Fürdőturizmus ma és régen, megtört magyar–lengyel barátság és a múltról mesélő karosi leletek – megjelent a MAGYAR7 32. száma
„Mi jöhet még? Transzformerek, robotok fognak küzdeni emberekkel? Fegyveresek fegyvertelenekkel? Vadállatok elé dobják a keresztényeket, mint annak idején Rómában? Mert ezeknek semmi sem drága! Mindent és mindenkit (természetesen önmagukon kívül) képesek feláldozni a Mammon oltárán. Amikor a Szajnából kikászálódó triatlonos versenyző a parton több felvonásban elhányta magát, jelképesen erről a kreténségről mondott ítéletet.” Kövesdi Károly: Moslék aranyvödörben
Ha igaz, amit a szakemberek állítanak, hogy egy átlagos férfi bicepsze 90, ütésének ereje pedig 160 százalékkal erősebb, mint egy átlagos nőé, akkor az történt, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság veszélybe sodorta a női ökölvívókat. Nem beszélve arról, hogy a férfiak testfelépítése, az eleve nagyobb izomtömeg, a szélesebb vállak és a hosszabb karok előnyt jelentenek ebben a sportban, egyszóval egy férfi 2,6-szor erősebben üt, mint egy nő. Ezért nem fair, ha a ringben férfi bokszolhat nővel, írja Haják Szabó Mária KO a józan észnek című írásában.
Élvonalban van a csallóközi fürdőturizmus, derül ki legfrissebb számunk nagyinterjújából, amelyet Somogyi Szilárd készített Somogyi Gábor fürdőigazgatóval, aki mintegy másfél évtized alatt Dunaszerdahely, majd a Csallóköz, s immár az ország egyik megkerülhetetlen idegenforgalmi szakemberévé vált. Előbb a Csallóköz központjában levő termálfürdőt tette nyereségessé és irányította annak fokozatos bővítését. A Csallóközi Idegenforgalmi Szövetség immár újraválasztott elnökeként a régió, a Szlovákiai Élményfürdők, Strandfürdők és Uszodák Szövetsége első embereként pedig az országos idegenforgalom meghatározó szegmensének érdekképviseletét is ellátja.
Annak ellenére, hogy a pénzromlás veszélyeiről szóló hírek már nem uralják a címlapokat, és a szakemberek is az infláció szinten tartásáról beszélnek, tovább drágul az élet Szlovákiában. Az infláció az orosz–ukrán háború kitörése után kapcsolt nagyobb fokozatba, és hatásait még ma is érezzük. Rajkovics Péter: Tovább drágulnak a mindennapok.
Diplomáciai adok-kapokba torkollt Magyarország és Lengyelország között az ellentét, amely az orosz–amerikai proxiháborúval vette kezdetét, és a Tusk-kormány hivatalba lépése óta kapcsolt magasabb fordulatszámra. Bekövetkezett az, amit kevesen mertek volna elképzelni: a két baráti országot sikerült külső (és a lengyel érdekeket feladó belső) erőknek egymás ellen fordítani. A helyzet odáig fajult, hogy ma már legfelsőbb szinten folyik az üzengetés egymásnak. Az adok-kapok előzményeiről és lehetséges következményeiről ír Oszd meg és uralkodj! című elemzésében lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly.
Félideje van a nyárnak, lassan ideje az iskolának címmel írt jegyzetet Száraz Dénes. „Még a legcsicsásabb tolltartó, a legillatosabb radír, a sokszínű színes ceruza, a legjobban felszerelt tanterem és tornaterem, a csillogó-villogó folyosók és a legkorszerűbb iskolai felszerelés sem pótolhatja az iskolában a gyerek számára jól érthető magyar szót, az anyanyelvét!”
Könyv jelent meg Erzsébet királyné bártfafürdői gyógyútjáról. A szerző, Kerényi Éva történész, a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum igazgatója. Abban az időben bizony Erzsébet királyné is afféle celeb volt, akinek minden lépését figyelte a korabeli sajtó. Pedig pihenni, gyógyulni ment Bártfafürdőbe. A könyvről Juhász Dósa János írt.
