A Honti Múzeum és Galéria Baráti köre immár tizenhatodik alkalommal valósította meg az Ipoly napok rendezvényt. Az augusztus 11-ei eseményen kulturális, helytörténeti és természetismereti témájú előadásokat hallgathatott a közönség.
A rendezvényen hangsúlyozták: az Ipoly nem elválaszt, hanem összeköti a két partján élő embereket, nemzeteket. Közösek a kulturális, a történeti és a természeti értékeink, ezt erősítették meg az idei évad előadásai is.
Nagy Márta (j.2.) kiállításának megnyitója a Simonyi Lajos Galériában (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Ipoly a festményeken
Mára már hagyomány, hogy az Ipoly menti értékeket felölelő előadások mellett kiállításmegnyitóval is színesítik a programsorozatot. Idén a Simonyi Lajos Galériában a Balassagyarmaton élő Nagy Márta festőművész akvarell alkotásait felvonultató tárlatát nyitották meg.
A galéria termeiben az Ipoly naphoz kapcsolódva a festőnő Ipoly ábrázolásai, különféle tájképei kerültek kiállításra. A festmények főleg a tavaszi és a nyári Ipolyt és közvetlen környezetét örökítették meg. A harmadik teremben portrék kerültek elhelyezésre. A galéria falairól mások mellett ismert személyek, így Mészöly Miklós, Faragó Laura arcképei köszönnek vissza. Nagy Mártának számtalan kiállítása volt már Magyarországon illetve a Felvidéken is. Az Ipoly menti városban most először van alkalma művei bemutatására.
Az akvarelleken az Ipoly jelenik meg (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az Ipoly megkoszorúzása
Tizenhat évvel ezelőtt Danis Ferenc, egykori szakközépiskolai igazgató, helytörténész és a Honti Múzeum és Galéria Baráti Körének alapító elnöke kezdeményezésére szervezték meg hagyományteremtő szándékkal az első Ipoly napot. A régi magyar névnaptár szerint ugyanis augusztus 13-án ünneplik az Ipolyok a névnapjukat.
Minden évben a rendezvény üde színfoltja a folyó névnapi köszöntője. A köszöntőn jelen vannak a felvidéki és anyaországi intézmények és szervezetek vezetői, előadó szakemberek valamint magánszemélyek is. Ez szintén azt mutatja, hogy a határfolyó nem elválaszt, hanem összeköt bennünket.
A koszorú eldobása az Ipolyra (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A kedves hagyomány idén is folytatódott. Az Ipoly-híd városközponti hídfőjénél helyezték el a tisztelet virágait és koszorúit az ünnepelt folyóra.
Helytörténeti, kulturális és természetismereti értékek bemutatása
Az előadássorozat az Ipoly mente kulturális, helytörténeti és természeti örökségeinek bemutatására törekszik – emelte ki az előadássorozat nyitányaként Pálinkás Tibor, a baráti kör vezetőségi tagja.
Az előadók között felvidéki magyar, illetve magyarországi szakemberek is voltak.
Dr. Kiss László és dr. Koczó József az előadók között (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Elsőként a palásti születésű dr. Kiss László helytörténész, orvostörténész Karinthy Frigyes ipolysági születésű feleségéről, Bőhm Arankáról szólt. Mint jelezte, sokáig nem volt ismeretes még a kutatók előtt sem Aranka származása. Az utóbbi években bizonyosodott be, hogy ipolysági zsidócsalád leánya volt, sajnos a második világháború alatt nem kerülhette el sorsát. Karinthy Frigyesné Bőhm Arankáról hamarosan bővebben is olvashatnak portálunkon.
A vámosmikolai dr. Koczó József az Ipolyság környékén elterülő majorokat, pusztákat és tagokat vette sorba. Bő két évszázad történelmi alakulásait vezette fel. A szobi Batizi András a Börzsöny várait taglalta. Részletes előadásában kitért az egyes korszakok leletei alapján feltételezett várakra. Szólt többek között a zebegényi, a nagybörzsönyi, az ipolyviski és a bernecebaráti földvárakról, erődített ókori várakról. Ugyanakkor felvázolta a középkori várak, így Drégelyvár és Salgóvár történetét és sorsát.
Szakmai előadások a Jégmadár Látogató Központ konferenciatermében zajlottak (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az előadássorozat második részében az Ipoly mente természeti örökségének bemutatására tettek kísérletet. Az ipolysági Pallos László a város környéki vadállományt ismertette, valamint a vadászati szokásokat elevenítette fel. Selmeczi Kovács Ádám előadásában pedig betekintést engedett a Börzsöny madárvilágába.
A Jégmadár Látogató Központban a szakmai találkozó ideje alatt megtekinthető volt Majoros Róbert és Saliga Miklós természetfotói.
