Magyarország abban érdekelt és azért dolgozik, hogy Szerbia minél hamarabb az Európai Unió tagja lehessen – mondta Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi szerbiai látogatásán. A kormányfő most már nem ért egyet azzal, hogy bármilyen politikai kérdést összekapcsoljanak az uniós tagság ügyével.
Ez utóbbi annak kapcsán merült fel, hogy egy újságíró megkérdezte: mi a véleménye a magyar miniszterelnöknek arról, hogy a szintén EU-tagállam Horvátország egyelőre blokkolja Szerbia egyik uniós csatlakozási fejezetének megnyitását. Orbán Viktor szerint azonban Európának szüksége van Szerbiára. „Elég ránézni a térképre, és jól látszik, hogy Szerbiának az Európai Unión belül kellene lennie.” A magyar kormányfő ezért nem helyesli, hogy politikai kérdést kapcsoljanak össze az uniós csatlakozás ügyével.
Mindez csupán annak fényében tűnhet furcsának, hogy a miniszterelnök – igaz, akkor az ellenzék legerősebb pártjának vezetőjeként – Románia európai uniós csatlakozását megelőzően még egészen másként vélekedett ugyanerről a kérdésről. A 2004-ben mondott – nagy hatású – tusványosi beszédében az erdélyi magyarok autonómiáját és jogainak Románia általi garantálását említette a csatlakozás támogatásának feltételeként. Orbán Viktor akkor nagyon határozottan és egyértelműen foglalt állást a csatlakozás támogatásának feltételeit illetően:
„Azt tudom mondani Önöknek, hogy az európai uniós tagság minden nemzet számára azt jelenti, hogy bizonyos kritériumokat teljesíteni kell. Ez nem vállalás kérdése: kell. Nem kötelező, de akkor kívül kell maradni. Ha az ember be akar lépni az Európai Unióba, akkor bizonyos dolgoknak eleget kell tenni. (…) Szeretném nagyon egyértelműen megfogalmazni a véleményemet: ha megtagadják az Erdélyben élő magyaroktól az autonómiát, akkor Románia szerintem nem kellő alappal kéri felvételét az Európai Unióba (…) Ezért arra kérek mindenkit, hogy mélyen érezzük át annak a történelmi felelősségét, hogy az elkövetkező tizenöt-húsz évben valószínűleg nem jön vissza olyan kedvező nemzetközi csillagállás az autonómia ügyében, mint amilyen Románia európai uniós taggá válásának pillanata. Most lehet kellő súllyal, most lehet kellő nemzetközi megértéssel és szimpátiával porondra lépni az autonómia érdekében. Attól tartok, hogy néhány év múlva már nem lehet.”
A magyar és a szerb miniszterelnök az újvidéki Európai Kollégium épülete előtt 2016. április 13-án. (Fotó: MTI)
Később azonban Románia Európai Unióhoz való csatlakozását az Országgyűlés feltétel nélkül megszavazta.
Horvátország jelenleg egy hatályos szerb törvény miatt blokkolja a csatlakozást. Ez a a törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy olyan vádlottakat állítsanak bíróság elé Szerbiában, akik nem az ország területén követték el a bűncselekményt. Ez rendkívül érzékeny pontját érinti a két ország viszonyának – a délszláv háborúkat – hiszen ezáltal olyan, feltételezett háborús bűnösöket citálhatnak szerb bíróságok elé, akik a szerb vád szerint Boszniában vagy épp Horvátországban követtek el bűncselekményeket az ott élő szerbek ellen.
