Pánczél Károly, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága (NÖB) elnökének felvidéki látogatása december 3-án, délután Somorján kezdődött. A magas rangú politikus Duray Miklós a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) elnökének a meghívására érkezett a Felvidékre.
A somorjai kerekasztal beszélgetésnek a Paolai Szent Ferenc lelkipásztori központ adott otthont. Pánczél Károly elnök dr. Sándor Tamás, a NÖB titkárságának a vezetője, Sándor Zoltán, a pozsonyi magyar nagykövetség tanácsosa és Kiss Balázs, a sajtó ügyekért felelős diplomata kíséretében érkezett.
A vendégek szívélyes üdvözlése után Pogány Erzsébet a SZAKC igazgatója bemutatta a résztvevőket. Somorja városát képviselte Bárdos Gábor polgármester, Myjavec Pál plébános, Dr. Hecht Anna, a Somorja és Vidéke Polgári Társulás nevében, Polgár Hajnalka és Szamák Zsuzsanna, a Somorja Hangja képviseletében és Nagy Myrtill, a helyi Csemadok alelnöke.
Az országos szervezetek és intézmények képviseletében Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének az elnöke, Görföl Jenő, a Csemadok országos főtitkára, Cservenka János, a Hidaskürti Magán Szakközépiskola alapítója, Pásztor Csaba a Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesületének elnöke Peredről, valamint Both Hedvig, a Keresztény Ifjúsági Közösség tagja vett részt a beszélgetésen.
Myjavec Pál plébános köszöntő szavai után kifejezte, hogy a határon túlnyúló találkozás örömre ad okot, és a párbeszéd fontosságát emelte ki a jövőre nézve.
Bárdos Gábor polgármester üdvözölte a vendégeket, majd röviden bemutatta Somorja történelmét és elmondta, hogy a város nemzetiségi összetétele a rendszerváltozás óta megváltozott, jelentősen csökkent a magyar lakosság aránya, aminek elsődleges oka a főváros közelsége és a gyorsuló urbanizáció. Kiemelte, hogy a civil szervezeteknek és az egyháznak köszönhető az erős magyar nemzettudat megtartása a városban. Beszámolt az önkormányzati választások eredményéről, a Magyar Közösség Pártja sikeréről.
Pánczél Károly megköszönte a meghívást és a vendéglátást, majd bemutatkozott, hiszen új személynek számít a nemzetpolitikában, annak ellenére, hogy 1998 óta parlamenti képviselőként dolgozik, végzettségére nézve történelem és földrajz szakos tanár, és a NÖB előtt az oktatási bizottság tagja volt. Kedvező változásként emelte ki, hogy a nemzetpolitika jelentőségét növelve 2011-re megalakult a Nemzeti Összetartozás Bizottsága a magyar parlamentben, amelynek célja az oktatás, nevelés és a magyarság megtartása határon innen és túl. Elmondta, hogy a bizottság az Esterházy teremben dolgozik, amely gróf Esterházy János felvidéki magyar mártír politikusról kapta a nevét, és ennek jelzésértéke van.
Majd kitért arra, hogy az alapvető törvényi szabályozás nem fog változni, négy meghatározó pontot emelt ki: az első az Alaptörvénybe emelése annak, hogy Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarságért, a második, a Nemzeti Összetartozás Napja, amely a trianoni békeszerződés aláírásának az emléknapja is. A harmadik a kettős állampolgárság, amelyben reméli, hogy az álláspontok közeledni fognak, mint más példák mutatják, és a negyedik az új választójogi törvény, amely által a határon túl élő, bejelentett lakcímmel nem rendelkezők számára lehetővé teszik, hogy országos listára szavazzanak, így nemcsak országgyűlése van Magyarországnak, hanem Nemzetgyűlése.
A magyarság csökkenésének problémáját a demográfia, az elvándorlás és az asszimiláció által lehet megfogalmazni. Legfőbb célként azt emelte ki, hogy a magyarság megmaradjon szülőföldjén. Ennek alapja a jól működő gazdaság, amelyre aztán rá lehet építeni az oktatást és a kultúrát. Magyarország gazdasági növekedése, a gazdasági és politikai szuverenitásra való törekvése kellő támasza lehet a határon túli magyarságnak.
Kiemelte, hogy 2015 a szakképzés éve lesz, a megkezdett tematikus rendszer folytatásaként határon innen és túl, amit módszertani anyagok és képzések által valósítanak meg. Célként fogalmazta meg az egységes felsőoktatást, magyar ösztöndíjrendszer kialakítását, a diplomák egységes elfogadását a Kárpát- medencében.
