Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tartott előadást január 30-án a komáromi Selye János Gimnáziumban. Az intézmény idén bencés emlékévet hirdetett, tisztelegve az alapítók emléke és a katolikus egyház legrégebbi szerzetesrendje előtt. A 2014 óta hivatalát ellátó külügyminisztert az emlékév keretén belül szervezett pódiumbeszélgetésen Andruskó Imre, az oktatási intézmény igazgatója kérdezte.
Szijjártó Péter Komáromba mindig hazaérkezik, hiszen – mint említette – családja a Duna két partján elterülő városhoz szorosan kötődik. Ő maga a győri bencéseknél tanult – a mai rendezvény szervezésében is közreműködött a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium, amelynek diákja volt.
Elmondta, a bencés erények közül máig magával hordozza a korai kelést, megtanulta a fegyelmet, a rendszerességet és a strukturáltságot.
„A bencésektől hozott lelki útravaló pedig a mai napig segít a nehéz döntések meghozatalában. A horgony, ami megtart, az a római katolikus hit”
– fogalmazott.
Szíjjártó Péter a gimnáziumban (Bartalos Nikolas/Felvidék.ma)
Az elmúlt tízéves miniszteri munkájáról szólva érintette a közelmúlt legnagyobb kihívásait: a 2015-ös migrációs hullámot, a koronavírus-járványt és az orosz–ukrán háborút. Az amerikai választásokkal kapcsolatos kérdés kapcsán megjegyezte, az utóbbi négy évben mélypontra süllyedt Magyarország és az Egyesült Államok közötti kapcsolat, amelyet a washingtoni adminisztráció szándékosan nehezített.
Donald Trump újraválasztásával azonban nagyot fordult a világ, új időszakot hoz a világpolitikában – vélekedett. Mint mondta, az amerikai elnök a valós életből jövő sikeres üzletember, akinek a barátság, a lojalitás és a tisztesség fontos fogalmak. Véleménye szerint ez okoz frusztrációt az európai vezetőkben.
Megemlítette, személyesen is részt vett Orbán Viktor és Donald Trump közös találkozóin – ennek alapján úgy fogalmazott, kölcsönös tiszteleten alapuló a kapcsolatuk.
„Mindkettejük számára fontos a lojalitás és a világot feszítő legfontosabb problémákról is hasonlóan gondolkodnak. Ilyen a családtámogatás, az illegális migráció visszaszorítása és a béketeremtés háborúskodás helyett”
– jegyezte meg.
„Elkötelezettek amellett, hogy az elmúlt négy évben nagyon durván elrontott kapcsolatrendszert újraépítsük – ennek része lesz a Biden-adminisztráció által hozott pitiáner bosszútól vezérelt intézkedések felülvizsgálata is”
– húzta alá a miniszter, aki szerint ez egy egészen új mozgásteret fog adni a magyar politikának, külpolitikának.
A magyar külügyminiszter a komáromi Selye János Gimnázium diákjaival találkozott (Bartalos Nikolas/Felvidék.ma)
Szijjártó Péter beszélt a magyar kormány gazdasági semlegességre való törekvéséről is – amiért „kaptunk hideget-meleget”. „A keleti és nyugati beruházók között nem válogatunk, egy szempont van: mindenki tartsa be a törvényeket. Ezért én abban is reménykedem, hogy Donald Trump – mint egy igazi dealmaker, az üzleti életben is sikeres döntéseket hozott ember –
olyan megállapodásokat tud kötni a világgazdaság jelentős szereplőivel, amelyek végül is nem kereskedelmi háborúkban, hanem nagy globális együttműködésben csúcsosodnak ki – nekünk ez lenne az érdekünk”
– magyarázta.
A magyar külügyminisztert Andruskó Imre, a gimnázium igazgatója kérdezte (Bartalos Nikolas/Felvidék.ma)
A magyar–szlovák kapcsolatokat értékelve aláhúzta: a magyar külpolitika szíve közepe a nemzetpolitika kell legyen. „A mi esetünkben az ország és a nemzet határai nem esnek egybe.
