Április 18-án a lévai Reviczky Társulás és a Szent László Kör Hunyadi Mátyás emlékkiállításának megnyitójára invitálta a közönséget, melynek megrendezésére a Mátyás király-emlékév keretében került sor.
A kiállítást Gába Zsuzsanna karnagy vezetésével a Lévai Magyar Dalárda műsora nyitotta meg, majd Wirth Jenő, a Reviczky Társulás elnöke köszöntötte a megjelenteket, s azt követően bemutatta a vendégeket: Milisits Máté művelődéstörténészt, a kiállítás kurátorait – Janek Györgyöt és Foltán Lászlót, valamint az est történész előadóját, dr. Diószegi György Antalt.
Wirth Jenő örömét fejezte, ki hogy a Márton Áron- és a Szent László-emlékév után Léván a Mátyás-emlékév keretén belül elfogadhatták a Hunyadi-emlékkiállítás bemutatásának lehetőségét.
A szót ezután Foltán László olimpiai bajnok kenus vette át, aki elárulta, hogyan ismerkedett meg Janek Györggyel. Az ismeretségből barátság lett, amely a Mátyás-megemlékezés közös ötletéhez vezetett, s melybe belekomponálták a déli harangszót.
A kurátortárs, Janek György beszámolt róla, hogy egy egészen új paravánrendszert hoztak Lévára, mely az eddigi közel 60 kiállítás közül a megjelenítést tekintve a legsikeresebb.
Mátyás Kálvária, Mátyás szobra ismeretlen erdélyi művész alkotása, és pajzsa (Fotó: Reviczky Társulás)
„Én egy maratonfutó voltam – meséli Janek György –, és 1989-ben Párizsban jártam az ottani maratonon. Egy óriási vihar elől beszaladtunk az Invalidusok templomába, egy Napóleon által építtetett aranykupolás templomba, amely egyrészt arról nevezetes, hogy itt található Napóleon szarkofágja, másrészt pedig a világ legnagyobb fegyvertárát hordták össze ide. A kiállítóterembe lépve az egyik tárolóban a következő feliratot láttam: Corvin Mátyás német-római császár pajzsa. Mi tudjuk, hogy Mátyás korai halála nem tette lehetővé, hogy német-római császár legyen, bár szeretett volna az lenni.”
Ennek az élménynek alapján döntött úgy, hogy kutatni kezdi a pajzs történetét, melyet az ő közbenjárásának köszönhetően 1990-ben a franciák három hónapra kölcsönadtak a Budapesti Történeti Múzeum kiállítására, majd a Hadtörténeti Múzeumba is átkerült.
Janek György után Milisits Máté budapesti művelődéstörténész is szólt a közönséghez és mesélt Mátyás pajzsáról, melyet valószínűleg Mátyás székesfehérvári halotti szertartásánál használhattak, majd 1490 után Bécsbe, később pedig Napóleon parancsára Párizsba került. Az eredeti ereklyét azóta is az ottani Hadtörténeti Múzeumban őrzik.
Milisits Máté beszámolója után dr. Diószegi György Antal vette át a szót, aki a Hunyadi-család eredetkutatásával is foglalkozik. Előadásának legérdekesebb pontja az volt, amikor a Hunyadiak eredetéről beszélt.
Közben Martin Vivien a gyerekekkel foglalkozott (Fotó: Reviczky Társulás)
„Szent István király a görög császárral katonai szövetségben volt. Ettől a kortól kezdve egészen a 12. század végéig magyar-görög határ létezett, amelynek emléke Havasalföld, vagyis Vlahia. Ez egy görög szó, amelyet pásztorterületnek lehetne fordítani. Mivel a görögöknek is voltak ilyen pásztorterületeik, a havasalföldi Vlahiát valamilyen módon meg kellett különböztetniük. Ezért is kapta az Ungro Vlahia (magyar pásztorföld) nevet. A vlah és az oláh szó tehát nem etnikai fogalom. A Hunyadiak magyarok, vlahok, mert a szabad pásztorvilágból jöttek.”
Az előadás végén egy kis útravalót is kaptunk: „Nekem egy előadás nem előadás, hanem igehirdetés, én ezt istentiszteletnek tartom, hiszen aki tiszteli az őseit, tiszteli fantasztikus nagyjainkat, az istentiszteletben van. Egymásban is az istent kell tisztelni.”
A rendezvény alatt álruhás Mátyás-legendákat mesélt a gyermekeknek Martin Vivien.
Az érdeklődők a kiállítást május 14-ig tekinthetik meg – minden hétfőn és szerdán 14 és 17 óra között a Reviczky Házban.
