Orbán Viktor: 2022 volt a legnehezebb, 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta

Ha 2022 volt a legnehezebb, akkor 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta; a lassan már állandósult migráció mellett két új ellenség, veszély leselkedik ránk: a háború és az infláció – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, a Várkert Bazárban tartott évértékelő beszédében.

A kormányfő először a földrengés utáni törökországi mentés hőseit köszöntötte.
„Bajban derül ki, kire lehet számítani, ránk, magyarokra lehet számítani” – jelentette ki.
Elmondta: százhatvanhét magyar, hivatásos és önkéntes vett részt a pusztító erejű szíriai és törökországi földrengés utáni mentésben, amelyben legkevesebb 44 ezer ember vesztette életét. Életük kockáztatásával harmincöt embert mentettek ki a romok alól – mutatott rá. A mentők közül többen meghívást kaptak az évértékelő beszédre is, őket Orbán Viktor és a jelenlévők is tapssal köszöntötték.

A kormányfő a jövő szempontjából a legfontosabb kérdésnek azt nevezte, hogy az európai életben végbemenő hatalmas változások – amelyek új, szellemi, politikai, gazdasági és katonai feladatokat hoznak – „elveszik, vagy meghozzák a magyarok életkedvét”.

A 2010 utáni időszakot felidézve úgy fogalmazott: már „minden olyan szépen el volt gondolva”, hiszen „átvágtuk magunkat a 2010-ben elzavart szocialista kormányok itt hagyott törmelékhalmain, a vadkeleti szocializmus romjain, túljutottunk a munkanélküliségen, a zsugorodó gazdaságon, a devizahiteleken, a rosszkedvű irigységen, a nyugat előtti hasraesésen, az égig érő rezsiszámlákon, a hálapénzen, a segélyből élő ügyeskedésen, a jó ez így is beletörődő igénytelenségén”.

„Már kezdtük elhinni, lesz még itt szőlő, lesz még lágy kenyér mindenkinek” – mondta.
A miniszterelnök hangsúlyozta: egymillió ember állt munkába, soha nem dolgoztak ennyien Magyarországon, a magyar gazdaság háromszorosára növekedett, és már a minimálbér is nagyobb, mint az átlagbér volt a szocialisták alatt. „Elővarázsoltunk egy nemzeti keresztény alkotmányt, amely méltó hozzánk” – tette hozzá.
Orbán Viktor szerint „ha nem is halált, de Brüsszelt megvető bátorsággal” újjászervezték a magyar államot, és az akadékoskodókat félretolva felépítettek egy új magyar gazdaságot is, amelyben mindenki esélyt kapott, hogy megtalálja a maga számítását.
„Fáradságos tíz év volt, izzadtunk is rendesen, térd, könyök lehorzsolva, vízhólyag is akadt jó néhány, de úgy éreztük, megérte (…)már felderengett, hogy a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez” – mondta.
Kijelentette:

a baloldalnak azt kellene megértenie, hogy a győzelemhez nem elég a sok millió dollár és a befolyásos pártfogók.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a győzelemhez szív kell, nem elég a szerencse.
Orbán Viktor a választásról azt mondta: az egész baloldal összefogott a kormánypártok ellen, „Brüsszel megpróbálta kiszárítani a kincstárat, Gyuri bácsiék pedig begurítottak ide Amerikából négymilliárd forintnyi dollárt, hogy legyen az elvtársaiknak mivel lövöldözni ránk.”

„Pórul jártak, ezt megint elkalibrálták… Nem kicsit, nagyon” – folytatta a miniszterelnök, majd hozzátette: még rá is fognak fizetni.
A kormányfő elmondta: a választási győzelmet nem szokták csak úgy „utánadobni az embernek, különösen nem a kétharmadost. Amögött munka van, és a munkának eredménye, amit méltányolnak az emberek – hangsúlyozta.
Azt mondta: fanyalgók persze mindig vannak, akik szerint a kormánypártoknak szimplán szerencséje volt. Ha mindig szerencséd van, az is lehet, hogy tudsz valamit. Például szereted a hazádat, és kész vagy megküzdeni érte. Ha kell itthon, vagy ha kell, a nagyvilágban – emelte ki.

