A Felvidéki Magyar Fesztiválok Szövetsége egy évvel ezelőtt alakult meg éppen Gombaszögön. Ez évre a szervezetet sikerült bejegyezni, hat fesztivállal működik. A szervezet elnöke Cziprusz Zoltán, aki kerekasztal-beszélgetést vezetett a Kárpát-medencei kollégákkal a Gombaszögi Nyári Táborban.
A Fesztivál Szövetség – Magyar fesztiválok a Kárpát-medencében című fórumra meghívást kapott Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke, a kapolcsi Művészetek Völgye alapítója; Horváth László, a Fonó Budai Zeneház ügyvezető igazgatója, a vajdasági Dombos Fest főszervezője, NKA kuratóriumi tag; Szabó Lilla, az Erdélyi Magyar Fesztivál Szövetség elnöke; Borka Péter, Gombaszög programigazgatója; Szvorák Dávid, a Felvidéki Magyar Fesztivál Szövetség alelnöke, a Várlak Fesztivál főszervezője. A moderátor Cziprusz Zoltán, a Felvidéki Magyar Fesztivál Szövetség elnöke volt.
Cziprusz Zoltán bemutatta a Gömör-Nógrádban működő nagyobb fesztiválokat.
A felvidéki ernyőszervezet egyik célja, hogy a KultMinornál sikerüljön elérni, hogy külön forrásokat különítsenek el a fesztiváloknak. Ezért fognak lobbizni, mert egy falunap vagy egy verseny nem kerülhet ugyanabba a kategóriába.
Mint kiderült, a jegybevételek a teljes rendezvény mindössze 50%-át fedezik, a másik részt különböző pályázatokból igyekeznek biztosítani. Sajnos a magyarországi fellépők drágább honoráriumért állnak a felvidéki színpadokra.
Borka Péter a Gombaszögi Nyári Tábor képviseletében elmondta, folyamatos a fejlesztés, építkezés a helyszínen. Náluk a legtöbb hetijegy a Csallóközből van, a legtöbb napi látogató a Rozsnyói és a Kassai járásokból érkezik, de egyre többen jönnek Magyarországról is.
Céljuk, hogy Gombaszöget egyre többen megismerjék. Ez már nemcsak fesztivál, de egész éves rendezvényhelyszín is.
Szvorák Dávid, a VárlakFesztivál főszervezője elmondta, az ő fesztiváljuk összművészeti jelleggel bír egy nagyon szép helyszínen, a füleki várban. Ipolyságtól egészen Szepsiig vesznek részt rajta, s tudatosan fordultak Magyarország felé is, mára minden második vendég onnan érkezik.
Egyre inkább a minőségre összpontosítanak. Pajtásnapok programsorozatot is indítottak, ami teljesen önkéntes alapon működik.
Márta István a magyar fesztiválok atya, a Művészetek Völgye alapítója, a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke. A szervezetet 2002-ben alapították 10 fesztivállal. Mára 125 tagszervezetük lett összesen 190 fesztivállal. Művészeti, közösségi és különböző tagozatokkal működnek. Céljuk, hogy egymás segítségére legyenek. A fesztiválok különböző minősítéseket kérhetnek tőlük, s nívódíjat is osztanak.
El kell érni, hogy egy-egy jó fesztiválon rang legyen fellépni.
Horváth László úgy véli, a Vajdaságban hullámzik a fesztiválpiac. Mindig az nyer Szerbiában, aki meglovagolja a hullámot. Ő viszont azt vallja, hogy mindig az van jelen egy rendezvényen, akinek ott kell lennie. Kinőtt a nagy fesztiválok bűvköréből. A mikromiliőben lehet megtalálni azt, amiben a magyarság ki tud teljesedni. Legyen kicsi és vonzó – szögezte le.
Presztízsjellegű fesztivált kell csinálni, hogy a fellépőknek is élmény legyen ott fellépni – adták a jó tanácsokat a magyarországi szakemberek.
A pályázatokról szólva elmondták, meg kell ragadni a lehetőségeket, velős üzenetekben kell megfogalmazni a fesztivál lényegét.
Sülyi Péter, a Hétrét Országos Köztivál alapítója, a Magyar Fesztivál Szövetség elnökségi tagja úgy fogalmazott, azt a fajta kultúrát, amiben otthonosak lettek, egy szűz területre próbálták átültetni. Hétrétországban családiasabb fesztiválokat rendeznek.
Felhívta a figyelmet, hogy baj akkor van, amikor az önzés és az üzleti kényszer lesz az alapmotívum.
A felvidéki fiatal fesztiválszervezők kifejtették, szeretnének minél szélesebb körben összefogni, s jó rendezvényeket létrehozni, ahol ötvözik a művészeteket, a szórakozást, hozzájárulni a fiatalok minőségi szabadidőtöltéséhez.
A kisközösségek is megérdemlik a kultúrát – szögezte le Cziprusz Zoltán.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
