Tágabb térségünkben óraátállításra kerül sor most vasárnap: hajnali 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órákat.
A téli időszámítás hivatalos kezdete a gyakorlatban azt is jelenti, hogy többet alhatunk egy órával, mivel visszafelé állítjuk az órát.
Azt, hogy meddig marad velünk az óraátállítás, egyelőre nem tudjuk pontosan. Az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás eltörléséről döntött korábban, a tényleges megvalósítás viszont több tényező miatt várat magára.
Egyes források szerint az óraátállítás ötletét már maga Benjamin Franklin is felvetette, de tervét nem sikerült kiviteleznie. A világon elsőként 1916-ban az USA vezette be a nyári időszámítást energiatakarékossági okok miatt. Ezt hamarosan átvette a Föld számos országa is, beleértve Magyarországot is, bár nem alkalmazták folyamatosan, voltak olyan évek, amikor nem volt óraátállítás.
A nyári időszámítást Európában az Unió 1997-ben szabályozta és egységesítette.
Az óraátállítás vitatott előnyei
Az energiatakarékosság mellett az óraátállításnak számos egyéb előnye is létezik. Az egy órával több természetes világítás örömeit élvezhetik mindazok, akik a nappaljaik nagy részét irodákban, gyárakban, iskolákban és egyéb fedett helyeken kénytelenek tölteni. Ők a munkaidő letelte után még lehetőséget kapnak arra, hogy szabadtéri programokat szervezhessenek maguknak. Előnynek nevezhető az is, hogy a szabadban végzett munkák ideje meghosszabbítható. Az USA-ban pedig sokszor hangoztatják, hogy az óraátállítás által csökkent a bűnesetek száma.
A nyári időszámítás bevezetése óta azonban időről időre felmerülnek ellenvélemények is, amelyek az óraátállítás előnyeit vitatják.
Mai napig kérdéses az is, hogy az emberi szervezetre milyen negatív hatással van az óraátállítás. Nem egyformán tudunk ugyanis alkalmazkodni az új helyzethez.
pontosido.com/Felvidék.ma
