Arra buzdítja a felvidéki önkormányzatokat, fesztivál- és koncertszervezőket, falunapok kultúrfelelőseit, továbbá a klubtulajdonosokat és egyéb zenei programok összeállítóit tegnap közzétett nyilvános felhívásában a Szlovákiai Magyar Zenészek Egyesülete, hogy az igényes zenei élmény érdekében támogassák az élő zenét játszó produkciókat, azon belül is elsősorban a felvidéki magyar fellépőket.
Kiderült, hogy „Élve zenélő Felvidék” című projektjük ötletét az adta, hogy öt évvel ezelőtt Póka Egon zenész, a Kőbányai Zenei Stúdió Művészeti Szakiskola igazgatójának kezdeményezésére a Kőbányai Önkormányzat határozatban tiltotta be a közpénzi finanszírozású playback előadásokat, vagyis a zenére történő nyilvános „tátogást”, mint „a hallgatóság tudatos becsapását”. A precedens értékű határozatot más önkormányzatok is megszavazták.
Lacza Gergely, a Szlovákiai Magyar Zenészek Egyesülete (SZMAZE) elnöke és Mészáros Róbert alelnök, a felhívás aláírói úgy fogalmaznak: ”Szeretnénk, ha a koncertek szervezői zenei műfajoktól függetlenül az élőzenét, azon belül is a szlovákiai magyar előadókat preferálnák, ezáltal is munkát és/vagy lehetőséget biztosítanának a sok tehetséges felvidéki muzsikusnak és zenekarnak, mind hivatásos, mind amatőr vonalon. Ennek érdekében hoztuk létre Élve zenélő Felvidék nevű kezdeményezésünket” – írják.
”Szeretnénk, ha a koncertek szervezői zenei műfajoktól függetlenül az élőzenét, azon belül is a szlovákiai magyar előadókat preferálnák”. Lacza Gergő.
„Arról van szó, hogy ne történjen becsapás és a közönséget ne verjék át. Sajnos, nagyon sokszor így történt az utóbbi időben, de volt rá példa már tíz-húsz évvel ezelőtt is” – mondta a Felvidék.ma portálnak Lacza Gergő, az SZMAZE elnöke. –„Még egy nagy különbség van Póka Egonék kezdeményezése és a miénk között. Ők hatóságilag tiltották ezt meg a közrendezvényeken. Mi szeretnénk elkerülni, mert ez csak konfrontációt szülne. Inkább a támogatáson van a hangsúly. Nincsenek jogi eszközeink, nem akarunk semmit betiltani. Inkább felhívnánk a figyelmet rá, hogy hol léptetnek színpadra valódi produkciókat és hol vannak kamuprodukciók, azután mindenki vonja le a maga következtetését” – kéri az Expired Passport együttes zenésze.
Az SZMAZE tervei szerint a jövőben három nívólistát és egy feketelistát vezetnek be. A nívólistákra azok az intézmények, szervezetek, szervezők kerülnek, akik betartják a playback kizárását, legalább hatvan százalékban hazai magyar előadókat részesítenek előnyben és léptetnek fel, valamint a felvidéki magyar amatőr zenészek esetében is fizetnek tiszteletdíjat, útiköltséget, és kielégítik az egyéb infrastruktuális igényeket, például öltözőt biztosítanak.
Az első kritérium, tehát a playback kizárása, a nívólistára kerülés érdekében kötelező jellegű, vagyis nem kikerülhető. Aki csupán ezt teljesíti, a bronzlistán vezetik, aki két kritériumot is teljesít, az ezüstlistára kerül, aki mindhármat, az a SZMAZE aranylistáján szerepel majd. Aki a felkérés ellenére egyik kritériumot sem teljesíti, értelemszerűen a feketelistára kerül. A támogatói listán pedig azok a szervezetek, zenészek, együttesek és magánszemélyek szerepelnek majd, akik eszmeileg támogatják a kezdeményezést.
Az Arizóna együttes
A Felvidék.ma által megszólaltatott zenészek többsége bizakodó. „Nagyon jó kezdeményezésnek tartom” – állapította meg Gasparik Fecó, a dunaszerdahelyi Arizóna együttes vezetője, menedzsere, majd így folytatta – Úgy gondolom, még nem tisztázott, mit is takar pontosan a playback fogalma. Ha egy énekes olyan zenei alapra énekel, amin nincs ének, szerintem nem minősül playback-nek. Nem tartom elképzelhetőnek, hogy ezután egy szólóénekes zenekart visz majd egy rendezvényre. Számomra az minősül playback-nek, ha az adott előadó egy előre feljátszott dalt a helyszínen „eltátogja” és elszínészkedi. Mi élőben játszunk a koncerteken, de használunk számítógépről indított effektusokat, kap egy metronómot a dobos, hogy pontosan játsszuk a számokat, ez sem minősül playback-nek. A Csallóközt tekintve vannak szervezők, akik igényes előadókat szeretnének látni az adott rendezvényen, de sajnos, vannak olyan szervezők is, akiknek teljesen mindegy, hogyan énekel az előadó. Egy dolog érdekli őket, hogy hasznot húzzanak a rendezvényből. Tavaly felléptünk Csábon, ahol a polgármester kijelentette a rendezvény előtt, hogy egyáltalán nem szeretne playbacket látni a csábi rendezvényeken. Inkább kevesebb koncertet szerveznek, de kikötik, hogy legyenek élők a produkciók. Ha összefognak a szervezők és az előadók, mindenképpen lesz foganatja a felhívásnak” – sorolta a billentyűs.
