Budapesten (XII. kerület, Gesztenyés kert, a MOM Kulturális Központ közelében) május 15-én, 16 órai kezdettel avatják fel gróf Esterházy János szobrát.
A felvidéki mártír politikusnak a Gróf Esterházy János-szoborért Egyesület, a Hegyvidéki Önkormányzat és Magyarország kormánya szervezésében avatnak emlékművet, Nagy János alkotását. Köszöntő beszédet mondanak: Pokorni Zoltán polgármester és Áder János köztársasági elnök.
Az Esterházy János Szoborért Egyesület és a magyar kormány összefogásának köszönhetően május 15-én, az 1942. május 15-én a zsidók deportálására vonatkozó törvény visszautasító szlovák parlamenti beszédének évfordulóján avatják fel Esterházy János szobrát a XII. kerületi Gesztenyéskertben.
Az alkotást Nagy János felvidéki szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja készítette. Nagy János már több mint húsz éve dolgozik valamilyen formában az Esterházy-gondolatvilágon. A kőfaragó Kampfl János, a bronzöntő Troznai István volt.
Mint tudjuk a kabátos motívum nem a fantázia, hanem az annál sokkal kegyetlenebb valóság szülötte. A szobrászművész a szenvedést akarta jelképezni, azzal együtt, hogy az arcról látszódjon: ezt az embert nem lehet megtörni, mert szabadabb volt a rabtartóinál, s még halálában is képes üzenni nekünk.
Hidasnémeti Máté építész a Gesztenyéskertben szoborparkot alakított ki – jelképekkel. Egy semleges hátteret tervezett a szobor mögé, ami éppen egyszerű megmunkálatlanságában erősíti, koncentrálja Esterházy életét és személyiségét.
A durván faragott kőtömb befalazott ablakot jelképez, rajta annyi, a nagy felülettől elváló és a falazást szimbolizáló finom csiszolt kővel, ahány stációja, börtönállomása volt az ő szenvedéseinek. A fúgák közt átsejlő üvegkereszt pedig szintén jelkép: a megtörhetetlen hité.
A szobor körül, a sétány által megteremtett ellipszisben Esterházy-rózsák virágoznak. A mintegy 250 darab rózsatő a híres rózsanemesítő, Mák Gergely húsz évvel ezelőtt kinevelt tövei közül kerültek oda.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”34880,39131,38717,38495,39551″}
