Február 24-én, pénteken az Alsó-Garam- és Ipoly-mente mutatkozik be, március 23-án Csallóköz és Mátyusföld a nemeskosúti Berkenye Néptáncegyüttessel, április 20-án a felvidéki palócság a füleki Rakonca Néptáncegyüttessel, május 18-án pedig Kassa vidéke a nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttessel – mindegyik műsorhoz a tájegységet bemutató népművészeti kiállítással is kapcsolódva.
„A hagyomány gyökér; és ha elveszítjük a gyökereinket, önmagunkat veszítjük el” – ez a mottója a Polgárok Háza Kárpát medencei Magyar Népművészet rendezvénysorozatának, melynek során egy-egy tájegység szerteágazó bemutatására törekszünk népművészeti kiállítással, a helyi népzene, néptánc, népdal, népmese, jellegzetes gasztronómia bemutatásával. A sorozat 2012. tavaszi évadát a Felvidék népművészetének szenteljük. A mottó is a Felvidékről származik: a 2009-ben indult rendezvénysorozat első évadában Zoboralja is bemutatkozott, és egy alig húszéves zsérei lány, Maga Melinda fogalmazta meg a néphagyomány közösség- és magyarságmegtartó erejét így, amelynél talán Kodály se mondhatta volna szebben. – tájékoztatta a Felvidék.ma-t ‘Sigmond Bertalan sorozatszervező.
A sorozat elmúlt két évében bemutatkozott immár Őrvidéktől Háromszékig tizenhét tájegység; az „elfeledett nyugati végek”, a Kárpátok övezte északkeleti „hármashatár” és a történelmi Dél-Magyarország után most észak felé fordulunk.
A Felvidékről elsőként februárban az Alsó-Garam-mentével és az Alsó-Ipoly-mentével ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Itt, a Palócföld és Kisalföld határán mindkét nagytáj számos néprajzi jellemzőjét megtalálhatjuk, azonban különösen érdekes az Alsó-Garam-menti népviseleti kuriózum, az úgynevezett „kurtaszoknyás hatfalu” sajátos elkülönülése. E falucsoport, Bart, Bény, Garampáld, Kéménd, Kisgyarmat és Kőhídgyarmat különállására és összatartozására számos magyarázat létezik: az egyik egészen az államalapításkori bényi sáncrendszer építésére és kiszolgálására vezeti vissza a falucsoport elkülönülését; más vélemények szerint e hat falu közös plébániai körzet volt valamikor a történelemben; ismét mások szerint a török elől menekülő, azonos helyről elvándorolt lakosság népesítette be e településeket.
A különállást szimbolizáló sajátos kurtaszoknyás viselet eredetét a török időkre teszik: a néphagyomány szerint a török hódoltság idején az esztergomi pasa rendeletbe adta a szoknya megrövidítését, hogy lássák a lányok bájait, lábait. A környékbeli asszonyok eleget tettek a parancsnak. Csakhogy furfangosan: amennyivel a szoknyát megrövidítették, annyival hosszabb lett a derékrész is; a szoknyát a csípőnél egy ún. pofándli tartja, ami a pruszlikra van ráerősítve. A viselethez piros, hosszúszárú csizma tartozik. A szoknya hossza a történelem során vélhetően többször változott. 1839-ben egy angol utazó, John Paget azt jegyezte fel, hogy ezen a vidéken a lányok, asszonyok – a törökökhöz hasonlóan – az arcukat szégyellősen elfedik; s bár felül ilyen szemérmesek, a szoknyájuk oly rövid, hogy a csizmaszárat sem éri el; s az így kivillanó barna térdüket minden szégyenkezés nélkül mutogatják. A XX. század első feléből fennmaradt fényképfelvételek tanúsága szerint akkortájt a szoknya féllábszárig ért, napjainkban viszont újra a térd fölött végződik.
Az Alsó-Garam-mentével szoros kapcsolatot ápolnak az Alsó-Ipoly-mente települései, közülük Ipolyszalkát látjuk vendégül. E település, mely a Palócföld legnyugatibb szegélye, a történelem viharainak sokszor esett útjába, hisz a török időkben és a XX. században is két államalakulat határán helyezkedett el. Ennek ellenére azonban módosságát megőrizte, és Ipoly-hídja révén ma is jelentős határpont.
A Polgárok Házában most Bart és Kisgyarmat hagyományőrzői, garampáldi mesemondó kislány, Kéménd-iszomfalva borai Drozdík József pincészetéből, ipolyszalkai furulyások, valamint e települések polgármesterei képviselik a tájegységet, vendégelőadó a zselízi Kincső Ifjúsági Néptáncegyüttes. A kiállításon barti, kisgyarmati és ipolyszalkai gyűjteményt láthatunk; az est végén ipolyszalkai kemencés kuglófot és rétest kóstolhatnak az érdeklődők, házi lekvárokkal.
Az e heti, tehát február 24-i rendezvény programja:
18.00: Kiállítás-megnyitó az alsó-garam-menti Bart és Kisgyarmat népművészetéből és az Ipolyszalkai Tájház gyűjteményéből. Köszöntőt mondanak a térség polgármesterei: Góra Mónika (Garampáld), Gróf Katalin (Kisgyarmat),Hubač Sándor (Bart), Józsa János (Ipolyszalka). Népmesét mond: Tóth Rebeka (Garampáld). Közreműködnek: az Ipolyszalkai Alapiskola furulyásai.
18.30: Táncok és népszokások az alsó-garam-menti kurtaszoknyás hatfaluból. A barti Bíbic Néptánccsoport, a kisgyarmati „Dédapáink nyomában” hagyományőrzők és a zselízi Kincső Ifjúsági Néptáncegyüttes műsora. Muzsikál: a Gereben népzenei együttes. Az est végén kóstoló: ipolyszalkai kemencés kuglóf és rétes, Drozdík József borai Kéménd-Iszomfalváról és sok más finomság várja a közönséget.
A sorozat folytatásaként márciusban a nemeskosúti Berkenye Néptáncegyüttes, áprilisban a füleki Rakonca Néptáncegyüttes, májusban pedig a nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes lesz a Polgárok Háza vendége – mindegyik műsorhoz a tájegységet bemutató népművészeti kiállítás is kapcsolódik.
Az Intézmény a szokásos családias, jó hangulatot ígéri a látogatóknak. A két szomszédos tájegység magyarsága szoros kapcsolatot ápol egymással: évente közös bálok és egyéb események kötik össze életüket. A Polgárok Háza rendezvénye is erre vállalkozott.
A rendezvényeknek a Felvidék.ma is médiapartnere.
Polgárok Háza, Felvidék.ma
{japopup type=”slideshow” content=”images/stories/_esemenyek/2012/02/32518b.jpg” width=”900″ height=”106″ title=”program”}program{/japopup}
