A Galántai és a Vágsellyei járásokban folytatódtak a járási szintű egyeztetés a megyei választásokon való együttműködésről az MKP és a Most-Híd között.
Mindkét tárgyalással kapcsolatban sajtóközlemény formájában tájékoztatakk a Magyar Közösség Pártjának illetékes járási elnökségei:
Vágsellye járás – Az MKP Országos Tanácsának megyei választásokkal kapcsolatos állásfoglalása, valamint a párt Vágsellyei Járási Elnökségének 2013. február 11-ei határozata értelmében Baranyay Alajos, az MKP járási elnöke a megyei választásokon való együttműködést szorgalmazva megbeszéléseket kezdeményezett a Most-Híd járási vezetésével. A megkeresés kezdetben pozitív visszhangra talált, azonban Országos Tanácsuk határozatára hivatkozva a február 18-ai keltezésű válaszlevélben a Most-Híd a megbeszélések elhalasztását kérte.
Mivelhogy a Most-Híd április elejéig nem jelezte a járási szintű tárgyalások megkezdésére való készséget, az MKP Vágsellyei Járási Elnöksége április 12-én újfent javaslatot tett az együttműködéssel kapcsolatos tárgyalások lefolytatására, amelyek ezt követően két fordulóban meg is valósultak.
A Most-Híd elképzelése a vágsellyei járási kvóta egyenlő arányban történő elosztása volt (2-2 képviselőjelölt indításával). Ezzel szemben az MKP javaslata a járásban 3 MKP-s és 1 Most-Híd-as jelölt állítása volt, továbbá ragaszkodott ahhoz, hogy mindkét politikai tömörülés országos szintű szerveinek állásfoglalásaival és sajtónyilatkozataival összhangban (melyek értelmében az együttműködés célja a magyar közösség megyei szintű képviseletének megőrzése, illetve megerősítése a lehető legtöbb magyar képviselő bejuttatása által) mindkét párt jelöltjei a járásban magyar nemzetiségűek legyenek.
Az MKP saját ajánlatának kialakításakor a 2009-es megyei választások eredményeiből indult ki, amikor is az MKP 3 jelöltet jutatott a megyei parlamentbe, míg a Most-Híd egyet sem. Az MKP jelöltjei együttesen akkor nagyjából háromszor annyi preferenciaszavazatot kaptak a járásban, mint a Most-Híd vezette választási blokké (9770, illetve 3615). Minderre vajmi kevés befolyással bírt az a körülmény, hogy a Most-Híd 2009-ben csak pár hónappal a választások előtt alakult, hiszen a jelöltjei javarészt sokéves politikai pályafutással a hátuk mögött mérettek meg. Nem lehet ugyanis elmenni amellett, hogy a megyei választások alkalmával sokkal kisebb szerepe van a pártpreferenciáknak, a választók elsősorban a jelöltek személyét mérlegelik. Többek közt ez a tényező is az MKP javára billentette a mérleg nyelvét akárcsak négy évvel ezelőtt, úgy jelenleg is. (Megemlíthető például, hogy az MKP-nak a járásban 5, míg a Most-Híd-nak csupán 1 polgármestere van.) Mindezek a tények a Most-Híd által elképzelt együttműködési tervezet komolyságát is megkérdőjelezik.
A fentiek figyelembe vételével megállapítható, hogy az MKP Vágsellyei Járási Elnöksége maximálisan korrekt ajánlatot terjesztett tárgyalópartnere elé. Ennek ellenére ezt a Most-Híd nem tudta elfogadni, s a javasolt alapelvek szerinti együttműködést elutasította.
Az MKP Járási Elnöksége sajnálattal veszi tudomásul ezt a fejleményt. Mindemellett leszögezi, hogy amennyiben a magyar közösséget megszólítani igyekvő pártoknak a hatékony érdekképviselet a célja, együttműködésük mind a megyei, mind az egyéb szintű politizálás esetében elengedhetetlen. Az MKP járási pártszervei a továbbiakban a választásokra való felkészülésnél, a járási választási program kialakításánál, valamint a választási kampányt illetően is igyekszik mindent megtenni azért, hogy a Vágsellyei járás magyarsága az őszi választások után is saját képviselettel rendelkezzen a Nyitra megyei parlamentben.
Galántai járás – Pénteken, 2013. április 26-án hosszabb szünet után ismét tárgyalóasztalhoz ült a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd párt galántai járási küldöttsége, hogy folytassa a tárgyalásokat az őszi megyei választásokkal kapcsolatban. A küldöttség résztvevői az MKP részéről: Forró Krisztián, galántai járási elnök, Horváth Miklós, alelnök és Bíró László, elnökségi tag. A Most-Híd pártot Csady Zsuzsa, galántai járási elnök, Gál Gábor elnökségi tag és Forró Zoltán elnökségi tag képviselte.
Az MKP küldöttsége – érezve a felelősséget a járásban élő magyar közösségért – az eredeti javaslathoz képest több kompromisszumot is felajánlott. Végső javaslata abból az egyezségből indult ki, amelyet a két párt a Besztercebányai kerület több járásában, például a rimaszombati járásban is megkötött. Mégpedig hogy mindkét párt indítson négy jelöltet (a hét meglévő képviselői helyre), és egyik fél sem szól bele, kiket állít a másik párt.
A Most-Híd továbbra is ragaszkodik ahhoz a megoldáshoz, miszerint az MKP három jelöltet indítson, míg a Híd négyet.
Az MKP galántai küldöttsége tisztában van azzal, hogy a Most-Híd párt több szavazatot kapott a legutóbbi parlamenti választásokon, nem hagyhatja azonban figyelmen kívül azt a tényt, hogy a Nagyszombat megyei képviselő-testületben az MKP-nak három képviselője van a járásból, míg a Most-Híd-nak mindössze egy.
Mindemellett fontosnak tartjuk rámutatni arra is, hogy a Rimaszombati járásban az MKP több szavazatot szerezett a legutóbbi parlamenti választásokon, mint a Most-Híd, mégis elfogadta az egyforma számú (4-4) jelöltállítási modellt. Számunkra a magyarság képviseletének biztosítása, és nem az öncélú erőfitogtatás a fontos. Ezért továbbra is nyitottak vagyunk a megegyezésre. A galántai járásban élő magyarok aránya mindössze 36 százalék. Ennek a közösségnek a többsége viszont azt várja tőlünk, hogy megegyezzünk. Mi továbbra is készek vagyunk rá.
Felvidék.ma
