A migrációs válság folytatódik az Európai Unióban, és mivel az uniós bürokrácia elgondolásai nem a megoldás felé mutatnak, a nemzetállamok nemzeti megoldásokkal próbálkoznak – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szombat délutáni műsorában.
Bakondi György példaként hozta fel, hogy migránstáborokból kiutasító táborokká nyilvánították Olaszország és Albánia korábbi megállapodásának eredményeként az Albániában kialakított táborokat, vagyis odaszállítják és onnan toloncolják ki azokat az illegális bevándorlókat, akik nem kapnak menekültstátuszt Olaszországban.
Egyre több tagállam mondja ki, hogy nem hajtja végre a migrációs paktumot vagy mentességet kér alóla, emellett Lengyelország, Hollandia, Ausztria, valamint Németország különféle nemzeti megoldásokat próbál kialakítani, amelyekkel igyekszik elkerülni a migráció negatív lakossági megítélését, illetve annak politikai következményeit.
Az Alternatíva Németországért (AfD) párt sikere, vagy az osztrák választásokon a konzervatív erők előretörése is jelzi, hogy ebben valamit tenniük kell
– jegyezte meg.
A főtanácsadó véleménye szerint e próbálkozások nem jelentenek végleges megoldást, mert továbbra is tömegével, a szervezett bűnözés segítségével érkeznek ismeretlen személyazonosságú fiatal férfiak, és miután gyakran erőszakosan bejutnak az Európai Unió területére, benyújtanak különféle menekültkérelmeket, „amelyekben egy szó sem igaz, még az állampolgárságuk sem”, majd az elbírálás eredményeként tartózkodási engedélyt kapnak, s megkezdődhet a családegyesítés.
Évente egymillióan jönnek és ebben még nincs benne a családegyesítéssel érkezettek száma – mutatott rá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kiutasítások többnyire a jogi akadályok, a menekültkérelemben megadott valótlan adatok, valamint azért is sikeretlenek, mert az EU nem tud elég nagy nyomást helyezni országokra, hogy fogadják vissza az állampolgáraikat.
Az illegális bevándorlás napjainkban is nagy problémát okoz Európa-szerte, és a megoldás körül nagyon komoly viták zajlanak – jelentette ki.
Bakondi György hangsúlyozta: „óriási tömegekről beszélünk”, amelyek európai jelenlétének negatívumai – terrorcselekmények, közbiztonsági válság, no-go zónák, rendvédelmi szervekkel szembeni erőszak – egyre több európai ember számára váltak világossá.
A főtanácsadó kifejtette véleményét az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) jelentéséről, amely szerint szinte minden európai migrációs útvonalon csökkent a migrációs nyomás az év első negyedében. Úgy vélte, ebből messzemenő következtetésre nem lehet jutni, a téli időszak „lefékezi” az áthaladást a tengeren és a magashegységeken, és most kezdődik a tavaszi-nyári időszak, ami az elmúlt 10 év adatait tekintve mindig növekvő tendenciát jelentett az illegális bevándorlásban.
Bakondi György a balkáni útvonallal összefüggésben beszámolt arról, hogy a török határőrizeti szervek komoly erőfeszítéseket tesznek: először a szír, majd az iráni határra, most pedig a görög határra építenek falat, mert olyan új jelenségekkel szembesülnek, mint például 7 millió afgán menekült iráni tartózkodása.
A főtanácsadó szólt arról is, hogy a magyar határon tavaly 800, idén 4300 határsértőt fogtak el az év azonos időszakában, amelyből kiderül, visszatérnek azok az embercsempész bandák és illegális bevándorlók, akik Bosznia felé próbálkoztak bejutni az Európai Unióba.
A magyar határőrizeti erőknek és a magyar jogrendszernek továbbra is nagyon fontos szerepe van a magyar emberek biztonsága szempontjából – hangsúlyozta Bakondi György.
MTI/Felvidék.ma
