Kiszámíthatóság és folytonosság jellemezte a tavalyi és az idei nemzetpolitikát – mondta a Miniszterelnökségnek a területért felelős államtitkára kedden Budapesten.
Potápi Árpád János a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szakbizottsági ülésén a járványhelyzethez való alkalmazkodás és a közös újrakezdés szempontjából értékelte a nemzetpolitika eredményeit. Programjaik átkerültek az online térbe, új színtereket nyitottak a külhoni magyarsággal való kapcsolattartásban – jelezte.
Beszámolt az idei – a nemzeti újrakezdés évéhez kapcsolódó – pályázatokról, a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásáról, az erdélyi orvosi lakások építéséről, a magyar nyelvű oktatás támogatásáról, határon túli óvodák és bölcsődék “rendszerszintű” építéséről, felújításáról, valamint a magyar nyelvű felsőoktatás támogatásáról, amelyek közül a komáromi Selye János Egyetemet emelte ki.
Az államtitkár beszélt az egyházi és civil szervezetek támogatásáról, a Szülőföldön magyarul program kiterjesztéséről és a babacsomagok biztosításáról is, valamint szólt a határon túli gazdaságfejlesztési programok eredményeiről, amelyek célját a hálózatosodásban jelölte meg.
A sport nemzetpolitikai jelentőségének növekedéséről szólva Potápi Árpád János jelezte: jó néhány sportág fejlesztését támogatják a határon túli területeken és ennek látszanak az eredményei. Példaként említette, hogy
Szlovákia egyik legsikeresebb labdarúgócsapata a DAC Dunaszerdahely, egy magyar együttes; Románia bajnokcsapata pedig a székely Sepsiszentgyörgy női kosárlabdacsapata.
“Az ott élő magyarságnak ez egy olyan brand, amely a nemzeti büszkeséget és identitást is erősíti” – hangoztatta.
A kormánypárti politikus célként említette, hogy anyaországi mintára minden Kárpát-medencei magyar iskolában bevezessék a mindennapi testnevelést, amit a gyerekek elhízása, mozgáshiányos állapota vagy a cukorbetegség indokol. Hozzátette: 1450 Kárpát-medencei iskolába juttatnak el mintegy százezer forint értékű sportszercsomagot.
A magyar diákok határon túli kirándulását lehetővé tevő Határtalanul programról szólva kiemelte az oltás fontosságát, mondván a kirándulásokat “gyakorlatilag nem lehet lebonyolítani” vakcina felvétele nélkül, ugyanis az arról szóló igazolást kérik a határokon.
Az államtitkár egyúttal mindenkit az oltás felvételére buzdított, mivel – tette hozzá – a kormány nem tervez a korábbiakhoz hasonló korlátozásokat, lezárásokat.
Zsigó Róbert, a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára a magyar családokat érintő intézkedésekről beszélt. Előadásában a családtámogatási rendszer célkitűzéseinek és elemeinek részletes ismertetése mellett kitért arra, hogy 2010 óta Magyarországon háromszorosára nőtt az erre a célra fordított összeg a költségvetésben. A jövő évi büdzsében ez az összeg a nemzeti össztermék (GDP) 5 százalékát teszi ki – tette hozzá.
A családtámogatási rendszer bevezetése nélkül 120 ezerrel kevesebb gyermek született volna Magyarországon.
2010 óta itt nőtt legnagyobb mértékben a gyermekvállalási kedv, a születések száma, több házasságot kötnek és kevesebb a válás. “Minden olyan mutatóban, amely fontos, előre tudtunk lépni” – hangsúlyozta.
Közölte: a kormány ezeket az eredményeket a járvány alatt is meg akarta őrizni, ezért számtalan intézkedést hoztak, például ekkor indították el “minden idők legnagyobb” otthonteremtési programját.
Zsigó Róbert előadásában úgy összegzett: “minden tekintetben azon dolgoztunk az elmúlt másfél esztendőben, hogy megőrizzük a korábbi évek eredményeit és újabb lépésekkel segítsük, hogy Magyarországon könnyebb legyen gyermeket nevelni és vállalni, családot alapítani”.
Az államtitkár utalt rá, hogy a következő hetek, hónapok döntéseit a nemrég lezárt nemzeti konzultáció eredménye fogja befolyásolni, amelyben 1,4 millió ember mondta el a véleményét. Abban szó volt a minimálbérről, a hitelmoratóriumról, a családok szja-visszatérítéséről, a gyermekek védelméről és a családtámogatás megőrzéséről – sorolta, majd a kormány elsőrendű céljaként jelölte meg a családbarát ország építését.
Az ülés elnöke, Sölch Gellért, az Emberi Erőforrások Minisztériuma stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára bevezetőjében a tizenegy éve történt nemzetstratégiai fordulatot és eredményeit méltatta. Hozzáfűzte:
2010 óta jelentős forrásokkal támogatta a kormány a határon túli magyarságot, amelyet így sikerült is megerősíteni.
Az anyaországi és határon túli egyetemek között is mélyült az együttműködés; jelenleg több mint ezer határon túli magyar hallgató folytat felsőoktatási tanulmányokat Magyarországon – mondta.
(MTI)