A kormányfő azt mondta, amikor 2020-ban kitört a koronavírus-járvány abban reménykedett, hogy az ország túljut rajta és ott folytathatja, ahol abbahagyta, megérkezik oda, ahova mindig is vágyott. „Megint lesz sok gyerek, sok millió szív, amely várja az örömhírt, rendben tartott, csinos és biztonságos ország, klímaváltozást is túlélő, zöld Kárpát-medence” – fogalmazott.

Hozzátette: ha bár az oroszlán és a bárány nem is költözik össze, remélték, hogy a baloldal is megérti végre, hogy „ez egy közös haza és nincs nekünk másik”.
Orbán Viktor elmondta,

a koronavírus-járvány után a világ nem a helyes útra tért vissza, hanem átlépett a háború éveibe. Minden megváltozott a politikában és a gazdaságban is, a világ határozottan a vadnyugat felé vette az irányt

– fogalmazott.
Közölte, valójában 2020 márciusa óta, vagyis lassan három éve folyamatos nyomás alatt éljük az életünket, és ebből könnyen lehet négy, de akár öt év is.
„2022 volt a rendszerváltás óta eltelt 32 évből a legnehezebb, a legnehezebb év” – jelentette ki. Hozzátette: amikor a Nyugat a szankciókkal belépett a háborúba, mindent újra kellett gondolni. Ez vitte el az áprilisi választás utáni hónapokat – jelentette ki a miniszterelnök. A kitűzött célokról nem kell lemondani, feladni őket, csak az eszközökön kell változtatni – közölte.

Marad a családpolitika, marad a munkaalapú gazdaság, marad a nyugdíjasokkal kötött megállapodás és vele a tizenharmadik havi nyugdíj és marad a rezsivédelem is

– jelentette ki.

A miniszterelnök leszögezte: a magyar kézbe vett stratégiai ágazatokat, a bankszektort, az energiaszektort, a médiaipart a kormány magyar kézben tudja tartani, sőt a távközlési és infokommunikációs területet is „visszamagyarosítjuk”.

Marad a vidéknek tett ígéret is, „soha nem látott fejlesztéseket indítunk be, annyi pénzt biztosítunk, amennyit még nem látott a magyar vidék még az Osztrák-Magyar Monarchia idején sem”.

A termelő mezőgazdaság mellé „felépítjük a feldolgozó mezőgazdaságot, a privatizációval tönkretett magyar élelmiszeripart feltámasztjuk, lesznek az élelmiszeriparban is nemzeti bajnokaink, akik a világpiacon is helytállnak majd” – sorolta Orbán Viktor.
Jelezte, marad a keleti országrész felzárkóztatásának terve is. A „Győr – Szombathely – Veszprém, ipari övezet mellé beemeljük a Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc háromszöget” – fogalmazott.

Hozzátette: ehhez energia kell, sok energia, annyi, amennyi még sohasem kellett Magyarországon, ezért erőműveket és vezetékrendszereket fognak építeni „akkor is, ha Brüsszel ebben nem hajlandó szerepet vállalni”.

Hangsúlyozta:

„nem adjuk fel a legmerészebb tervünket sem, hogy a gyermekes családok anyagi helyzete is jobb legyen, mint azoké, akik nem vállalnak gyermeket”. Ezért minden évben lesznek újabb családsegítő döntések, ahogy idén az, hogy a gyermeket vállaló nők 30 éves korukig nem fizetnek személyi jövedelemadót.

Kiemelte: ha 2022 volt a legnehezebb, akkor 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta; a lassan már állandósult migráció mellett két új ellenség, veszély leselkedik ránk: a háború és az infláció.
Azt mondta: ha vissza akarunk térni az emelkedő pályára, amelyről a Covid-járvány leszorított bennünket, akkor ezt a két veszélyt el kell hárítani, le kell győzni, „ezeken át kell verekedni magunkat”.

