Szlovákia jelentős demográfiai változások elé néz, melyek átformálják a munkaerőpiacot is. Főleg a mostani negyvenes korosztály „kiöregedése“ és a népesség képzettségi szintjének javulása érezteti majd hatását. Míg a magasabb műveltség a jövőben csökkenti a munkanélküliek arányát, addig az úgynevezett Husák-gyerekek nyugdíjba vonulása megfiatalítja a munkaerőpiacot, a munkanélküliek számát viszont növeli.
Ezért a kormánynak a műveltség növelésére és a rugalmas foglalkoztatottság támogatására kell a hangsúlyt helyeznie a munkaerőpiaci helyzet javítása érdekében, derül ki a Pénzpolitikai Intézet (IFP) elemzéséből.
Szlovákia a leggyorsabban elöregedő országok közé tartozik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai körében. A prognózisok szerint 2020 és 2050 között a produktív kort meghaladó lakosság számaránya 24%-ről 54%-ra emelkedik, ami az OECD országain belül a negyedik legmagasabb arány.
„Az elkövetkező időszakok legmeghatározóbb demográfiai tényezője az erős populációnak számító 1970-1989-es évfolyamok elöregedése és nyugdíjba vonulása lesz” – állapítja meg az IFP.
A legnépesebb csoportnak jelenleg az úgynevezett Husák-gyerekek számítanak, a 40-44 évesek korosztálya, akik 2040 körül mennek nyugdíjba. „Ez az esztendő ezért meghatározó lesz a produktív lakosság átlagéletkorát tekintve. Míg 2040-ig nő a produktív lakosság átlagéletkora, ettől az évtől kezdve fokozatosan csökkenni kezd” – figyelmeztetnek az IFP elemzői.
A következő tényező pedig a műveltségi, képzettségi szint növekedése. „Jelenleg a hatvanas nők csaknem 20 százalékának nincs szakmunkás-bizonyítványa sem, 28 százalékuk pedig mindössze szakképesítést szerzett (szakmunkás-bizonyítvánnyal vagy záróvizsgával). A harmincas nők (30-34 évesek) körében lényegesen alacsonyabb ezeknek a nőknek az aránya. Viszont főiskolai végzettséggel, mesterfokozattal jelenleg már a harmincas korosztályhoz tartozó nők 40 százaléka rendelkezik” – állapítja meg az elemzés.
A férfiak esetében is csökkent a szakmunkások aránya a magasabb képzéssel rendelkezőkhöz képest, ám a generációk közötti eltérések esetükben kevésbé markánsak. A főiskolai végzettséggel rendelkező harmincas férfiak aránya 25 százalék, a hatvanasok generációjának 14 százalékához képest.
„A népesség képzettségi és kor szerinti összetételének változása kihat a foglalkoztatottságra is. Ennek oka, hogy a különböző korú és képzettségű csoportokat eltérő módon érinti a foglalkoztatottság” – állapították meg.
A munkanélküliség főleg a fiatalokat, a nyugdíj előtt állókat és az alacsony képzettségűeket veszélyezteti. 2030-ig az elemzés szerint tehát az egyenlő megoszlású munkanélküliség csökkenése várható. „A lakosság elöregedésének és a műveltségi színvonal emelkedésének kombinációja a legközelebbi időszakban nyomást gyakorol majd a munkanélküliség csökkenésére, 2035 után azonban a demográfiai fejlődés ezen hatása visszájára fordul” – magyarázzák az elemzők.
Az oktatás színvonalának javulása csökkentheti a munkanélküliséget. „A participáció mértéke javítható a nyugdíjkorhatár emelésével” – állapították meg az elemzők, hozzátéve, hogy a nyugdíjkorhatár megváltoztatásának hatását két százalékpontosra becsülik 2030-ig, majd pedig négy százalékpontosra 2060-ig.
„Tekintettel azonban az idősek foglalkoztatottsági arányának romlására, a nyugdíjkorhatár emelése a munkanélküliség emelkedéséhez vezetne. 2050 körül azonban a Husák-gyerekek népes generációi elérik a nyugdíjkorhatárt, tekintet nélkül arra, hogy emelik-e azt, vagy sem. Ez mérsékeli a nyugdíjkorhatár megváltoztatásának hatását a foglalkoztatottságra” – feltételezik.
A munkanélküliek számának csökkentését segíthetné a rugalmas foglalkoztatás, illetve az egészségügy reformja.
„Az emberek idősebb korban gyakran kihasználják a részmunkaidős foglalkoztatottság lehetőségét. Ennek aránya 6,7% az érettebb férfiak és 10,1% a nők (55-74 éves) esetében. Szlovákia ebben a tekintetben jelentősen elmarad a régebbi uniós tagországoktól, főleg Németországtól és Hollandiától, amelyek a legrugalmasabb munkaerőpiaccal rendelkeznek” – mutattak rá az elemzők.
Az Eurostat adatai szerint Szlovákiában az 50 éves korosztályra átlagosan már csak 12 egészségben megélt év vár. „Ezért érthető, hogy az idősebbek közül (55-74), akik nincsenek nyugdíjban, a nők és férfiak 16 százaléka vallja, hogy az egészségi állapota miatt nem keres munkát. Szlovákia ezen a téren is lényegesen elmarad a régebbi uniós tagállamokról” – tették hozzá.
(Felvidék.ma/Parlamentné listy/TASR)