Ábris grófról, vagyis Gyürky Ábrahámról írt Lacza Tihamér a Leporolt históriákban, majd a Múltunk rovatunkba a Bodrogközbe, annak is az egyik apró településére látogatunk, Karosra. Ott található a leggazdagabb honfoglalás kori régészeti lelőhely. Feltártak több temetőt, fontos kincsek kerültek elő a sírokból, amelyekből a tudósok sok mindent kiolvastak. Zsebik Ildikó járt Karoson.
Kaszmán Zoltán az inámi közösségi életről, pontosabban annak színteréről írt, Fábián Gergely pedig a Sajó folytatódó kálváriájáról a Két és fél év című beszámolójában. „Ennyi idő telt el azóta, hogy rozsdaszínűre színeződött a Sajó, amelynek vizébe az alsósajói vasércbányából folyik szennyezett bányavíz. Átmeneti javulás után az év első felében ismét romlottak a mutatók, egyre több szennyező anyagot mos magával a víz. A napokban a bányában ismét munkához láttak a bányamentő szolgálat munkatársai, de úgy tűnik, megint nem születik olyan megoldás, amely végérvényesen lezárná ezt a problémát.”
Húsz éve áll a magyar közösség szolgálatában Farkas Zsolt katolikus pap. Keresztény és magyar értékek mentén társadalmi témákban is gyakran megnyilvánul. Hallhatjuk a rádióban, láthatjuk a televízióban kerekasztal-beszélgetések részvevőjeként, de szervezőként is résztvevője a felvidéki magyar közéletnek. Bokor Klára beszélgetett vele.
Félszáz éves lett a Honismereti Kerékpártúra. A Kárpát-medencei szinten egyedülálló, identitást és a magyar közösséget erősítő rendezvény évtizedek óta érdeklődők százait vonzza. Az idei túra Palócföld feltérképezését tűzte ki célul, megismerve a környék kulturális, történelmi és természeti értékeit. Agócs Szvorák Emese a múlt mellett a jövőről is kérdezte a kerekezőket.
Kezdődhet a megújulás a Gótikus út mentén. Ami eddig elképzelhetetlen volt, most valóra vált! – így kommentálta a Gótikus Út Polgári Társulás a nemrégiben napvilágot látott hírt, hogy 500 ezer eurós támogatás érkezik Gömörbe, templomfelújításokra. Ebből 5 templom kaphat új köntöst, tudjuk meg Virsinszky Tamás írásából.
A TriDiArt táborról írt Molnár Gabriella, amely visszatérő eseménye a királyhelmeci nyárnak.
Kinek a Pajzán történetekben olvasható sok huncutság, míg másnak a Csipkés kombiné című nóta jut eszébe a komáromi Duna Menti Múzeum Zichy-palotabeli Mi rejlik a ruha alatt – Az alsónemű történetéből címmel nemrég megnyílt tárlat becsalogató plakátja láttán. Aztán felülkerekedik a kíváncsisága, és máris az ízléses, ám némi pikantériát sem mellőző vándorkiállítás 11. állomáshelyén találja magát. A különleges kiállításról olvashatnak Nagy-Miskó Ildikó Pajkos időutazás neglizsében című írásában.
Az immár kilencéves Vektor – Kárpát-medencei Ifjúsági Műhelytábor idén is nagy meglepetéseket tartogatott az odalátogatók számára. Az előző évek tematikáitól – pénzügyek, a munka világa – kissé eltérően most az egyén belső világa került a középpontba. A szervezők célja az volt, hogy eligazítást adjanak a Kárpát-medencében élő fiatalok számára az önismeret kacskaringós útvesztőjében. A táborban szerzett élményeit írta meg Kárpáthy Fanni.
Az Íz-lelő rovatban megtalálják Fekete Norbert írását: Rozé kacsamell narancsmártással, pirított polentával – Az ínyencek tökéletes választása.
Vas Gyula a Mitsubishi Eclipse Cross PHEV Instyle autót tesztelte.
A közéleti hetilapban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is.
(ma7.sk/Felvidék.ma)
