A rendszeres, évente megvalósuló Naszvadi Napok pótolhatatlan történelmi és szellemi küldetést teljesítenek. Mert közösség, város, a régió emlékezik és emlékeztet.
A háromnapos rendezvény ebben az évben is a gyermekek futóversenyével vette kezdetét, majd délután az alapiskola dísztermében a naszvadi alapiskola volt diákjainak találkozójára került sor.
Ebben az évben gróf Esterházy János pályafutásának vándorkiállítása is megtekinthető volt az iskola épületében. A kora esti órákban került sor az ünnepélyes önkormányzati ülésre, melyen az év jubilánsait köszöntötték. Köszönőlevelet, tárgyi jutalommal kapott, Ryšavá Margita, a községi hivatal volt titkárnője, nyugdíjba vonulása alkalmából a település fejlődése érdekében kifejtett tevékenységéért.
Hengerics Ferenc a Naszvadi Önkéntes Tűzoltó Egyesületben kifejtett sokéves tevékenységéért, a fiatal tűzoltók példás neveléséért részesült elismerésben, Fekete András Felsőszentivánról a kitelepítés 75. évfordulója alkalmából a naszvadiak és a kitelepített naszvadiak kapcsolatának rendszeres ápolásáért, Imréné Papp Zsuzsanna, a magyarországi Rém település polgármestere a kitelepítés 75. évfordulója alkalmából Rém és Naszvad közötti kölcsönös együttműködésért, a Naszvadi Sportklub – Hengerics Gábor elnök – az egyesület megalakításának 95. évfordulója alkalmából a város példás képviseletéért, a Naszvadi Nyugdíjasklub – Dudák Ferenc elnök – megalakulása 15. évfordulója alkalmából, a település jó hírnevének terjesztéséért.
Molnár Zoltán polgármester ünnepi beszéde (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
Emléklapot tárgyjutalommal adományoztak Kollár Mihálynak – özvegye Irén vette át – „in memoriam” a zenei kultúrában, pedagógiában kifejtett élethosszig tartó munkájáért. Polgármesteri Díjban részesült az egykori polgármester Haris József, – Naszvad község díszpolgára – a település fejlődése érdekében kifejtett sok évtizedes sikeres tevékenységéért.
Este a helyi művelődési központ nagyszínpadán újra fellépett a „Kandráčovci“ Kelet-szlovákiai népzenei együttes. A fergeteges hangulatot biztosító zenekar fellépését ebben az évben is nagy létszámú közönség fogadta. Aki szereti a népzenét, a jó hangulatot, a közös éneklést, garantáltan jól érezte magát a fellépés alatt. Pénteken retro diszkóval zárult a nap.
Szombaton kezdetét vette a hagyományos kirakodóvásár, a búcsú. A kultúrház Galéria Stúdiójában a naszvadiak 12. fotóversenyének megnyitója és a verseny kiértékelésére került sor. A felnőtt kategória győztese Kitty Nemesová, a második helyen Asztalon Márta, megosztott harmadik helyen pedig Dobosi Silvia és Miroslav Ševčík végzett. Az ifjúsági kategória győztese Kucsera Áron, második Simonics Luca, harmadik Kucsera Ábel lett.
Fekete András, a Rákóczi Szövetség Bácskai Szervezete elnökének ünnepi köszöntője(Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
Déltől a főszerep a szakácsoké volt. Kezdetét vette a főzőverseny, s egyidejűleg a legszebb főzőhelyért vívott verseny is. Minden évben családok, szervezetek, baráti társaságok mérhetik össze szakácstudományukat, majd „munkájuk gyümölcsét“ egy jó beszélgetés mellett fogyaszthatják el. Amíg készültek a finomságok, addig a gyerekek sem unatkoztak, neki külön játszórész volt kialakítva.
Délután a Naszvadiak emlékművénél a lakosságcsere 75. évfordulójára emlékeztek a Naszvadiak Találkozója alkalmával. A megemlékezést a Csemadok mellett működő énekkar előadása nyitotta meg, majd Balogh Rebeka köszöntötte a megjelenteket, köztük a testvértelepülések, Kiskőrös, Nagyigmánd, Felsőszentiván, illetve baráti településeik, Rém, Csávoly és Szulok küldöttségeit.
