A hetedik Martosi Szabadegyetem hagyományos közéleti fórumán Potápi Árpád Jánossal, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárával, Szász Jenővel, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökével és Menyhárt Józseffel, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnökével Gubík László, a Via Nova Ifjúsági Csoport elnöke beszélgetett.
Potápi Árpád János beszámolt arról, hogy április 18-án a Fidesz harmadik alkalommal kapta meg a felhatalmazást a kormányalakításra. Ezt olyan többséggel, ami a határon túli magyarság szavazatait is felölelte.
Minden nemzetrész szavazatát tartalmazza, így méltán nevezhető nemzetgyűlésnek is.
A további eredmények is jelentősek. A nemzetpolitikában az első 4 év a keretszabályozásról szólt: alaptörvény, választójogi törvény, majd a stratégiák elfogadása, amelyekre további programokat tudtak építeni. Erre épült továbbá a gazdasági programok megindítása.
A határon túli politikai áttörés 2015-től fogalmazódott meg, azzal indítva, hogy a szülőföldön való megmaradást segítsék. Kulturális, oktatási, gazdasági, szociális és egészségügyi, valamint a média területén lévő Kárpát-medencei egységet jelent. Ezekre az eredményekre méltán lehetünk büszkék.
Fotó: HA/Felvidék.ma
Martosi viszonylatban ennek az eredménye az iskolaközpont átadása, ami a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program eredménye. A nemzetpolitikai stratégiai irányai a magyar identitás megerősítése, a családok támogatása és a gazdasági megerősítés, nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában.
2020 a nemzeti összetartozás éve lesz, mely alkalmat ad arra, hogy emlékezzünk déd-és nagyszüleinkre.
Nemcsak Trianonról, az ország szétszabdalásáról kell megemlékezni, hanem arról is, hogy megmaradtunk, itt vagyunk, s van erőnk olyan teljesítményekre, amelyekre méltán büszkék lehetünk.
A beszélgetés következő hozzászólója Menyhárt József volt, akit Gubík László házigazdaként az elmúlt három választás értékelésére kért fel.
Menyhárt elmondta, hogy 2018 az önkormányzati választások éve volt. Az MKP ismérveként a Smer elleni ellenzéki politizálásban határozta meg pártjának szerepét a felvidéki magyarság politikai vezetője. Az önkormányzati választásokon a megosztottságot a Most-Híd és az MKP közös jelöltjei enyhítették. Az eredményeket nem pártpolitikai eredményként kell értékelni, hiszen ezen a választáson a polgárok személyekre adták le a szavazatukat.
2019 először az elnökválasztás éve volt. Menyhárt kiemelte, maga hozta meg azt a döntést, hogy kiszáll a jelöltségből. El kell ismerni, ez visszavetette a közösségnek az EP-választáson való részvételét. A felelősséget vállalva felajánlotta a lemondását, amit az MKP Országos Elnöksége nem fogadott el.
Megfogalmazása szerint az EP-választások eredményének kellő intelem és kritika forrásának kell lennie. Emellett a 2020-as parlamenti választásokra kell összpontosítani. Az egyedül indulás azonban egyenes út a parlamenti küszöb alatt maradáshoz. A nyitásnak azonban csak két alternatívája van. Kiemelte, vagy lesz egy egységes, közös magyar lista, vagy a szlovák pártok listáján indulhatnak magyar jelöltek. Az egységes lista kialakításának eléréséhez azonban feltétel, hogy megkezdjék a tárgyalásokat.
Fotó: HA/Felvidék.ma
Szász Jenő a választások eredményeire reflektálva, azzal az érdekes gondolattal indított, hogy veszteségből haladjunk a győzelem felé. Ami azt jelentheti, hogy a pozsonyi parlamentben legyen magyar képviselő 2020-ban. Ezt tudja segíteni az erős anyaország, mely a határon túli magyarság sikereihez is hozzá tud járulni. Véleménye szerint azonban nem csak politikai ideológia mentén lehet szövetségeseket keresni. Szász Jenő abban látja az MKP kihívását, hogy a magyarságnak tudjon képviseletet szerezni.
