Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke, az Európai Parlament korábbi tagja és alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alapító elnöke emlékezik az alábbiakban az öt éve elhunyt Chrudinák Alajosra (1937. március 29. – 2020. március 11.).
Öt esztendeje annak, hogy a mi Alink, a sémi nyelvek tudós tanítója, külpolitikai szakértő, a Magyar Rádió, majd a Magyar Televízió riportere, tudósítója, az MTV Panoráma című műsorának legendás főszerkesztője, mintegy százhetven riport-dokumentumfilm szerzője, Chrudinák Alajos eltávozott „a minden élők útján”. Kiterjedt és úttörő munkásságának méltatására nem vállalkozom – ezzel a szakma adósa Neki. De mivel az 1989-es rendszerváltozás „eszme-barikádjain” találkoztunk, és történelmünk eme sorsfordító eseménye alkalmával az isteni Gondviselés egymás mellé állított bennünket, a ragaszkodó bajtársi szeretet és a mélységes hála érzésével emlékezem meg Róla.
Nagy nap volt számomra 1989. július 24-ike. Mindennapi zaklattatásaink és félelmeink szövevényei közepette számláltuk napjainkat. A reggeli kávézás hétköznapi megszokottságában próbáltuk elhessegetni sötét gondolatainkat, amikor ezen a verőfényes reggelen váratlan csengőszóra siettem temesvári parókiám immár vaspántokkal bebiztosított ajtajához: vajon ki jön, kinek van mersze még bekopogni hozzánk? – gondoltam magamban aggodalmasan. És akkor – csodák csodája – nem ellenség vagy hatóság keresett, hanem egy helybéli meghitt jóbarátunk érkezett izgatottan, hogy elújságolja a már-már abszurdnak számító, szenzációs hírt, hogy bemondták a műsorelőzetesben: este engem mutatnak a Panorámában.
Annak idején, áprilisban, titkon egy kanadai francia stáb készített velem egy mélyinterjút. Mint utóbb kiderült, a kanadai megrendelő végül is nem vállalta a Ceauşescu-rezsimet leleplező, erdélyi magyarságunk sorsát bemutató felvétel levetítését. Kanadában élő Tőkés István bátyám ekkor kereste meg Chrudinák Alajost. Alinak kemény kiállással sikerült elérnie, hogy az MTV műsorára tűzhesse az interjút. Mindezt akkor én nem tudtam, ezért annál nagyobb meglepetés volt számomra, amikor este Chrudinák Alajos érezhető megrendüléssel felkonferálta elsikkadni látszó beszélgetésünket a Panoráma című külpolitikai magazinműsorban.
Fotó: Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke sajtóirodája
A kocka el volt vetve. A „hallgatás falát” sikerült áttörni. Erdély ügye premier plánba került. A falurombolás ördögi terve személyes tanúságtétel gyanánt került nyilvánosság elé. Egy szempillantás alatt harcostársakká váltunk az igazság kimondásában. Chrudinák Alajos fegyverbarátommá lett a hallgatás falának lerombolásában. „A tájékoztatásnak egyetlen kritériuma lehet: az igazság kimondása” – vallotta a Panoráma főszerkesztője. „Mert nem a félelemnek lelkét adta nékünk Isten” – tegyük hozzá az isteni Ige szavával –, „hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét” (2 Tim 1,7) Isten erejével és a józanság vakmerőségével – íme – a félelem tornyosuló akadályait is sikerült elhárítanunk, és ennek utána, hónapokon át Ali mindvégig szívén viselte sorsomat, Temesvár végvári harcát, úgy, amiképpen műsora zárszavában maga kérte: „Szeretnék mindenkit arra kérni, itthon és a határokon túl, hogy vigyázó tekintetükkel, odaadásunkkal, támogatásunkkal vegyük oltalmunkba Tőkés Lászlót, hogy erőt és bátorítást merítsen szolidaritásunkból ezekben a nehéz napokban.” A távolból és kívülről ezáltal – mondhatni – cselekvő részese és elkötelezett harcosa lett Chrudinák Alajos temesvári ellenállásunknak. A „közszolgálati” média rendkívüli erejét latba vetve kísérte végig elkeseredett küzdelmünket, hétről hétre megtalálva a módját, hogy hallassa hangját és védelmet nyújtson határon túli testvéreinek, a sorsuknak kiszolgáltatott temesvári és erdélyi népünknek. De ugyanakkor nemcsak magyarságunk gondjára figyelt, hanem a változások sodrásában kavargó egész kelet-közép-európai térség valamennyi népének sorsára, Václav Havel és Mihály román király megszólaltatásával mintegy tematizálta a láncreakciószerűen kibontakozó rendszerváltozást, és ezáltal a forradalmi átalakulások „viharmadaraként” töltötte be a szakmai kiválóságát messze felülmúló hivatását.
Közel-Kelet, Izrael és az arab, valamint az afrikai világ szakértőjeként szerzett magának hírnevet Chrudinák Alajos. Számunkra viszont ennél is többet jelent saját nemzete iránti szeretete, az 1956-os forradalomban egészen fiatalon játszott szerepe, a népeinket megnyomorító kommunizmussal szembeni ellenállása, a trianoni sorsra jutott erdélyi vérei iránti cselekvőkész szolidaritása.
A nemzetidegen média jelenkori tobzódása idején és a harmincöt év után is tovább húzódó demokratikus rendszerváltozás közepette a Néki kijáró megbecsüléssel méltassuk Chrudinák Alajosnak, a nemzeti újságírás és televíziózás nagy alakjának életét és munkásságát. Tartozunk ezzel magunknak és Neki is, hiszen sikeres pályája végén méltatlanul bántak el vele politikai ellenlábasai és munkaadói.
Tőkés László sajtóközleménye/Felvidék.ma
