Szlovákia és Magyarország közel áll a megegyezéshez a bős–nagymarosi vízerőmű építésével kapcsolatos többéves vita lezárásáról. Ha ez megtörténik, a kormányok beleegyezésére és a nemzetközi szerződés módosítására lesz szükség. Ezt Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter (SNS-jelölt) mondta kedden, hozzátéve, hogy a megállapodást belátható időn belül a nyilvánosság elé tárják.
„A megállapodásnak, amelyet előkészítünk, előfeltétele, hogy Szlovákia és Magyarország kapcsolata rendezett, kiegyensúlyozott, átlátható legyen, és a Duna ne elválasszon, hanem összekössön bennünket” – mondta Taraba. A megállapodást nyilvánosságra hozzák – tette hozzá.
A miniszter a megállapodást a házastársak válásához hasonlította. Nem lesz előnyös egyik fél számára sem, de igazságos lesz
– jelentette ki.
A bős–nagymarosi vízerőmű építéséről és üzemeltetéséről szóló államközi megállapodást a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság miniszterelnökei 1977-ben írták alá Budapesten. Magyarország 1989-ben kiszállt a projektből, ekkorra a szlovák oldalon már a munkálatok nagy része befejeződött.
1977. szeptember 25-én a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletet hozott a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a bős–nagymarosi vízerőmű építésével és üzemeltetésével kapcsolatos jogvitában. Megerősítette az 1977-es szerződés érvényességét, a Szlovák Köztársaságnak a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársasághoz történő jogutódlását, és jogosnak nyilvánította az alternatív megoldás (a dunacsúni szakasz) megépítését.
A bíróság kimondta, hogy a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem összeegyeztetése érdekében mindkét félnek közösen újra meg kell vizsgálnia a bősi erőmű használatának környezeti hatásait. Különösen a régi Duna medrébe és a folyó két partján fekvő torkolatokba befolyó vízmennyiség tekintetében kellett volna kielégítő megoldást találniuk.
SZE/Felvidék.ma/Teraz.sk
