Advent a kassai Domonkos téren

Idén megint alig van hó, ami viszont a karácsonyi hangulat egyik meghatározó kelléke kellene, hogy legyen. Csak kétszer hullott Kassára egy kevés „porcukor”. Másik zavaró körülmény a járvány, mely már hónapok óta gátló tényezőként hat társadalmi, kulturális, köz- és magánéletünkre egyaránt.

Már csak emlékezetemben élnek a telek, amikor Besztercebányán másfél méteres hó esett, s az utcán nem láttunk ki a járatokból. Hol vannak a régi hógolyózások és hóemberek?
Fiatal koromban hómedvét építettünk a húgommal és apámmal. A város gyerekei a csodájára jártak.

A fiamnak egyszer tudtam hóembert állítani. Nem sokáig örülhetett neki, másnapra egy gonosz fiatal szétverte, hó meg nem maradt annyi, hogy helyreállítsam.

A régi szánkózásokra és csúszkálásokra, korcsolyázásokra gondolok, melyekből a mai gyerekek már kimaradnak. Valamikor busszal fölmentem Besztercebányáról a 8 km-re fekvő Királykára és onnan indultam lefelé. Órák hosszat síeltem, rágcsáltam a magammal hozott szárított almát és gyönyörködtem a tájban. A síléceket a házunk előtt csatoltam le. A területet beépítették, autópálya szeli több részre. Már nem lehetne arra síelni. Ma sorban kell állni a felvonónál, az ember fizet, majd leereszkedik az agyontaposott pályán és újra vár a sorára.

Egyfajta mókuskerékben érezheti magát. Szegényebbek lettünk. A fakuló régi emlékeket nem tudjuk hasonlóakkal gazdagítani.

Húgom és apám a medvével (Fotó: Balassa Zoltán)

A Domonkos térre mentem ki a minap Kassán körülnézni, hogy érzékeljem, milyen adventi hangulat uralkodik a város legpatinásabb piacán. A járvány erre is rányomta a bélyegét.
A felvételek önmagukért beszélnek, nem kell hozzájuk kommentár. Egy megzavarodott, elbizonytalanodott világ lenyomata köszöntött rám, melyben nemsokára a karácsonyt ki akarják űzni az ünnepek közül. Csak a kiüresedett téli szünet marad? Agyszünet? Ma, amikor a Megváltóra még nagyobb szükségünk van, mint valaha, születésének ünnepét feledtetni akarják.

A piacon állatfigurák fogadtak. Teknős, elefánt, bika, pingvin. Ez tükör akar lenni? Állatseregletté lettünk?

A téren sok mindent kínáltak, de az igazi karácsony üzenete nem jelent meg, csak egy kis hangulat. Talmi csillogás és giccs, lelki tartalom/tartás nélkül. Nem igazán láttam olyasmit, amit szívesen megvettem volna. Rideg fények, fázós emberek. Nem mindenkinek jut meleg szoba, együttérzés, szeretet. Ennyire telik? Mennyire érezzük magunkat otthon/jól ebben az elidegenedett, kufárokkal teli világban?

A Fő utcán áll a karácsonyfa, pár lépésnyire koldus didereg a földön…

(Balassa Zoltán/Felvidék.ma)