Az 1956-os forradalomra emlékeztek az Ipolynyéken augusztus 26-án megtartott kárpát-medencei konferencián. Az 56-os őrtüzek a Kárpát-hazában elnevezésű tanácskozáson a forradalom magyarországi és határon túli reflexióit is felelevenítették.
Szabó József, a pozsonyi magyar nagykövetség ügyvivője köszöntőjében kifejtette: „Az 1956-os történések kiemelkedő eseményei a magyar történelemnek. Magyarország megmutatta a világnak, hogy a szabadság utáni vágy és az érte folytatott, tudatosan vállalt küzdelem és áldozat a kicsinek mondott nemzetet óriássá teszi.” Majd hozzátette, a szabadság egy olyan kincs, amelyet csak azok tudnak értékelni, akik megélték annak hiányát.
A szakmai tanácskozás első részében a forradalom magyarországi eseményeit boncolgatták. Tőkéczki László történész röviden felvázolta 1956 előzményeit. Mint elhangzott, a második világháborút követően tudatosan tették tönkre a polgári magyar társadalmat, s egyúttal fokozatosan erősödött meg a kommunisták hatalma. Nagy Imrével kapcsolatban megjegyezte, 1953 után reformokat akart, de megmaradt kommunistának. „Nagy Imre méltán van jelen a magyar történelem panteonjában” – fogalmazott a történész. A forradalom kitöréséhez az elkeseredés hulláma vezetett – véli a szakember, majd folytatta – hatása a határon túli területeken is érződött. Mint rámutatott, a nyugat nem támogatta a magyarokat, ez is vezetett a reménytelenséghez. Végezetül hangsúlyozta a történelmi kutatások fontosságát, mivel csak ezáltal nyerhetünk egységes és közös képet az 1956-os forradalmi eseményekről.
„56 igazságáról beszélek. Együvé tartozunk, közös a nyelvünk, közös a kultúránk” – kezdte előadását Wittner Mária. Az 56-os mártír elsősorban forradalmár társairól szólt. Előadása személyes belső jellegét erősítette a visszaemlékezésekkel. Felidézte rabtársainak sorsát, emellett kitért Tóth Ilona rezidens igazságtalan meghurcolására is. Az áldozatokkal kapcsolatban megjegyezte: „Kellőképpen és méltóképpen kell megemlékeznünk róluk. Amíg élek, ezt teszem én is.” Helyre kell tenni ötvenhatot, még sok a teendő. Mint hangsúlyozta: „Ma is folyik a küzdelem, 56 harca nem ért véget, a magyar nemzet védelmében még hátra van a forradalom szellemi lefolytatása.”
A konferencia második felében a forradalom határon túli reflexióit elevenítették fel. Dr. Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója a lengyel-magyar együttműködésről és szolidaritásról szólt. A két nemzet szinte azonos eseményeken ment át 1956-ban, mindkét államban reformkommunisták kerültek hatalomra. Októberben Magyarországon véresebb irányt vettek a történések – jegyezte meg a szakember. Mint a közönség megtudhatta, a lengyelek sokkal többet segítették a magyarokat, mint a világ összes állama együttvéve.
Göncz László, muravidéki magyar politikus a jugoszláviai fejleményeket vázolta fel. Mint elmondta, Jugoszlávia különleges helyzetben volt a kommunista tömbben. Részben ennek is köszönhető, hogy elferdített információkat közöltek a helyi lakosokkal. 1956 novembere után befogadó táborokat hoztak létre a határ mentén. 1956 decembere és 1957 nyara között több mint 22 ezer magyart fogadtak be ezek a táborok. Göncz László is kiemelte a kutatások fontosságát. „Az összefogással a nemzeti tudatunkat tudjuk erősíteni” – mondta zárszóként.
Muzsnay Árpád Szatmárnémetiből érkezett Ipolynyékre. A tanácskozáson nagybátyja naplójából idézett, így elevenítette fel az 1956-os események erdélyi reflexióját. Muzsnay László személyes naplójegyzetei által rajzolódik ki a romániai társadalmi korrajz.
A tanácskozás végén ünnepélyes körülmények között megszentelték a forradalmi magyar nemzeti lobogót. A zászlót Kelemen András, a Magyar Országgyűlés elnökének tanácsadója nyújtotta át Hrubík Bélának, Ipolynyék polgármesterének, majd azt Parák László helyi plébános, püspöki helynök szentelte meg. Ünnepélyes keretek között pénteken délután az Őrhegy tetején vonták fel a lobogót.
Ipolynyéken szombaton is folytatódott az ünnepség. Délelőtt a Hősök terén felállított harangláb- és harangszentelésre került sor. A létesítményt Ipolynyék község és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet közösen állíttatta és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója tartotta az ünnepi beszédet. Délután pedig a második alkalommal megrendezett Pincefesztivál várta az érdeklődőket. A rendezvény ideje alatt több mint tucatnyi helyi és országos szintű borász mutatkozott be a Borászok utcájában.
[pe2-gallery album=”http://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/108427883720896117453/albumid/6323183572854541793?alt=rss&hl=en_US&kind=photo” ]
