Az Együttélés politikai mozgalom 1990. március 31-én tartotta alakuló kongresszusát, és 1998. június 13-án az utolsó közgyűlését.
Az Együttélés mozgalom 1990-es alapja jelentős mérföldkő volt. A szlovákiai magyar kisebbség érdekérvényesítését célozta, ideológiailag semleges politikai struktúrát hozott létre.
Megalakulásával – és parlamenti jelenlétével – kitörölhetetlen nyomot hagyott a kilencvenes évek közép-európai etnopolitikai térképén.
1990-es választási plakátok Losoncon (Fotó: duray.sk)
Politikai jelenlétből közösségi örökség
Tekintsünk vissza a három és fél évtizeddel ezelőtt, 1990 februárjában meghirdetett Együttélés Politikai Mozgalom megalakulására. Az akkor még formálódó közép-európai demokratikus térben a szlovákiai magyar közösségnek ez lett a legjelentősebb érdekképviselete.
A Duray Miklós nevével fémjelzett mozgalom története nemcsak egy pártfejlődési ívet rajzolt meg, hanem annak
a kisebbségi közösségnek a politikai ébredését is, amely autonómiát, jogbiztonságot és valódi képviseletet kívánt kivívni magának a rendszerváltás utáni Szlovákiában.
Együttélés kampány 1990-ben, Duray Miklós az Együttélés plakátjai előtt (Fotó: duray.sk)
Alapítás és parlamenti áttörés (1990–1992)
Az Együttélés 1990. február 7-én jött létre előkészítő bizottságként, hivatalos bejegyzésére február 27-én Csehországban, majd március 1-jén Szlovákiában került sor.
Az alakulás célja világos volt: egy nyílt, többnemzetiségű, demokratikus alapon működő politikai szervezet létrehozása, amely a magyar, ruszin, ukrán és roma kisebbségek érdekeit képviseli.
Az 1990-es választásokon a mozgalom az MKDM-mel kötött koalícióban 5 képviselőt juttatott a Szövetségi Gyűlésbe és 7-et a Szlovák Nemzeti Tanácsba. Összesen 11 fő volt az Együttélés képviseletében:
Szövetségi Gyűlés: Duray Miklós, Baculák Veronika, Nyitrai László, Gyimesi György, Niedoba Vladislav, Szlovák Nemzeti Tanács: Bauer Edit, Dobos László, Harna István, Mikó Jenő, Rózsa Ernő, Szabó Rezső
Egy évvel később, 1991-ben Duray Miklós egyértelművé tette a mozgalom irányvonalát: területi autonómiát követelt a szlovákiai magyarság számára – egy olyan politikai lépést, amely akkoriban példátlan volt a térségben.
Az Együttélés 1990. szeptember 15-i ügyvivői testületi ülése Losoncon, Bauer Edit, Harna István, Duray Miklós, Szabó Rezső, Popély Gyula (Fotó: duray.sk)
Az Együttélés politikai mozgalom II. kongresszusa Losoncon
A küldöttek értékelték a választási eredményeket, módosították az alapszabályt, megválasztották a Központi Ügyvivő Testület tagjait, és foglalkoztak az önkormányzati választások előkészületeivel.
Az Együttélés II. Országos Kongresszusán 1990. június 30-án, Losoncon megválasztott tisztségviselők: Elnök: Duray Miklós, alelnökök: Gyimesi György, Szabó Rezső, Stanislaw Gawlik,
főtitkár: Gyurcsík Iván.
Az Intéző Bizottság további tagjai:
Bauer Edit, Somorja; Dobos László, Pozsony; Fuksz Sándor, Nagykapos; Gawlik Stanislaw, Czieszyn; Harna István, Pozsony; Mihályi Molnár László, Szepsi; Pázmány Péter, Dunaszerdahely; Popély Gyula, Pozsony; Rózsa Ernő, Galánta; Sebők Zoltán, Komárom; Szabó Rezső, Pozsony.
