A Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub 2003-ban egy baráti és rokoni társaság íjászat iránti vonzalmából szerveződött. 2006-ban helyezték át székhelyüket Marcelházára. A Fekete Sólyom elnevezés a képzeletük szülötte, olyan állat jelképet választottak, mely hasonlít az őseink által használt kerecsensólyom/turulmadár jelképéhez.
A megalakulásuk óta eltelt közel 20 év alatt változatlan maradt a céljuk, a honfoglalás korának és az íjászat hagyományának felelevenítése, a hagyományok őrzése, és a történelmi íjászat népszerűsítése, az íjászat hagyományainak fenntartása, a nomád hagyományok ápolása, a népvándorlás, honfoglalás korának bemutatása és továbbadása, íjászversenyek szervezése, tehetséges fiatal íjászok támogatása, oktatása, jurtaállítás.
Neves marcelházi történelmi íjászaink – a Bogár házaspár, Péter és Valéria – ismét hallattak magukról: május végén Isztambulban hódítottak a 10. Hódítók Kupája – 10. Fetih Kupasi nemzetközi versenyen, amelyen 32 ország 500 íjásza, köztük 200 tradicionális íjász vett részt.
Az Okcular Vakfi Íjászszövetség Törökország központi szervezete, Bizánc (Konstantinápoly, a mai Isztambul) bevételének 569. évfordulója alkalmából rendezték meg Törökország legnagyobb városában, Isztambulban az idei év első jelentős nemzetközi versenyét, a Hódító Kupát, ami az egyik legszínvonalasabb íjászverseny a világon. Szlovákiából Bogár Péter és Bogár Valéria, mint világszerte ismert, többszörös világbajnok távlövők kaptak meghívást a megmérettetésre.
A törökországi sikerről Bogár Valéria, az íjászklub elnöke tájékoztatta portálunkat: „A távlövészet az extrém sportokhoz tartozik, mivel nagyon erős íjakkal lőnek a versenyzők, mely igénybe veszi a szervezetüket. Számunkra a verseny előtti időszak kihívásokkal volt teli, mivel férjem íjtartó keze begyulladt, és a gyors orvosi segítségnek köszönhetően tudott csak rajthoz állni. A viszontagságok ellenére Bogár Péter kiemelkedő teljesítményt tudott nyújtani. Ami külön jóleső érzés volt számukra, hogy az Okcular Vakfi isztambuli szervezet íjászai barátként fogadtak minket.
Legelőször a hölgyek lőtték le a korlátlan fonterejű, modern anyagú történelmi íjak női kategóriáját, majd következett a várakozás az eredményre. Mindent bírók mértek hivatalosan GPS-szel, centiméterre pontosan. Majd felszólították a női versenyzőket, hogy szedjék össze a nyílvesszőket, ekkor még senki nem tudta az eredményt. Az első három helyezett nyílvesszői mellett bírók álltak, és a nyílvesszőket felszalagozták a meglőtt távolsággal.
A korlátlan fonterejű, modern anyagú történelmi íjak férfi kategóriájának versenyére késő délután került sor. A férjem számára nemcsak maga a verseny volt kihívás, hanem az is, hogy már három alkalommal nyerte meg ezt a versenyszámot, és ez lelkiekben is egy nagy teher.
A kategóriájában szipert, úgynevezett túlhúzót használt sok ellenfele, de ennek ellenére sikerült újra megszerezni az elsőséget, immár negyedik alkalommal.
Büszkék vagyunk a csapatvezetőnkre, rajta kívül senki nem tudott ennyiszer a dobogó legmagasabb fokára állni a Hódítók Kupáján, Isztambulban. Négyszeres korlátlan fonterejű távlövő bajnok ezen a versenyen, újabb 566,68 méteres versenyrekord felállításával a 10. Hódítók Kupáján, amely új pálya- és versenyrekordot ért el, 100 fontos íjjal, saját készítésű fa nyílvesszővel. Ő az egyetlen íjász, aki ismételten, többször is nyerni tudott ezen a versenyen. S bár férjem többszörös világbajnokként íjászkörökben ismert Törökországban, ahol a távlövés királyi száma a sportágnak, mégis sokat jelent, hogy a verseny árnyékában egymásra találtunk a történelmi kutatásokban, amit mi is végzünk.”
Bogár Valéria nagyon elégedett volt a megszerzett harmadik hellyel, mivel jóval erősebb íjakkal versenyeztek a többiek, és így is sikerült nagyot lőnie, 417,75 métert.
A Bogár házaspár saját készítésű nyílvesszőkkel lő és Végh Róbert magyarországi íjkészítő török íjaival. Ezek a nyilak szerintünk a legjobbak, rendkívül pontosak és gyorsak.
Íjaikon keresztül így hódították meg Törökországot és lettek hírvivői Marcelházának Isztambulban.
A csapat tagjai egyébként az avar korszakot képviselik, fekete kaftánjuk is korhű viselet. Komáromban és környékén rendkívül sok avarkori leletre bukkantak, ráadásul ezt a korszakot egy íjász sem képviseli a térségből. Minden apró részletre odafigyelnek, hogy viseletük és tárgyaik a legnagyobb mértékben korhűek legyenek.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)