A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Társaság – a névadó Jót, s jól szellemében – több mint harmincéves működése során számtalan rendezvénnyel, tudományos konferenciával, igényes kiadványok sorával, évkönyvekkel örvendeztette meg tagságát, illetve Zemplén és Abaúj megye polgárait.
Számunkra különösen kedves és kitüntető, hogy érdeklődésük hatósugara kezdettől fogva kiterjedt tájainkra is: a Bodrogközre, az Ung-vidékre, különösen pedig Kassára. Több közös konferencia, a kassai Kazinczy Napok támogatása, különféle tudományos publikációk, kiadványok megjelentetése igazolják, hogy Kassa nem csak Kazinczy Ferenc életének volt meghatározó állomása, de a nevét viselő társaság is ezt a szellemiséget viszi tovább.
Ki volt Csoma József?
Mindezek igazolásául szolgált a Csoma József halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencia az elmúlt hétvégén Encsen. Ha valakinek keveset mond Csoma József (1848 – 1917) neve, ne csodálkozzék, hiszen inkább csak szűk szakmai körökben ismert, holott történészként, heraldikusként, genealógusként olyan tudományos szintet képviselt, hogy 1900-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta. Fehér József, a Kazinczy Társaság elnöke megnyitójában hangsúlyozta, hogy az alkotó ember céltudatosságával, szívósságával akár az Isten háta mögött is képes a tudományt eredményesen művelni. Csoma József egész életét Abaújban, abaújdevecseri birtokán élte le, miközben tudományos kedvteléseinek hódolt. (Lokálpatriotizmusában a mi Fábry Zoltánunk volt hasonlatos hozzá.)
A társszervezők nevében Szeles András, Encs város polgármestere köszöntötte a konferencia résztvevőit, közöttük Evva Margitot, Csoma József dédunokáját. A polgármester az elmúlt évek sikeres tudományos tanácskozásai alapján amolyan konferenciavárosnak is aposztrofálta városát, amire valóban rászolgált az abaúji dombok tövében – a Hernád közelében – fekvő kisváros. De példamutató a történelmi eseményekre való emlékezés, a hagyományőrzés, illetve a történelmi személyiségeknek állított köztéri szobrok, kopjafák esetében követett céltudatosság is, melyek közös üzenete a város szellemiségének az igazolása.
A gyökereket tartsák meg
Hasonló szellemben köszöntötte a rendezvény hazai és külföldi résztvevőit dr. Lukács Irén, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal főigazgatója, a rendezvény fővédnöke, amikor többek között kijelentette: Jó, hogy van egy hely, a szülőhelyünk, amit átadhatunk az utánunk jövőknek, hogy a gyökereket tartsák meg.
Kedves színfoltja volt a megnyitónak az abaúji, csereháti 400 éves tölgyfa nyomán megidézett gazdag néphagyományok, népdalok bemutatása. Szomorú valósága a jelennek, hogy ez a valamikor Kassa és Torna holdudvarához tartozó vidék fokozatosan és fájdalmasan elnéptelenedik!
Abaúj-Torna vármegye nemes családjairól
A tudományosságnak és az ismeretterjesztésnek egyaránt megfelelő előadások sorát dr. Pandula Attila, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke nyitotta meg Családtörténeti és címertani kutatások a dualizmus idején Magyarországon címmel. Előadásában részletesen foglalkozott Csoma József munkásságával, kiemelve tudományos teljesítményét, amelyeket 6 könyvben és 71 tudományos értekezésben publikált. Munkáiban fontos szerepet kapnak felvidéki-felföldi vonatkozású kutatásai, forrásanyagai, melyeket többségükben kassai lapokban publikált, illetve Kassán nyomtattak ki. Tiszteletbeli tagja volt a Kassai Múzeumnak is. Az előadó szerint Csoma József heraldikusként alkotott maradandót, és főműveként Abaúj-Torna vármegye nemes családjai könyvét jelölte meg.
Dr. Pandula Attila előadás közben (fotó: Máté László)
A délelőtti előadások közül fontos információkkal szolgált dr. Kollega Tarsoly István, a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület elnökének beszámolója a napjainkban folytatott családtörténeti kutatásokról. Az egyesület több mint ötéves működése során 12 millió nevet tartalmazó adatbázist hozott létre. Adatfeldolgozásaik kiterjednek az anyakönyvekre, névváltoztatásokra, emlékművekre, sírkövekre és más területre. Az adatbázisok készítését 150 munkatárs és az önkéntesek végtelen hada végzi. Dr. Szalipszki Péter történész, muzeológus visszaidézte a 25 évvel ezelőtti Csoma-megemlékezés részleteit, Kovács Eleonóra pedig a Magyarországi Evangélikus Egyház adatbázisának a kialakításáról tájékoztatta a hallgatókat.
Csoma Egyiptomban
A délutáni előadások színes és tartalmas voltát igazolhatják olyan címek, mint Szerelem és ármány egy borsodi végvárban Bodnár Tamás főlevéltáros előadásában, illetve Régészeti kutatások Abaújban és Zemplénben a dualizmus idején dr. Ringer István, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum igazgatója tolmácsolásában. Fokozott érdeklődés nyilvánult meg Fehér József Csoma József Nubiában című könyvének a bemutatása iránt. Csoma 1878-ban kalandos körülmények között elutazott Egyiptomba, a Felső-Nílus vidékén lévő Nubiába. Utazásáról szóló könyve két évtizeddel később Kassán jelent meg. Kultúrtörténeti ritkaságról van szó, hiszen személyében magyar utazó először írta le élményeit, tapasztalatait erről a vidékről.
Fehér József előadás közben (fotó: Máté László)
A délutáni műsor a Tarsoly Kiadó könyveinek a bemutatásával ért véget. Mivel a család(fa)kutatás egyre népszerűbb tájainkon is – profik és amatőrök körében egyaránt -, a kiadó könyvei elméleti és gyakorlati útmutatásokkal szolgálnak az érdeklődőknek. A rendezvény résztvevői a helyszínen megtekinthették A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület 20 éve című kiállítást.
A szombati program keretében Abaújdevecserben megemlékezést tartottak Csoma József síremlékénél. Emlékbeszédet tartott Evva Margit, Csoma József dédunokája, aki egyben az Abaúji Honismereti és Helytörténeti Egyesület elnöke is. A nap további részében a konferencia résztvevői a reformáció 500. évfordulója jegyében szakmai kiránduláson vettek részt Fájon, Vizsolyon, Göncön és Boldogkőváralján.
Ismerve a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Társaság következetességét, biztos vagyok benne, hogy az encsi konferencia értékes anyaga nyomtatásban is megjelenik, akár egy tematikus kiadványban, illetve a társaság évkönyvében.
