Martonyi János jogtudós, korábbi külügyminiszter vehette át az idei Polgári Magyarországért Díjat Orbán Viktor miniszterelnöktől és Kavecsánszki Ádámtól, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnökétől hétfőn Budapesten, a Magyar Királyi Lovardában rendezett ünnepségen.
A díjazottat méltatva Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott: a díj a lehető legjobb helyre kerül, mert meggyőződése szerint Martonyi János a lehető legtöbbet tette azért, hogy Magyarország polgári, szuverén, a világban megbecsült ország lehessen.
Martonyi János egész életében képviselte, hogy az európai integráció lényege a nemzeti önazonosság fenntartása, ezért a nemzetek erősödése nélkül integráció sem lehetséges. Ő tette ezt a doktrinát Magyarország hivatalos Európa-politikájává
– mondta a kormányfő.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Polgári Magyarországért Díj átadásán a Magyar Királyi Lovardában 2024. december 16-án. Az elismerést idén Martonyi János jogtudós, korábbi külügyminiszter vehette át. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Orbán Viktor úgy fogalmazott: Martonyi János munkája „egylényegű Széchenyi István és Andrássy Gyula országépítésével, kijelölte hazánk helyét a világban, visszavezette a perifériára szorult Magyarországot a művelt és megbecsült népek közé”.
Hozzátette: Martonyi Jánosnak külügyminiszterként elévülhetetlen érdemei vannak Magyarország uniós csatlakozásában és a nyugati integrációban. Ő volt az, aki levezényelte hazánk első uniós elnökségét, és közben mindig maradt ideje szívügyére, a nemzetközi jogra és a tanításra – fogalmazott a miniszterelnök, kiemelve, Martonyi János munkája „nemcsak példát jelent számunkra, hanem feladatot is ad”, munkája lett a mérce.
Orbán Viktor hangsúlyozta: húsz éve adják át a Polgári Magyarországért Díjat, de a díj értékét nem az évek száma határozza meg, mert ugyan a hagyományok fontosak, de ennél is fontosabb, hogy mit jelent a díj itt és most. „Itt és most nem kevesebb történik, minthogy végre díjazzuk azt, aki nélkül ma nem lehetnénk itt. Nem lenne itt a Polgári Magyarországért Alapítvány, a közönség, és minden bizonnyal elmaradtak volna az elmúlt harminc év jobboldali sikerei is” – mondta.
Felidézte: 1994-ben kapott ki a Fidesz története során a legjobban, „a magyar jobboldal darabokban volt, három kicsi, néhány százalékos pártocska ült a Parlamentben” a szocialisták és liberálisok koalíciójával szemben. Mint mondta, ekkor vált világossá, hogy össze kell fogniuk, és ekkor mondta azt Martonyi János, hogy van egy jóval fontosabb feladat is az összefogásnál, fel kell építeniük a polgári Magyarországot, át kell formálniuk a magyar közéletet, meg kell tisztítani az országot „a rárakódott kommunista beidegződésektől”.
Nemcsak pártot, hanem közösséget is kell építenünk, olyan közösséget, ami egy új politikai korszak stabil alapjaként szolgálhat. Martonyi János ezzel a felismeréssel megelőzte a korát. Amit akkor újszerűként mondott, ma már triviális gondolat – idézte fel a miniszterelnök.
Hozzátette: 1998-ban nemcsak a választást nyerték meg, de „Martonyi János filozófiájának hála 2010 után kultúrát is váltottunk, az ország valóban ledobta a szocialista beidegződéseket, átalakítottuk az intézményeket, új alaptörvényt adtunk Magyarországnak, felépítettük a polgári Magyarországot. Köszönjük, Martonyi János”.
Orbán Viktor kiemelte: „a kommunista uralom sötét évei alatt” olyan családok őrizték meg a polgári eszményeket, mint a Martonyi-család.
Szólt arról is, hogy egy magyar, bármennyire is szeretné, nem kerülheti el a közéletet. A magyar onnan ismerszik meg, hogy az elveiért és eszméiért be kell lépjen a politikai küzdőtérre, elveit és értékeit akkor tudja érvényre juttatni, ha megharcol értük, és „ezt a sorsot Martonyi János sem kerülhette el”. Mint mondta, bár a szíve mindig a katedrához és a jogászi, ügyvédi pályához húzta, „időről időre megtalálta a politika, a mi hatalmas nagy szerencsénkre”, és lett előbb államtitkár az Antall-kormányban, majd miniszter a Fidesz-kormányokban és politikusként, külügyminiszterként „meg is harcolt azokért az értékekért és elvekért, amelyeket otthonról hozott”.
A miniszterelnök emlékeztetett: Martonyi János meggyőződése volt, hogy a nemzeti lét és európaiság nemcsak összeegyeztethető egymással, hanem feltételezik is egymást, és bár voltak viták arról, hol van a kettő határa, miként lehetséges az összeegyeztetés, „valahogy mindig átjutottunk a nehézségeken”.
A Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) indoklása alapján Martonyi János a rendszerváltoztatás utáni külpolitikai stratégia meghatározásáért, annak végrehajtásáért, irányításáért, a magyar jogtudományban folytatott kimagasló szellemi teljesítményéért, a jövő jogtudósi nemzedékeinek elkötelezett felkészítéséért érdemelte ki az elismerést.
A Polgári Magyarországért Díjjal kitüntetett Martonyi János jogtudós, korábbi külügyminiszter beszédet mond az elismerés átadásán a Magyar Királyi Lovardában 2024. december 16-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Martonyi János úgy fogalmazott, ez az esemény élete egyik legfontosabbja, és megköszönte a díjat. Felidézte: annak idején sokat vitatkoztak a polgári szóról, hogy politikai tartalmat hordoz, vagy ellentétpárt fejez-e ki, de rá kellett jönniük, hogy a politikai kategóriák felett van ez a kifejezés, „mert a polgárság nem társadalmi státus, még csak nem is végzettség”.
A polgár alapvetően egy világképet és magatartást hordoz, és a legfontosabb, hogy a polgár az, aki a közösségéért dolgozik, aki az egyéni érdekét beviszi a közösségi érdekbe és a közösségi érdekérvényesítésbe. Polgárnak lenni tehát alapvetően magatartás, szellem és erkölcs – fejtette ki.
A PMA a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség pártalapítványa. A PMA kuratóriumának elnöke, Kavecsánszki Ádám a díjátadón úgy fogalmazott, „kiemelt figyelmet szentelnek az embernek, aki személyes értékvállalásával és teljesítményével kiérdemelte az alapítvány elismerését”. Mint mondta, ritkán dicsérünk, emelünk magunk fölé teljesítményeket, a Polgári Magyarországért Alapítvány ezért is alapított díjakat, „mert a díjak világítótornyok a közösség számára”.
(mti/Felvidék.ma)