A háború veszélyének legyőzéséről kijelentette: „szívünk szerint egyszerűen véget vetnénk neki, de ehhez nincs elegendő erőnk, ez nem a mi súlycsoportunk”.

„ha Magyarországot meg akarjuk óvni, ha békés életet akarunk magunknak, csak egyetlen választásunk marad, az orosz-ukrán háborúból ki kell maradni”.

Ez eddig sem volt egyszerű, és ezután sem lesz az, mert „mi a nyugati világ része vagyunk, NATO- és európai uniós tagok, és ott rajtunk kívül mindenki a háború pártján áll, vagy legalábbis úgy tesz” – fogalmazott.

Orbán Viktor felvetette: megteheti-e Magyarország, hogy ilyen körülmények között a szövetségesekkel homlokegyenest ellenkező módon, a béke pártján maradjon? „Természetesen megtehetjük, hiszen Magyarország egy önálló, szabad és szuverén állam és a Jóistenen kívül senkit sem ismerünk el magunk fölött” – mondta.

Ugyanakkor azt is felvetette, hogy

„helyes-e, erkölcsileg rendben lévő-e kimaradnunk a háborúból”. Helyes, sőt egyedül ez a helyes

– jelentette ki.
Elmondta: Oroszország megtámadta Ukrajnát, ezért az ukrán menekülteket be kell engednünk, „és jól tettük, hogy hazánk történetének legnagyobb humanitárius segélyakciójával támogatjuk őket”. De az ukrajnai háborúban „nem a jó és a gonosz seregei, hanem két szláv ország csapatai vívnak egymással időben és egyelőre még térben is korlátozott háborút” – fogalmazott.

Kijelentette:

„ez az ő háborújuk, és nem a miénk”.

Magyarország elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez, hogy a külső támadással szemben harcoljon, de semmilyen szempontból, erkölcsi szempontból sem lenne helyes, ha Ukrajna érdekeit Magyarország érdekei elé helyeznénk – mondta.

A baloldal Magyarországon is a háború pártján áll, fegyvert szállítana, magára vállalná a háború pénzügyi terheit és megszakítaná a kapcsolatot Oroszországgal – jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök hangsúlyozta, a baloldallal szemben a kormány másként cselekszik.

„Mi ezt nem tesszük. Mi nem szállítunk fegyvert. A pénzzel is csínján bánunk, mert a végén még azt a pénzt, ami bennünket illet, Brüsszel majd Ukrajnának adja oda”

– mondta.
Ukrajna humanitárius támogatása nem jelenti az orosz kapcsolataink felszámolását sem, mert ez ellentétes a nemzeti érdekeinkkel – tette hozzá. Magyarország ezért nem járul hozzá a gáz-, az olaj- és atomipari szankciókhoz, amelyek tönkreteszik Magyarországot.
Fenntartjuk gazdasági kapcsolatunkat Oroszországgal, és ezt tanácsoljuk az egész nyugati világnak is, mert kapcsolatok nélkül nem lesz sem tűzszünet, sem béketárgyalás – ismertette, hozzátéve: az ország nem járul hozzá egyházi személyiségek szankciós listára tételéhez.

Fontosnak nevezte azt is, hogy „lássunk túl Brüsszelen”, hiszen Európán kívül mindenki tisztában van a háború korlátozott jelentőségével. A magyar felfogás csak Európában kivétel, a világban általános – mutatott rá.

A kormányfő kijelentette:

a kormány szerint nem életszerű, hogy Oroszország fenyegetné Európa biztonságát. Oroszországnak semmi esélye sem lenne a NATO ellen, és jó ideig nem is lesz ilyen helyzetben.

Sérelmezte, hogy Magyarország egy évtizeddel ezelőtti kezdeményezésének ellenére máig nem állt fel közös európai haderő.

Életeket csak tűzszünettel és azonnali béketárgyalásokkal lehet megmenteni – jelentette ki Orbán Viktor az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.