„Szeretnék az ügyhöz csatlakozni” – jelentette ki Mészáros Tamás énekes. – „Szerintem kötelessége mindenkinek támogatni ezt a kezdeményezést. Jó lenne, ha a „tátogást” valóban háttérbe szorítaná az élőzene, bármekkora költséget lehet spórolni a playback-kel. Az együttessel mindig élőzenével dolgoztunk, az albumaimra is hús-vér zenészekkel vettük fel a dalokat” – tette hozzá.
„Szerintem kötelessége mindenkinek támogatni ezt a kezdeményezést”. Mészáros Tamás.
Kevésbé osztja ezt az optimizmust Puha József, a Pátria Rádió zenei szerkesztője; szerinte, elkéstek a felhívással.
„Ha megnézzük a slágerlistákat, rengeteg az olyan ››zenész‹‹, akinek semmi köze a zenéhez. Manapság a zeneipar legnagyobb sztárjai a lemezlovas producerek, akik készítenek egy zenei alapot, több esetben átdolgoznak ismert slágereket, majd azokat felénekeltetik külső előadókkal. Az ilyen kezdeményeseket, mint az „Élve zenélő Felvidék”, húsz-harminc éve kellett volna elkezdeni, arra nevelve a fiatalokat, hogy mi is valójában a zene. Jobban el kellett volna fogadtatni a fiatalokkal az élőzenélést, hogy különbséget tudjanak tenni zene és zene között, amit sajnos, a mai tizen-és huszonévesek már nem tudatosítanak. Nem tudják, mi a különbség az élőzenélés és az úgynevezett számítógépes zenélés között. Az elmondottakból eredően azt gondolom, le a kalappal az ilyen kezdeményezést indítók előtt, minden kis sikert, amit elérnek majd, nagyon meg kell becsülni és minden elért eredménynek jóval nagyobb lesz a súlya, mint amekkora valójában. Úgy érzem, egy kicsit elkéstek vele, helyi jelleggel kell elkezdeni, alulról felfelé kell építkezni, de félek, ha sokan csatlakoznak is a kezdeményezéshez, idővel elapad, és nem lesz igazán foganatja” – fejtette ki a zenei szakember.
Ölvecky András szerint is nagyszerű a kezdeményezés, de ő is tart attól, hogy nem éri el a célját. „Már csak azért sem, mert a fiatal zenészgeneráció számára nincs közeli, tanulságos példa. A legtöbb budapesti ››neves‹‹ előadó mára már, mélységes tisztelet a kivételnek, a vidéki, de már csak a kisebb városi rendezvényeket sem ››tiszteli‹‹ meg azzal, hogy emberként, felvállalva minden támadási felületet, kiáll és élőben játszik, énekel. Addig, amíg a szervezők ez ellen nem lépnek, érdembeli változást azt hiszem kár várnunk. Márpedig a ››híres, neves tátogó‹‹ előadót meghívja majd a szervező, mert filozófiája szerint, a nép erre gyűlik csak össze. Mégis reményre ad okot a felhívás. Szervezőként dolgozom egy városi intézményben. Szlovákia és Magyarország legnagyobb zenészei fordultak meg szervezésünkben az intézmény színpadán, mellettük hazai, tehetséges, dolgozni és fejlődni akaró fiatalok, akik többségéért szakmai és minőségi garanciát is vállalnánk, ha arra kerülne a sor. Komárom már úgy hirdeti városi fesztiváljait, hogy csak élőben játszó zenészek léphetnek fel. A téma kimeríthetetlen, és egy bizonyos szinten megoldhatatlan. Mert van egy szervezői réteg, amely megelégszik azzal a minőséggel, amit a ››tátogás‹‹ nyújt, és vannak előadók, akik megelégszenek azzal, ha csak ››tátoghatnak‹‹” – fogalmazta meg véleményét a zeneszerző, zenész.
„Van egy szervezői réteg, amely megelégszik azzal a minőséggel, amit a ››tátogás‹‹ nyújt”. Ölvecky András.
„Egy idő után remélem, eljutunk odáig, hogy presztízst jelentenek majd a felhívásunkban megfogalmazottak. Nyilván a pénz beszél, valószínű, hogy a közeljövőben nem lesz sok változás, de ha a kezdeményezés mellé állnak ismert zenészek, szervezetek, sikerülhet az áttörés. A lényeg, hogy sokan legyünk, és több fórumon hangoztassuk a véleményünket. Akkor talán azok is elgondolkodnak, akik a rosszfajta haknizásból éltek. Sajnos, az utóbbi tíz-tizenöt évben sikerült annyira lebutítani a közönséget a média által, hogy sokan már meg sem tudják különböztetni, mi a kamu és mi a valós zenei produkció. Ám nem szeretném a közönségre hárítani az egészet, mert igenis van füle hozzá, csak rá kell vezetni, hogy az élőzenét is értékelje. És részesítse előnyben a felvidéki magyar zenekarokat, tehetségeket. Örülnénk, ha a tájainkon szervezett rendezvényeken túlnyomórészt ők szerepelnének” – zárta mondandóját portálunknak Lacza Gergely, az SZMAZE elnöke.
Az a szervezet, rendezvényszervező cég, önkormányzat, klubtulajdonos, zenész, magánszemély, aki szimpatizál felhívásukkal, az info@zene.sk e-mail címen csatlakozhat kezdeményezésükhöz. „Pár hónap múlva szeretnénk jelentkezni a támogatók listájával és egy újabb kezdeményezéssel, amely szorosan összefügg az ››Élve zenélő Felvidékkel‹‹, és elsősorban a rendezvénykultúra kommunikációs oldalára fókuszál majd” – áll a felhívás végén.
(Fotó: a szerző és archívum)