Ünnepi beszédet mondott Molnár Zoltán polgármester. Az 1947–48-as lakosságcsere talán egyetlen más települést sem érintett olyan súlyosan, mint Naszvadot. 580 család, közel 3000 ember kényszerült elhagyni otthonát. Helyükre Magyarországról és Romániából 280 szlovák családot, körülbelül 1200 főt telepítettek.
A kitelepített családok nagy része Bács-Kiskun, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyében telepedett le. Innen és más településekről aztán többen visszaköltöztek Dél-Komárom környékére, hogy minél közelebb élhessenek a szülőföldjükhöz.
Az egykori naszvadiak így találtak maguknak új lakhelyet például Nagyigmándon is, s az elmúlt évtizedekben többen szoros kapcsolatot építettek ki eredeti lakhelyükkel. „Ma már kezdenek megszűnni ezek a kapcsolatok. Az eseményeket átélt idős emberek lassan elhunynak, rokonaik és leszármazottaik pedig nem olyan mértékben ápolják már ezeket a kapcsolatokat, hagyományokat“ – mondta a polgármester.
Ezt követte Fekete András, a Rákóczi Szövetség Bácskai Szervezete elnökének ünnepi köszöntője:
„A kitelepítettek utódainak már nemcsak a szomorúság, az elkeseredettség, a bánat jut az eszébe, ha őseik szülőföldjére készülnek, már inkább a vidámság dominál, a találkozás öröme. Ez a szomorú esemény a leszármazottaknak adott is valamit, nem is keveset. A szétszakítottság paradox módon barátságokat, élményeket, vidámságot, derűt is hozott az életükbe. A hatalom, a politikai szándék az elszakítás volt, mégis pontosan az ellenkezője valósult meg. Mint mindennek, a Naszvad és Felsőszentiván közötti testvértelepülési kapcsolatnak is van kiindulópontja. Meghatározó esemény volt 1987. március 22-én Dibusz Jánosnak, a Csemadok Naszvadi Alapszervezete elnökének és Fekete Andrásnak, a Felsőszentiváni Művelődési Ház igazgatójának találkozása Bácsbokodon. A Csemadok Naszvadi Alapszervezete ott lépett fel a „Naszvadi lakodalmas” című előadásukkal. Meghívást kaptak Felsőszentivánra, melynek 1988. november 12-én eleget is tettek. A fellépés után egyre gyakoribbá váltak a találkozások, melyekbe bekapcsolódtak sportolók, színjátszók, zenekarok, kulturális csoportok, diákok, pedagógusok, rokonok. Ez vezetett 1995. október 14-én a két település, Felsőszentiván és Naszvad testvérkapcsolati dokumentumának aláírásához. A kapcsolat azóta is töretlenül működik, rendszeresek a találkozók, rendezvények.”
A háromnapos rendezvény ebben az évben is a gyermekek futóversenyével vette kezdetét (a Naszvadi Városi Hivatal felvétele)
Az ünnepi beszédek és koszorúzás után a helyi művelődési központ nagytermében a volt polgármester, Haris József könyvbemutatójára kerül sor. A délutáni órákban helyi szervezeteké, népművelőké volt a nagyszínpad, akik minden évben aktív részesei, szereplői a Naszvadi Napoknak.
A népművészeti kavalkád után kiértékelték a főző- és a legszebb főzőhely versenyt. Este a kultúrház udvarán felállított nagyszínpadon lépett fel a harminckét éve megalakult EMeRTon-díjas Republic, majd a Régi Csibészek zenei kíséretével, mulatsággal ért véget a második nap.
Vasárnap folytatódott a búcsú és a vásár a főtéren, majd istentiszteletek és kézilabdatorna zárta a délelőtti programot. Délután a Naszvadi Napok helyszíne áthelyeződött a tájház udvarára. A termékbemutatók, a helyi szervezetek ízőrző délutánját egy gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló népmese-előadás, népi gyermekjátékok követték. A rajzverseny kiértékelése után a Csavar Színház népi mesejátékának előadására került sor. A jó zenéről a tájház udvarán a Veselá muzika zenekar gondoskodott.
Volt még körhinta, népi játékok, szalmabálákból mászóka, népi ételek, frissítők.
Az időjárás kedvezett a rendezvények, és a programajánlatok minden bizonnyal elnyerték a szórakozni vágyók tetszését.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