A kormányfő azt mondta: a mi békepárti és a többiek háborúpárti álláspontja a különbségeket hozza felszínre, elhomályosodik az a tény, hogy a stratégiai célok tekintetében teljes egyetértésben vagyunk: azt akarjuk, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést Európára, és legyen Oroszország és Magyarország között kellően széles és mély terület, egy szuverén Ukrajna.

A különbség az eszközökben van: a háborúpártiak szerint ezt Oroszország legyőzésével lehet elérni, szerintünk pedig azonnali tűzszünettel és béketárgyalásokkal

– hangsúlyozta. Hozzátette, a mi javaslatunk mellett van egy további súlyos érv: életeket csak tűzszünettel lehet megmenteni.

Az emberveszteség mértéke már többszázezres nagyságrendű, a fájdalom, a megözvegyülés, az árvák számának növekedése, a tengernyi szenvedés hullámai csak tűzszünettel csendesíthetők le – fogalmazott.

A kormányfő leszögezte: a NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára, túlságosan a nyugati világ keleti szélén vagyunk ahhoz, hogy lemondhassunk róla. Megjegyezte:

„beljebb könnyebb lenne”, Ausztria és Svájc példáját követve Magyarország is eljátszadozhatna a semlegesség gondolatával, de „a történelem ezt a luxust nem adta meg nekünk”.

Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a NATO védelmi szövetség, és nem háborús szövetség, háborús koalíció. A NATO-tagság a közös védekezésen túl semmilyen kötelességet nem jelent, és a tagállamok nem is várhatják el egymástól, hogy valamiféle közös hadicél érdekében együtt támadjanak meg egy harmadik országot – mondta.

Hangsúlyozta: ha néhány NATO tag vagy ezek egy csoportja a tagállamok területén túl háborús cselekményt akar végrehajtani, akkor ezt a NATO keretén kívül kell megtennie. Aki akar, az megy, aki nem akar, az nem megy – tette hozzá. Arra is figyelmeztetett: aki azt hiszi, hogy képes ellenőrzése alatt tartani, menedzselni, lépésenként adagolni a háborút – legyen bármilyen erős és hatalmas is – az túlbecsüli saját erejét, és alábecsüli a háború kockázatos természetét.

Brüsszeliták még nem adták életüket ebben a háborúban, de magyarok már adták

– mondta Orbán Viktor.

A kormányfő hangsúlyozta: „mi itt élünk”, és a háború a szomszéd ország földjén zajlik.
Miközben Munkácson levetetik a magyar jelképeket, leváltják a magyar vezetőket az iskoláink éléről, sokan halnak hősi halált a frontvonalban – szögezte le a miniszterelnök.
A kárpátaljai magyar kisebbség nem ezt érdemli – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: „több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban”.
Azt mondta: Európa a háborúba sodródás perceit éli. Vékony pallón egyensúlyoz, sőt valójában már közvetett háborúban áll Oroszországgal.

„Ha fegyvert szállítasz, ha te adod a katonai akciókhoz szükséges műholdas információkat, ha kiképzed az egyik harcoló fél katonáit, ha te pénzeled egész államgépezetének működését, a másik félre pedig szankciókat vetsz ki, akkor mindegy, mit mondasz: háborúban, egyelőre közvetett háborúban állsz”

– fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök kijelentette: a belesodródás veszélye állandósult. Sisakkal kezdődött, emberi élet kioltására nem alkalmas eszközök szállításával folytatódott. Most tankok küldésénél tartunk, már napirenden vannak a harci repülők és hamarosan hallani fogunk „úgynevezett békefenntartó csapatokról is” – tette hozzá.
A kormányfő leszögezte: a „lengyel és a balti barátainkat” minden véleménykülönbség ellenére is érti, a történelmük sok mindent megmagyaráz. „No de a többiek?” – tette fel a kérdést.
Orbán Viktor elmondta:

adhattak volna garanciát arra, hogy Ukrajnát nem veszik fel a NATO-ba, de az ellenkezőjét tették, és megerősítették a korábbi, 2008-as döntést felvételükről.