Az első Központi Ügyvivő Testület:
Ambrus Ferenc, Rozsnyó; Bajnok István, Komárom; Bajusz Barnabás, Lelesz; Balassa Zoltán, Kassa; Bélik György, Ipolyság; Bodzsár Gyula, Nagykürtös; Bohák Béla, Érsekkéty; Bölcs József, Komáromfüss; Borbély József, Olgya; Bordács Erzsébet, Pozsony; Böszörményi István, Losonc; Brogyányi Mihály, Pozsony; Csáji Etelka, Rozsnyó; Csomós Barnáné, Rimaszombat; Csuthy Ferenc, Sellye; Dolník Erzsébet, Léva; Dubovszky Alica, Fülek; Duka Zólyomi Árpád, Pozsony; Duray Éva, Losonc; Fazekas Mátyás, Lédec; Fegyveres Margit, Csilizradvány; Filakovszky János, Érsekújvár; Fister Magda, Somorja; Forró László, Érsekújvár; Gallo Pál, Tornalja; Gerő Ervin, Losonc; Gyurián Gábor, Nagycétény; Hajós László, Dunaszerdahely; Hammersmidt János, Muzsla; Hegedűs István, Nagymegyer; Horkai László, Kisráska; Hrubík Béla, Szécsénykovácsi; Juhász Róbert, Kőhídgyarmat; Kajla János, Pelsőc; Karvai Sándor, Pozsony; Kele Lajos, Tardoskedd; Kelemen László, Komárom; Kiss Mihály, Komárom; Kmeczkó Mihály, Komárom; Kolár Péter, Kassa; Komjáti Attila, Kassa; Kónya Ferenc, Rimaszombat; Köteles László, Szepsi; Kuczy Lajos, Bori; Kukel Imre, Komárom; Kvarda József, Nagymagyar-Csenke; Ladányi Lajos, Kalász; Lépes László, Fél; Melczer László, Zselíz; Mészáros György, Felsőszeli; Mészáros Miklós, Szenc; Miklós István, Rimajánosi; Motesíky Árpád, Verebély; Nagy Gábor, Hetény; Nagypál Ferenc, Balogújfalu; Pandi Lajos, Királyhelmec; Panyik Ernő, Galánta; Papp Zoltán, Buzita; Pásztor Árpád, Pered; Pelle Tibor, Rimaszombat; Reiter Krisztína, Kassa; Simon János, Fülek; Soóky Árpád, Párkány; Szabó Sándor, Sókszelőce; Szokolay Imre, Fél; Szomolay Ferenc, Pozsony; Tokár Lajos, Vága; Tóth Emil, Barsbese; Ulbrik Zoltán, Krasznahorkaváralja; Urbán Aladár, Ipolyvarbó; Végső Viktor, Rozsnyó; Vincze Gábor, Vágkirályfa; Zachariás István, Szepsi.
A Központi Ügyvivő Testület következő losonci ülésén határozatában megerősítette az Intéző Bizottságnak a nyelvtörvénnyel kapcsolatos állásfoglalását, megvitatta a mozgalom azon képviselőinek magatartását, akik a Szlovák Nemzeti Tanácsban a nyelvtörvény mellett szavaztak.
Együttélés 1995-ös kongresszusa, Duray Miklós Stanislaw Gawlikkal (Fotó: duray.sk)
Választási küzdelmek és stratégiai szövetségek (1992–1994)
A következő időszakban 1992. június 5-6-án az Együttélés az MPP-vel közösen indult a választásokon. A Magyar Koalíció 228 885 (7,42%) szavazata 14 parlamenti helyhez juttatta az Együttélést és az MKDM-et a Szlovák Nemzeti Tanácsban. A Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájába 7, a Népi Kamarájába pedig 5 mandátumhoz jutott a Magyar Koalíció. A Magyar Polgári Párt 2,29%-os országos eredményt ért el, így nem teljesítette a parlamentbe jutás feltételét.
Az Együttélés megválasztott parlamenti képviselői:
Duray Miklós, Bajnok István, Batta István, Boros Zoltán (Szövetségi Gyűlés – Nemzetek Kamarája), Pázmány Péter, Andrássy Ferenc, Gawlik Stanislaw, Mihályi Molnár László (Szövetségi Gyűlés – Népi Kamara), Bauer Edit, Dobos László, Duka Zólyomi Árpád, Köteles László, Komlósy Zsolt, Filakovszky János, Fehér Miklós, Harna István, Rózsa Ernő (Szlovák Nemzeti Tanács).
Az Országos Tanács 1993. februárban 27-28-án elnöknek: Duray Miklóst, általános alelnöknek: Duka Zólyomi Árpádot választotta. Új Intéző Bizottságot választott. A főtitkár: Dolník Erzsébet lett; a sajtótitkár: Pogány Erzsébet; szervező titkár: Görföl Jenő; külügyi titkár: Batta István.
Az Együttélés csapata 1992 tavaszán (Fotó: duray.sk)
1994-ben szeptember 30-án és október 1-jén tartották az újabb parlamenti választásokat immár Szlovákiában.