Nekünk felelősségünk van a határon túl élő magyarok sorsáért. Ezért a magyar külpolitikának mindig fontos célkitűzése kell legyen a jószomszédi kapcsolat. Márpedig minél jobb egy szomszédos országgal az együttműködés, annál jobb az ott élő magyar nemzeti közösség helyzete is, ezért normális együttműködésre törekszem minden szomszédos országgal.”
Itt megjegyezte, Ukrajnával egyértelműen kudarcba fulladtak ezek a törekvések, hiszen az elmúlt tíz évben folyamatosan sértették meg, szorították vissza a magyar és más nemzeti közösségek jogait – mondta, hozzátéve, mindezt a nemzetközi közösség asszisztálása mellett.
„Szerbia esetében például abszolút sikertörténetről beszélhetünk – amely országgal a korábbi, adott esetben akár ellenséges viszony helyett mára stratégiai szövetség, barátság épült ki. Ennek egyértelmű nyertesei a vajdasági magyarok” – vélekedett. Szlovákiával és Romániával kapcsolatban megjegyezte, amióta a külügyi tárca vezetője, e két szomszédos ország külügyminiszterei sorra váltották egymást, ezért nehéz a személyes jó kapcsolat kiépítése.
„Azt tudom mondani, Magyarország és Szlovákia kapcsolatrendszere most a legstabilabb az elmúlt 11 évben és a legjobb az együttműködés a kormányok között. Ennek legfőbb oka, hogy mindkét kormány számára kulcskérdés a szuverenitás, illetve az ahhoz való ragaszkodás – ez hozott össze minket”
– jegyezte meg.
A külügyminiszter szerint Szlovákia számos gesztust tett a magyar nemzetiségű kisebbségi kormánybiztos kinevezésével, a Magyar Szövetség politikusainak fogadásával és Magyarország melletti kiállásával. Szijjártó szerint a külpolitika megítéléséhez fel kell tenni a kérdést: jobb-e a felvidéki nemzeti közösség helyzete most, mint 11 évvel ezelőtt?
A diákok is kérdezték Szijjártó Pétert (Bartalos NIkolas/Felvidék.ma)
Ezt követően a gimnázium diákjai kérdezték Szijjártó Pétert a magyar űrhajós programról, az euró bevezetéséről, a visegrádi négyekről, a magyar–lengyel barátságról, Bulgária és Románia schengeni csatlakozásáról és a kettős állampolgárságról.
Ez utóbbi kapcsán kijelentette,
ez a legforróbb kérdés Közép-Európában – alapvetően a történelem miatt.
A kettős állampolgárság kérdésének megközelítése országonként különböző Európa-szerte. Romániában semmilyen problémába nem ütközik, nem okoz nehézséget. Ugyanakkor Szlovákia ellentétes álláspontot képvisel és nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét.
„Úgy látom – a Magyar Szövetséget leszámítva – a szlovák politikai élet minden szereplője egységesnek tűnő álláspontot képvisel ebben és nem tartja időszerűnek a kettős állampolgárság intézményét” – fogalmazott. Hozzátette, a kettős állampolgárság sem Erdélyben, sem a Vajdaságban nem vezetett semmi bajhoz, de a szlovák politika ezt másképp látja.
„Itt vetődik fel a kérdés, mennyire érdemes a részünkről erőltetni ezt a témát” – fejtette ki. A külügyminiszter megfogalmazása szerint jelen helyzetben tudomásul veszi a szlovák fél álláspontját, abban bízva, hogy egyszer eljutnak a konszenzusig. „Azért beszélek óvatosan erről a kérdésről, mert azt látni kell, hogy vannak rosszindulatú emberek mindkét oldalon, akiknek nem érdeke a jó szlovák–magyar viszony, a jó együttműködés a két ország között, de a kapcsolatok elmérgesítésében érdekeltek” – válaszolt a külügyminiszter a hozzá intézett kérdésre.
Szalai Erika/Felvidék.ma