A miniszterelnök kiemelte: 2008-ban, amikor Oroszország elfoglalta Grúzia területének húsz százalékát, a zseniálisan tárgyaló Nicolas Sarközy francia elnök vezetésével konfliktust sikerült lokalizálni, és meglett a tűzszünet.

Amikor 2014-ben Oroszország megtámadta Ukrajnát és elcsatolta a Krím félszigetet, Angela Merkel német kancellár vezetésével a nyugat a harc helyett a tárgyalás, a háború helyett a béke mellett döntött.

Akkor is voltak háborúpártiak, de volt erős német-francia vezetés, amely bátor volt, és időben lépett. Így maradt el a háború, és jött létre a minszki megállapodás – mondta Orbán Viktor.
Közölte,

egy éve a nyugat úgy döntött, nem szigeteli el a konfliktust, hanem összeurópai szintre emeli. Minősíthette volna helyi, regionális háborúnak, vagy két szláv állam közötti katonai konfliktusnak, ahogy Magyarország javasolta is

– mondta.

Úgy fogalmazott, ami történt egy újabb érv „a brüsszeli szuperállam” ellen és az erős nemzetállamok mellett. Amikor a tagállamok döntöttek, béke lett, amikor „a birodalmi központ”, háború – összegzett.

A kormányfő tanulságosnak nevezte, hogyan veszítette el az ország békepárti szövetségeseit. Egy éve a táborban még ott voltak a németek, néhány hét múlva viszont Leopard harckocsik vonulnak Ukrajnán keresztül az orosz határ felé, „talán még a régi térképek is megvannak”

– fogalmazott.

Elmondta, alig hihető, hogy a németek önszántukból fordultak volna, ma már azonban úgy tesznek, mintha mindig is a béketáborban lettek volna.

Hozzátette: a többi ország úgy gondolta, ha a németek sem képesek ellenállni ekkora külső nyomásnak, akkor ők sem lesznek képesek, ezért „átszivárogtak” a béketáborba. „Maradtunk hát ketten, Magyarország és a Vatikán” – mondta.

Azt mondta,

számolni kell azzal, hogy a háború egyre vadabb és kegyetlenebb lesz, ezért fel kell készülni arra, hogy az országgal szembeni hangnem is egyre durvább és kíméletlenebb lesz.

„Provokációk, sértegetések, fenyegetések és zsarolások” – fogalmazott, jelezve, azt nem ígérheti, hogy könnyű lesz, de állni fogják a sarat.

Elmondta: „már régen túl vagyunk a szuverenitást tiszteletben tartó diplomáciai nyomásgyakorláson”.

Felidézte, 2014-ben Hillary Clinton akkori amerikai külügyminiszter csak „egy jó barátot, egy good friendet” küldött ide, hogy kormányellenes tüntetésekkel és néhány kitiltással térítse jobb belátásra a magyarokat.
A kormányfő úgy folytatta, akkor jól manővereztek, és Donald Trump képében megérkeztek a felmentő csapatok, „szerencsére nem ide, hanem Washingtonba”.
Hozzátette:

Joe Biden amerikai elnök a jó barát helyett „egy présembert, press mant” küldött nagykövetnek, hogy bármi áron, de préselje bele a magyarokat a háborús táborba, préseljen ki belőlük egy csatlakozó nyilatkozatot.

Úgy fogalmazott, oda azért nem kellene eljutni, hogy legközelebb egy Puccini nevű embert küldjenek.

Orbán Viktor azzal kalkulál, hogy 2024-ben az Egyesült Államokban választás lesz, „republikánus barátaink” pedig „duzzadó izmokkal” készülnek a visszatérésre, és hogy a demokrácia Európában is megmutatja az erejét, a közvélemény egyre inkább békepárti lesz, tűzszünetet, béketárgyalásokat, több józanságot követel és ha kell új kormányokat választ majd.

Kijelentette,

béke akkor lesz, ha az amerikaiak és az oroszok tárgyalnak egymással.

A magyar kormány szerint a további harc nem a győzelmet és a békét hozza el, hanem további százezrek halálát, kiszélesedő konfliktust, nyílt háborúba keveredő országokat, évekig tartó háborút, a világháború veszélyét – mondta, azt javasolva: „maradjunk mi magyarok a béke mellett, de a honvédelmi miniszter azért tartsa szárazon a puskaport”.

