A szlovák oktatási minisztérium által akkreditált pedagógus-továbbképzési program egyike a projektalapú oktatás, melynek előadója Ádám Lilla, a rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium tanára, aki a pár hete rendezett II. Rákóczi Ferenc Nyári Egyetemen tartott egy 30 órás képzést, s ekkor beszélt a Felvidék.ma-nak a programról.
A projektalapú oktatásban a tapasztalaton keresztül a hosszabb időn át tartó tanulást gyakorolhatják, ahol a gyerekeknek lehetőségük van a témákban elmélyülni, kutatni. Célja a tanulás és a képességek, készségek fejlesztése. A projekt egy produktummal, azaz projekttermékkel zárul, amely lehet saját alkotás, film, fényképkiállítás, fotómontázs, jelenet, mesekönyv. Számtalan lehetőség van, de feltétel, hogy csoportmunkát kell végezni. Azon iskolákban, ahol alkalmazzák a módszert, megkedvelték mind a gyerekek, mind a pedagógusok.
„Ennek a módszernek az az előnye, hogy felszínre hozza a gyerekek kreativitását. Amit egy tanóra – merjük kimondani – megöl, ezzel a módszerrel felszínre lehet hozni. Meg tudjuk őket tanítani, hogy szabadjára engedjék a fantáziájukat, aminek eredményeként szenzációs alkotásokat készítenek, fantasztikus ötleteik vannak a gyerekeknek” – nyilatkozta Ádám Lilla.
Elmondta, hogy a módszer által megtanítanak kutatni, csoportban dolgozni, fejlesztik a szociális kompetenciáikat, ugyanakkor a szépsége, s egyben a nehézsége is a differenciálás.
„A csoporttagok számára nagyon sokféle feladatot lehet összeállítani, és mindenkit a saját képessége és tudása szerint lehet megszólítani. Van, amikor a lehetőségek közül választanak a gyerekek, s a harmadik verzió, amikor már saját maguk találják ki a feladatot” – avatott be a részletekbe.
(Fotó: HE)
Hozzátette, hogy nincs új a nap alatt. Az amerikai és angolszász iskolákban már a 20. század elejétől alternatív oktatási módszerként alkalmazzák. Az elterjedése azonban nálunk lassan megy, mert sok pedagógus csak a nehézségeket látja benne, mivel mindent előre meg kell tervezni, minden gyereket be kell vonni. Így a legújabb és legkorszerűbb oktatási módszernek számít.
„Már ötödik éve vezetem ezt a képzést. Az a tapasztalatom, hiába csinálják lelkesen végig a 30 órát a pedagógusok, amikor szeptemberben a gyakorlatba visszatérnek, nem fogják alkalmazni. Ez sajnos így működik a Felvidéken minden innovatív módszerrel. A projektalkotás a tanórán kívül folyik, s a legtöbb tanár csak a kötelező tananyagot nyújtja” – fogalmazta meg kritikusan, ugyanakkor kifejtette, hogy a módszer alkalmazásával csodákra lennének képesek. A gömöri iskolák pedagógusai sikeresek a módszer alkalmazásában.
A Felvidéken a Rimaszombati járásban az országban egyedülállóként rendeznek projektnapokat, ahol az iskolák csoportjai bemutatják a produktumaikat, s mindig elkápráztatják a közönséget. Kibontakozik a tehetségük, élvezettel tanulnak, életközeli feladatokat hajtanak végre, növekszik az aktivitásuk, melyben a tanárnak nagyon fontos koordináló szerepe van.
A projektalapú oktatás a Comenius Pedagógiai Intézet egyik igényes képzése. A Comenius Pedagógiai Intézet a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által alapított oktatási háttérintézmény Komáromban. 2004-ben azzal a céllal jött létre, hogy a szlovákiai magyar iskolák számára pótolja az állam részéről nem biztosított közoktatás-fejlesztési tevékenységeket, valamint a pedagógusok továbbképzését. Vezetője Fodor Attila.
