A vasas szakszervezet továbbra sem ért egyet a Munka Törvénykönyvének változásaival, sem az adó- és járulékreformmal. Az ágazati szakszervezet elnöke, Emil Machyna fő kifogása, hogy a munkajogi kódex megszünteti a minimális bértarifákat, emeli a túlórakeretet, liberalizálja a kollektív egyeztetést a munkáltató javára.
A szakképzettségtől függő minimális bérek eltörlése a munkavállalók védelmét csökkenti. Ha a könyvelő bére ugyanolyan lehet, mint a takarítónőé, az Machyna szerint alkotmányos jogot is sért, s végső soron az új szabályozás azt is lehetővé fogja tenni, hogy a munkavállalók zömét nemzetgazdasági minimálbéren alkalmazzák.
A tervezett adó- és járulékreformban a vasas szakszervezet a szuperbruttó bér bevezetését kifogásolja első helyen. Machyna azt mondta: ezzel az összes adó- és járulékteher áthárul a munkavállalóra, akinek közterhei a bérszínvonal 69 százalékára nőnek, ami az Európai Unióban a legmagasabb lesz. Hozzátette: igaz ugyan, hogy a szuperbruttó bevezetését követően a szociális és egészségügyi járulék csökkenne, ám a jövedelmadó-teher csaknem a duplájára fog nőni.
Machyna szerint a szuperbruttó bér az első lépés a Sulík-féle bónusz bevezetéséhez, ami egyet fog jelenteni a szociális ellátó rendszer teljes leépítésével. „Nincs abban semmi logika – mondta -, hogy az egyes alapok és kórházak fizetésképtelensége setén csökkentsük a Szociális Biztosítóba fizetett járulékokat 24 százalékra, az egészségbiztosításit meg 14-re, és az adókat emeljük 100 százalékkal úgy, hogy azt a teljes szuperbruttó összegre vessék ki. Bírálta azt a tervet is, hogy az adómentes jövedelmet (eddig a létminimum 19,2-szerese volt) a létminimum tervezett 13,5-szöröséről 12-szeresére csökkentsék és megszüntessék az eltartott házastársra jóváírható adómentes összeget. Ez további jövedelemcsökkenést eredményez, mondta.
Machyna kifogásolta, hogy a kormány nem tette egyértelművé, milyen forrásokból akarja a Szociális Biztosító bevételeit (a második nyugdíjpillérbe átutalt, így a rendszerből kieső összeget) pótolni, és a folyósított nyugdíjakat garantálni. Egyelőre nem árulta el a kormány azt sem, milyen helyzetbe kerül a szolidáris nyugdíjrendszer azt követően, ha a járulékokat tovább csökkentik, tehát a hiány az első pillérben nagyobb lesz, mint jelenleg.
Machyna azzal sem ért egyet, hogy az önfoglalkoztatók kevesebb járulékot fizessenek az egészségbiztosítóba, mint az alkalmazottak. Azt mondta, ha az iparos megbetegszik, őt is ugyanúgy kell gyógyítani, mint egy alkalmazottat. Szerinte nyugdíjbiztosítást is legalább annyit kellene fizetniük, hogy nyugdíjként a létminimumot megkapják, mert ha azt sem fogják elérni, „nekünk, a többieknek kell összeadnunk nekik a hiányzó összeget, és ez igazságtalan” – érvelt.
Machyna bejelentette: az adó- és járulékreform miatt is nyomásgyakorló akciókat tartanak majd, és szeretnének minden vállalat dolgozóival találkozni, hogy felvilágosítsák őket a szuperbruttó lényegéről.