Hangsúlyozta: a bajt Brüsszel szabadította ránk az energiahordozókra kivetett szankciókkal, a betegség neve szankciós infláció, a vírus pedig a brüsszeli szankció.
Kiemelte:

a szankciók négyezer milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből 2022-ben.

Ennyivel többet költöttek a magyar vállalatok, az állam és a családok a szankciók miatt energiára Magyarországon. Ezt az összeget a vállalatok költhették volna béremelésekre, az állam adócsökkentésre vagy családtámogatásra, a családok pedig lakásvásárlásra vagy a gyermekeikre – tette hozzá.

Azt mondta: Brüsszelből segítség helyett csak újabb szankciók jönnek. „Az európai újjáépítési program minket megillető részét a brüsszeli bürokrácia jól megfontolt, rossz szándékkal nem adta oda se Magyarországnak, se Lengyelországnak”. Magyarország olyan pénzt nem kapott meg 2022-ben, a legnehezebb évben, amit a tagállamok közös hitelként vettek fel, és „nekünk, magyaroknak a ránk eső részét vissza kell majd fizetnünk”.

Leszögezte, az a legfontosabb, hogy az inflációt ne tekintsük kivédhetetlen Isten csapásának. És bár az infláció csúcsra jár, és nagy terheket ró a családokra, nem szabad tőle megijedni.
Kitért rá: a kormány vagy kéttucat intézkedést hozott, amelyekkel védi a vállalatokat és a családokat. Egy átlagos család a rezsicsökkentett árakon keresztül havi 181 ezer forintot spórol. Ez egész Európában egyedülálló.

Jelezte,

noha a baloldal az élelmiszer-árstop visszavonását követeli, az addig marad, amíg a kormány az inflációt csökkenő pályára nem tudja állítani. Ugyancsak marad a kamatstop, ami 350 ezer családot véd a kamatok bakugrásai ellen

– sorolta.

Elmondta: május 1-jével buszra és vasútra egyaránt érvényes havi országbérletet és vármegyebérletet vezetnek be. A vármegyebérlet 9450 forintba, a havi országbérlet 18 900 forintba kerül majd.

2022 olyan év volt, ami kettétörhette volna a magyar gazdaság gerincét, mégis februárban minden eddiginél magasabb a foglalkoztatás, rekordnagyságú a devizatartalék és a forint is megnyugodott.

A fájdalmasan magas infláció mellett és ellenére 2022-ben a magyar gazdaság három rekordot döntött meg egyszerre: soha ilyen sokan nem dolgoztak még Magyarországon, rekordot döntött a kivitel, és soha ennyi befektetés nem történt Magyarországon – összegzett. Orbán Viktor azt ígérte, év végére egyszámjegyűre csökkentik az inflációt.

Azt is mondta: a pedofíliára nincs bocsánat, a gyerek szent és sérthetetlen, a felnőtteknek meg az a dolguk, hogy a gyerekeket bármi áron megvédjék.

A kormányfő hangsúlyozta: „nem érdekel bennünket, hogy megbolondult a világ, nem érdekel bennünket, hogy miféle visszataszító hóbortoknak hódolnak egyesek, nem érdekel bennünket, hogy Brüsszel mivel mentegeti, magyarázza a megmagyarázhatatlant”.

Ez itt Magyarország, és itt kell lennie Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének! – jelentette ki.

A miniszterelnök elmondta: a jogszabályok megvannak, a hiányzók pedig meglesznek, de ebben az ügyben még a legelszántabb kormány sem tud egyedül sikerrel járni. Itt mindenkire, szülőkre, nagyszülőkre, édesanyákra és édesapákra, pedagógusokra és nevelőkre is szükség lesz, mert „a gender propaganda nem egy jópofa marháskodás, nem egy szivárványos dumcsi, hanem a gyermekeinkre leselkedő legnagyobb veszély” – emelte ki.