni, de kézenfekvőnek tetszik a válasz, magyarnak lenni azt jelenti, a magyar kultúrához tartozni. A kultúra pedig nem más, mint „nézetek,értékek, szokások, viselkedésformák és tárgyak rendszere, amelyet egy adott közösség tagjai használnak a világban való eligazodás és az egymással való kommunikáció céljából; és amelyet generációról generációra továbbörökítenek”. „Magyarnak lenni: Nem csak az ősök, az élet,/ Magyarrá csak a szív tesz és a lélek.”
A kérdés másik fele ennél sokkal érdekesebb. Miért érdemes magyarnak lenni? Miért érdemes magunkat magyar nemzetiségűnek vallani? Kiváltságosként tekinthetünk magunkra, hiszen ezek olyan kérdések, amelyek csak minket, határon túli magyarokat érintenek. Egy magyarországi magyar ritkán szembesül ezzel a kérdéssel. Mondhatjuk, hogy ma Szlovákiában azért érdemes magyar nemzetiségűnek vallani magunkat, hogy ne hagyjuk el gyökereinket, és ezzel azt a – szlovákok és magyarországi magyarok számára is elérhetetlen – kiváltságot, hogy két kultúra értékei által gazdagított polgárként élhessük életünket! A szlovák kultúra gyümölcseiből mindnyájunknak lehetősége van csemegézgetni, akárhogy alakuljon is a népszámlálás végeredménye, ám ahhoz, hogy a magyar kultúrát továbbra is élvezni, művelni és gyarapítani tudjuk, többek között elengedhetetlen az is, hogy településünk kétnyelvűnek számítson, tehát a magyarság aránya elérje a 20 százalékot. Bár a nemzetiség vállalása nem kötelező, amennyiben magyar nemzetiségünket a kérdőíveken is felvállaljuk, sokat teszünk azért, hogy a kettős kultúrában létezés minden előnyét fenntartsuk. Senki sem kérheti többé számon a nemzetiségünket, senki sem büntethet bennünket annak vállalása miatt, de nem árt tudatosítani, hogy ha ma Szlovákiában magyarnak valljuk magunkat, bátorságról teszünk tanúbizonyságot. Nem tagadjuk meg magyar identitásunkat, gyökereinkhez ragaszkodunk, elődeinkkel vállalunk sorsközösséget. Elődeinkkel, akik nem hasonultak meg a nehéz időkben.
Polgáraink világszerte vállalnak munkát, diákjaink Európa számos egyetemén tanulnak, de hazájuknak azt a kisközösséget vallják, ahonnan származnak. A mostani népszámlálás akár az internetes adatlapok kitöltésével nekik is lehetőséget biztosít arra, hogy vállalják önmagukat, és ezzel erősítsék közösségünket.
Hamarosan kérdezőbiztosok járják körbe az országot, és olyan kérdéseket tesznek fel Önnek, melyekkel naponta szembesül. A nemzetiségére (20. kérdés), az anyanyelvére (21. kérdés) és a legtöbbet használt nyelvre (22. kérdés) adott válaszok most nemcsak az Ön sorsát befolyásolják, de egy közösség sorsát határozzák meg, nem csak az elkövetkező 10 évre.”
Érsekújvár, 2011. március 5.
{iarelatednews articleid=”27369″}
