Esztergomban a Laskai Osvát Antikvárium nemcsak a hazaiak, de a felvidékiek előtt is egyre népszerűbb. Országos viszonylatban is az egyik leggazdagabb könyvállománnyal rendelkezik, számos felvidéki kutató is felkeresi, s gyakran megleli itt a különböző témakörű irodalom, dokumentumgyűjtemény anyagát kutatás céljából, vagy akár vásárlási szándékkal is értékre talál itt. Az antikváriumot működtető házaspár, Mezei Attila és felesége, Mária hosszú évek óta határok nélkül gondolkodva hívja meg a felvidéki irodalom, helytörténet alkotóit, ezzel összekötve a múltat a jelennel, és megismertetve az egykori vármegyék működését történelmi, egyházi, helytörténeti vonatkozásban.
Már ebben az évben is voltak felvidéki vendégeik, a közelmúltban Oros László, Jakubecz Márta. Az elmúlt hétvégén Szabó László nagyfödémesi helytörténészt hívták meg könyvbemutatóra.
Szabó Lászlónak eddig megjelent munkái elsősorban helytörténeti kiadványok, szülőfaluja történelméből, s mint elmondta, még sok feldolgozni való témaköre van a nagyközségről, szülötteiről, de Borsos Mihály itt bemutatott örökségéről is (1910-1974).
A legutóbb megjelent könyvét a „Kihantolt múlt – Hűség és kiállás” címmel dr. Molnár Imre történész mutatta be, és méltatta Szabó László felülmúlhatatlan munkáját.
Kiemelte, hogy olyan témakört dolgozott fel, amellyel Felvidék-szerte adósai vagyunk az utókornak.
Hevenesi Gábor jezsuita szerzetes atyát idézve a magyar szentek kutatásával kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország a középkor után, a barokk korban az egész keresztény világ szentélye volt. S most úgy állunk, hogy szinte a feledés és a pusztulás hamuja alól kell kikaparni értékeinket, vagy a szomszédos népek történetírásainak lapjaiból kell összekoldulnunk a múlt értékeit. Harminc évvel a rendszerváltás után sem valósult meg az a munka, amely feltárta volna a felvidéki magyarság és a magyar egyházak helyzetének drámáját, sorsát.
(Fotó: Mezei Attila)
Szabó László az elfeledés homályából próbálja előkaparni faluja porosodó történeteit. Borsos Mihály plébános – akiről e könyv szól – és az ő generációja az a halhatatlan generáció, mely még a történelmi Magyarország idején kezdte hivatásának gyakorlását, majd átmentette a trianoni utódállamokba, esetünkben a Felvidékre és a magával hozott értékek erényét, értékét felragyogtatva, hatalmas küzdelmet indított azok fennmaradásáért.
Nekik a híd szerep jutott, átmenteni az értékeket. A régi alapokra új jövendőt építeni. Példaadás a mindenkori jövő számára.
1948-ban megkezdődött Felvidéken a sorstragédia, egy kálváriajárás a magyarság részére. A jogfosztottság éveiben veszi kezdetét a felvidéki magyar papság üldözése, mely folytatódik a 90-es évekig. Hitvallók ők, akik Krisztustól kapják a hivatásukat, és így szolgálják népüket.
A papok és az egyház mellé akkor felsorakoztak a civil keresztény mozgalmak. Az európai műveltséget megcélozva tették értékessé az átmentett múltbéli alapokat a jövőnek. Ma is ez a feladatunk, minden generációnak tudatosítania kell, kik vagyunk, mit jelent számunkra, hogy magyarok és keresztények vagyunk. Ezekre a kérdésekre az ő életműveik adták meg a választ.
Molnár Imre felhívta a figyelmet, hogy ezeknek a könyveknek az iskolák helytörténeti tananyagai között kellene lenniük. Gyermekeinknek s a jövő nemzedéknek meg kell ismernie szülőföldje nagyjait, példaképeit is, s jó lenne, ha tananyagként bekerülnének a tantervekbe.
Nagy elismeréssel szólt Szabó László munkásságáról, aki a családi élete mellett elkötelezetten dolgozik a további kutatásokon. S ennek eredményeként ősszel további Borsos Mihály-hagyaték kerül a nyomdába.
Szabó László bemutatta szülőföldjét, a Mátyusföldet, és benne szülőfaluját, beszélt azokról a tragikus eseményekről, melyek nyomán Borsos Mihályt elítélték, s azokról a falubéli emberekről, akiket büntetésre kényszerítettek, munkatáborokba, börtönbe zártak, s akik 1949-ban nyíltan kiálltak plébánosuk mellett. Borsos Mihály elhurcolását a falu lakosságának mintegy ezer ellenállója akadályozta meg, s könyvében ismerteti azt a kálváriát, amit az ellenálló, bűntelen emberek elszenvedtek plébánosukkal együtt.
(Fotó: Mezei Attila)
A könyv dokumentumok alapján részleteiben tartalmazza ezeket a tragikus eseményeket.
Az est kísérőprogramjában Pálmai Árpád egyházzenész közreműködött, gyönyörű énekeivel tetté felejthetetlenné a szomorú, de igazi értéket létrehozó estet.
A rendezvény vendégei között voltak: prof. Prokopp Mária művészettörténész, Horváth István volt múzeumigazgató, s a Felvidékről, is eljöttek többen, Garampáld polgármestere, Góra Mónika, Oros László helytörténész Felsőszeliből, Lanz Roland történész, a Pannónia Polgári Társulás elnöke, a könyvkiadás támogatója.
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
