„Soha nem szabad feladni”, „Előbb talán gondolkodni kellene”, „Alázat nélkül nem megy” – csak néhány írás címét idéztem Csáky Pál legújabb kötetéből, amelynek bemutatójára egy kellemes rendezvény keretében került sor Pozsonyban, a Magyar Közösség Pártja székházában. A Volt egyszer egy forradalom című kötet akár történelemkönyvként is szolgálhatna számunkra, hiszen nagy mértékben benne foglaltatik mindaz, ami bennünket, felvidéki magyarokat az utóbbi harminc évben érzékenyen, kellemesen vagy akár fájdalmasan érintett.
A könyvbemutató bevezetőjében Molnár Imre, aki az elmúlt időszakban a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatójaként működött, a szerző földijeként, egykori iskolatársaként, közeli barátjaként szólt Csáky Pálról és kötetéről. Hangsúlyozta, hogy bár a szerző elsősorban politikus, de ugyanakkor kitűnő író is, ezt bizonyítja az utóbbi évtizedek gazdag és minden művével nagyot ütő termése. Majd hozzátette, hogy akár azt is gondolhatjuk, hogy azért politizál, hogy írhasson, közölhesse mindazt, amit a politikai történések, a világ ügyes-bajos dolgai felszínre hoznak a lelkéből. És minden írásában tetten érhető a közösségi szolgálat, a megoldások lázas keresése, az emberiség nemesebbé tételének ügye.
Csáky Pál felvidéki politikusként és az Európai Parlament képviselőjeként is azt az elvet vallotta, hogy minden nemzedéknek megvan a maga célja, a maga feladata, de mivel a kor újabb és újabb kihívások elé állít bennünket, mások a körülmények, mindig eltérők az eszközök is, amelyekkel ezeket meg kell vagy meg kellene valósítani. A politikusnak pedig elsődleges küldetése, hogy helyesen használja ezeket az eszközöket, hogy szolgálja közösségét, hogy kapaszkodót nyújtson a legkilátástalanabb helyzetben is, vagy bölcs intelmeivel irányt mutasson.
A Volt egyszer egy forradalom írásai az 1989-es rendszerváltoztatástól napjainkig követik végig felvidéki sorsunkat, a meghatározó hazai történéseket, de tartalmazza a közéleti ember egy-egy jeles alkalommal elmondott beszédét, megemlékezéseket és EP-képviselőként kitekint az európai eseményekre is.
Külön kiemelendő az a tiszteletteljes hangnem, amellyel az előttünk járókról, jeles személyiségekről ír, akik közösségünk megmaradásáért a legtöbbet tették. Rólunk, nekünk szólnak a szavak, a sorok, a múltról, de egyben biztatóan a jövőre nézvést is, hogy annyi harc és küzdelem után, amelyet a sors elénk gurított a történelem során és még az embertelen, hazugsággal, hamissággal teli rendszer megdöntése után is, vagy amelyeket még napjainkban ugyancsak el kell viselnünk, nem törtünk meg, nem hullottunk térdre és nem adjuk fel.
Az írások is a múltidézés mellett a jövőbe tekintés szükségességét sugallják és azt a sürgető feladatot, hogy nézzünk szembe a már napjainkban jelenlevő olyan kihívásokkal, mint a közerkölcsök romlása, a közösségek szétziláltsága, az emberi érdektelenség, kiábrándultság, a környezetszennyezés, az emberi fajok keveredése, a nemzetek jövője.
Az 1989-es korszakalkotó fordulat komoly változásokat hozott az egész társadalmunk és szinte minden egyén életében. Ugyan nem mindenben váltotta be az akkori reményeket és bekövetkeztek hibák, visszataszító intézkedések is, de alapjaiban megdöntött egy embertelen, diktatórikus, léleknyomorító rendszert és szélesebb kitekintést biztosított a nagyvilágra.
Az előző rendszer kárvallottja volt a jelenlevő Duray Miklós is, aki kifejtette, hogy az 1989-es események nem egy csapásra történtek, annak történelmi előzményei az 1960-as évekre vezethetők vissza. 1963-tól 1968-ig mindig voltak kísérletek a rendszer megdöntésére a szocialista-kommunista országokban, amelyek aztán időről időre lecsillapodtak, de szüntelenül voltak olyan erők, mozgalmak és ezeknek olyan egyéniségei, akik nem adták fel a reményt. A lengyelországi események, Gorbacsov színre lépése, a Szovjetunió meggyengülése majd a magyarországi demokratikus erők előretörése mind hozzájárultak a csehszlovákiai folyamathoz.
A rendezvény alkalmával szóba kerültek a közelgő parlamenti választások is, hiszen a szerző is az MKÖ jelöltlistáján szerepel, de a könyvbemutató résztvevője volt az MKÖ további képviselőjelöltje, Flórián László és Pomichal István. Mindhárman bízvást remélik, hogy a felvidéki magyarság megérti, itt a lehetőség a szlovák törvényhozásba juttatni a jelölteket, képviseletet biztosítani a parlamentben, a közügyek intézésében közösségünknek.
Csáky Pál könyvét a Pro Futuro Hungarica p.t. adta ki.