Elmondta, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának a szakpolitikai bizottsága ülésén a Kárpát Régió Üzleti Hálózat bővítéséről, magyar-magyar gazdasági kapcsolatok élénkítéséről döntöttek, aminek köszönhetően a Felvidéken öt új iroda nyílik majd. Pánczél Károly hangsúlyozta, hogy figyelembe veszik az egyes országok érzékenységét, mindenkit szeretnének támogatni, de fontos, hogy éljenek a magyar vállalkozások és a magyarság ez által megmaradjon az adott területen. A legnagyobb veszélyt abban látja, ha a gazdaság működése nem kielégítő, hamarabb következik be az elvándorlás, az anyanyelvi oktatás elhanyagolása és a többségi társadalomba való beolvadás. Épp ezért a NÖB elkötelezte magát a civil szervezetek, az egyház és a politikai pártok támogatása iránt, és hogy segítsék a magyar megmaradást. Záró szavaiban kiemelte a 2016-os szlovákiai parlamenti választások fontosságát, az összefogás szükségességét, hogy a Magyar Közösség Pártja elérje a parlamentbe jutáshoz szükséges 5%-os küszöböt, és ismét kormánytényező legyen Szlovákiában.
Duray Miklós, a SZAKC elnöke elmondta, hogy a nemzetpolitika nem új keletű, hiszen a két világháború között már foglalkoztak vele. KIemelte, hogy 1996-ban az első magyar-magyar csúcstalálkozón is megfogalmazták a szülőföldön maradás és boldogulás fontosságát, majd 1998-ban a státustörvény elfogadása lett az első jogi szabályozással létrejövő együttműködési alap. Ekkor jött létre a SZAKC, azzal a céllal, hogy ne egy szervezet sajátítsa ki a státustörvényt, hanem megalapozták a civil szervezetek helyi és országos hálózatának a építését, összefogását, aktivizálva a felvidéki magyarságot, hogy közösségi politikát valósítsanak meg. Hangsúlyozta a határon átívelő nemzetpolitika fontosságát szakszerű munkát kérve a mozaikszerű megfogalmazás helyett.
Duray Miklós is a gazdaság átgondolását hangsúlyozta, a törvényi háttér biztosítását, a szülőföld gazdasági megtartó erejének fontosságát emelte ki, a határ minkét oldalán létrejövő ipar telepítését, a mezőgazdaság fejlesztését hangsúlyozva, és a gazdasági árnyékzónák megszüntetését fogalmazta meg célként.
Cservenka János, a Hidaskürti Magán Szakközépiskola alapítója szerint fontos meghatározni az oktatás irányát, hogy a tudás vagy munka alapú társadalom megvalósulása-e a cél. A problémát abban látja, hogy a jelenlegi társadalomban a fiatalok nem akarnak fizikai munkát végezni, és felkészülés hiányában nem lesznek képesek vállalkozásokat indítani és a hiányuk jelentkezik majd a kis és középvállalkozásokban. Fontosnak tartja az oktatás színvonalának emelését, hogy az iskola komolyan vegye a feladatát: a magyar szakközépiskola feladata az elemi készségek kialakítása mellett a magyarságtudat erősítése is, hogy a gyerek ne egy normatív szám legyen, hanem jövőképet biztosítsanak a számára.
Az oktatás témakörének a folytatásaként Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének az elnöke elmondta, hogy a magyar gyerek magyar iskolába járjon, ezt küldetésnek tekintik. Valós veszélyre hívta fel a figyelmet az iskola bezárások problémájával sokan szembesülhetnek majd a közeljövőben, de a szülők szövetség feladata az iskola létezésének a biztosítása kell, hogy legyen. Elmondta, hogy kevés anyagi forrással rendelkeznek, a jövedelemadó 2%-ának a megszerzését magyarságmegtartó rendezvényekre fordítják. A Magyarországról érkező anyagi támogatások az értékek mentését szolgálják Felvidék magyar iskoláiban.
Dr. Hecht Anna, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos kórusának elnöke, oktatáspolitikai szakértő elmondta, hogy a nemzeti összetartozás egyetemista kora óta foglalkoztatta. Kiemelte, hogy a szlovákiai magyar iskoláknak nincs intézményi háttere, hiányzik egy minisztériumi főosztály, ami összefogná a munkájukat. Ennek hiányában ezt a feladatot a civil szervezetek végzik a Felvidéken, a magyarság ápolása, megmaradása ezeknek a szervezeteknek köszönhető, ők erősítik a nemzeti összetartozást. Duray Miklós gondolatát hangsúlyozta, a SZAKC létrejöttének fontosságát, egy ernyőszervezet működését, ami biztosítja az összetartozást. Felhívta a figyelmet, hogy a civil szervezetek anyagi források hiányával küszködnek, és működésük sok esetben, veszélyben van, ezért kérte a NÖB elnökét karolja fel a felvidéki magyar civil szervezeteket.
A találkozó további programjában este 18.00-kor szentmisén való közös részvétel volt, majd a végén koszorúzás a Nagyboldogasszony plébánia-templomban az Esterházy emléktáblánál. Koszorút helyezett el Pánczél Károly a NÖB elnöke Duray Miklóssal a SZAKC elnökével, a Magyar Köztársaség Pozsonyi Nagykövetsége képviseletében Sándor Zoltán, valamint Szamák Zsuzsanna és Fehér Kornél a Somorja Hangja képviseletében, Cservenka János a Hidaskürti Magán Szakközépiskola alapítója és Pásztor Péter a MÁCSE elnöke.
A program további része Dunaszerdahelyen folytatódik.
HA, Felvidék.ma
További fényképek a Képgalériánkban ITT>>> tekinthetők meg.
{iarelatednews articleid=”50348,50320,50416″}
