Egyes polgárok vagyonát amiatt akarják kisajátítani, mert az elődeik magyar vagy német nemzetiségűek voltak. Erre pénteken hívta fel a figyelmet Gyimesi György, az OĽaNO mozgalom parlamenti képviselője, sürgetve a probléma mielőbbi megoldását.
„A Beneš-dekrétumok és a hozzájuk kapcsolódó törvényerejű rendeletek, melyeket 1945-ben fogadott el a Szlovák Nemzeti Tanács, a mai napig nem évültek el. Egyszerű emberek vagyonát sajátítják ki pusztán azon az alapon, hogy magyar vagy német nemzetiségűek voltak a felmenőik” – fejtette ki Gyimesi.
Úgy véli, az ilyen eljárás nincs összhangban sem az európai jogrenddel, sem a 2004-es csatlakozási szerződéssel, melyet a Szlovák Köztársaság kötött az Európai Unióval (EU), és amelyben kötelezte magát arra, hogy az ország területén nem fogja érvényesíteni a kollektív bűnösség elvét.
Ezzel összefüggésben a képviselő két friss ügyet említett. Az egyik egy magyar állampolgárt érint, akitől a Szlovák Állami Erdészet 2009-ben 36 hektárnyi, a Bártfai járásban található erdőt próbált elperelni. „Arra hivatkoztak, hogy a tulajdonos felmenője nyilvánvalóan magyar nemzetiségű volt, és ezért ezeket az erdőket 1946-ban el kellett volna kobozni tőle” – mondta Gyimesi, hozzátéve: semmilyen elkobzási határozatot nem mutattak be.
A szóban forgó magyar állampolgár májusban pert nyert az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A képviselő szerint korábban a Bártfai Járásbíróság és az Eperjesi Kerületi Bíróság is neki adott igazat, a főügyész azonban fellebbezett a Legfelsőbb Bírósághoz. Indítványozta, hogy a legfelsőbb instancia utasítsa a járásbíróságot, hogy kobozza el a szóban forgó földterületeket. „A Bártfai Járásbíróság nagyon kellemetlen helyzetbe került, hiszen a Legfelsőbb Bíróság ítélete nincs összhangban az Emberi Jogok Európai Bírósága döntésével” – jegyezte meg a koalíciós képviselő.
https://felvidek.ma/2020/05/kiderult-az-igazsag-a-szlovak-jog-ma-is-alkalmazza-a-75-evvel-ezelotti-jogfoszto-rendeletet-az-allam-szukseges-tekintelyenek-megorzese-erdekeben/
A másik ügy a D4/R7-es autópályával kapcsolatos vagyonelkobzást érinti. „A Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) két éve nem vásárolja fel az épülő autópálya alatti telkeket annak ellenére sem, hogy beépített telkekről van szó, és folyamatban van a kollaudálás” – figyelmeztetett Tomáš Plank, az érintett telektulajdonosok jogi képviselője.
„Az ügyfeleim eladásra kínálják a telkeiket az NDS-nek, amely azonban nem megvenni, hanem kisajátítani akarja ezeket. Azt javasolja, hogy a kompenzációt ne a tulajdonosok kapják, hanem az állam, és a Szlovák Földalapnál (SPF) helyezzék azt letétbe” – fejtette ki a jogász. Hozzátette: a fennálló helyzetet a Szlovák Földalap okozta azáltal, hogy egy állásfoglalással két évvel ezelőtt leállította a földterületek felvásárlását, arra hivatkozva, hogy a szóban forgó telkeket a múltban elkobzással terhelték. Ugyanezen állásfoglalás alapján állították le a jegyzők az örökösödési eljárások nagy részét is. Plank szerint ezáltal sérült az ügyfelei alkotmányos joga az örökléshez. Úgy véli, a megoldást az érintett feleknek – az SPF-nek, az NDS-nek, az illetékes minisztériumoknak és a telektulajdonosoknak – közösen kellene megtalálniuk.
Gyimesi hozzáfűzte: az üggyel az igazságügyi, közlekedési és földművelésügyi minisztériumnak is foglalkoznia kell. A képviselő szerint módosítani kell a vonatkozó jogszabályt, hogy az állampolgárok ne veszítsék el többé a vagyonukat.
Ami a visszamenőleges ügykezelést illeti, Gyimesi egyetért azzal az állásponttal, hogy a Beneš-dekrétumokat nem lehet eltörölni.
Egy politikai megegyezés alapján azonban megkövethetnék és kárpótolhatnák mindazokat, akiket vagyonelkobzással sújtottak, emelte ki a politikus.
Eva Žgravčáková, az NDS tömegtájékoztatási osztályának vezetője a TASR hírügynökségnek elmondta: az ügyben bírósági eljárás indult, és amíg nem születik döntés, a Nemzeti Autópálya-társaság nem foglal állást.