Újabb koalíció jött létre az MKDM, MPP és Együttélés között, amelynek eredményeként ismét képviselethez jutottak a Szlovák Nemzeti Tanácsban.
Magyar Koalíció (MK) néven 10,18%-ot, 17 mandátumot szereztek, a harmadik legerősebb frakcióvá váltak a Szlovák Nemzeti Tanácsban, ebből 9 fő volt az Együttélés képviseletében:
Bauer Edit, Boros Zoltán, Duka‑Zólyomi Árpád, Duray Miklós, Komlósy Zsolt, Köteles László, Kvarda József, Pásztor István, Rózsa Ernő
A Magyar Koalíció megkötése a Csemadokban 1994. július 21-én (Fotó: duray.sk)
Intézményesedés és határozottabb politikai jelenlét (1995–1997)
Az Együttélés ekkorra már mozgalomból intézményesült párttá vált.
Működésében egyre inkább megjelentek a pártjellegű struktúrák, s ezzel együtt új arcok is, de Duray Miklós meghatározó vezető maradt.
A mozgalom tartalmi céljai is bővültek. A demokratikus jogállam, a kisebbségi önrendelkezés és a jogegyenlőség mellett élesen szembefordultak a Mečiar-rezsim nemzeti-populista politikájával.
Politikai és közösségi örökség
Az Együttélés öröksége túlmutat a parlamenti ciklusokon.
A mozgalom politikai kultúrát teremtett a szlovákiai magyar közösségben. Képviselői elérték, hogy a kisebbségi jogok kérdése a nemzeti parlament napirendjén szerepeljen.
Küzdelmeik a választási küszöb módosításától a területi autonómiáig mind hozzájárultak ahhoz, hogy a közösségi érdekérvényesítés legitim politikai célként rögzüljön.
Az Együttélés kora a rendszerváltás utáni ébredés, intézményesítés és összefogás ideje volt. Az ebből építkező új pártstruktúrák bár több kihívással is szembesültek – például a belső platformok megszűnése vagy a választási szabályok változása –, a mozgalom alapvető értékei máig hatással vannak a közéletre.
Az MKP létrehozása új fejezetet nyitott, de ezzel együtt lezárt egy korszakot is.
A parlamentben1997-ben (Fotó: duray.sk)
A történelmi egyesülés (1998)
A három legjelentősebb magyar párt – az Együttélés, az MKDM és az MPP – már 1998 februárjában döntő egyeztetésekbe kezdett, amelyek során egyesek választási pártban, mások szövetségi modellben gondolkodtak. Duray a szorosabb együttműködés, az egységes pártmodell mellett állt ki, és jelezte, hogy kész háttérbe húzódni a közös cél érdekében.
1998. június 13-án Galántán az Együttélés VI. kongresszusán a küldöttek elfogadták az új párt megalapítását, sőt a pártelnöki jelölés jogáról is lemondtak.
1998. június 21-én az addigi Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) és a Magyar Polgári Párt (MPP) egyesülésével létrejött a Magyar Koalíció Pártja Dunaszerdahelyen. Első elnöke Bugár Béla lett, alelnöke Duka Zólyomi Árpád, míg Duray Miklós tiszteletbeli elnökként segítette az új párt működését.
Együttélés OT, Duka Zólyomi Árpád és Duray Miklós (Fotó: duray.sk)
A Magyar Koalíció Pártja (MKP) képviselői az 1998. szeptember 25–26-i szlovák parlamenti választásokon a Szlovák Nemzeti Tanácsban 15 helyet szereztek: Bugár Béla, Csáky Pál, Duray Miklós, A. Nagy László, Duka-Zólyomi Árpád, Bauer Edit, Mészáros Alajos, Szigeti László, Bárdos Gyula, Ferkó Barnabás, Farkas Pál, Köteles László, Harna István, Kvarda József, Hóka László.
A választási eredményekből tudjuk, hogy az MKP ekkor 306 623 szavazatot kapott, és 9,12 %-ot ért el. 1998-ban az egyesülés révén a demokratikus politikai integráció új szintre lépett.
Az egykori párttagok közösségformáló erővé váltak. Tapasztalatuk, szakmai felkészültségük gyümölcsözött. Duray Miklós 2010. július 8-ig volt parlamenti képviselő a Szlovák Nemzeti Tanácsban (NR SR). Duka-Zólyomi Árpád, Bauer Edit, Mészáros Alajos később Csáky Pál európai parlamenti képviselőként tevékenykedtek.
Történelmi visszatekintés és közös emlékezés 2025-ben
Legutóbb 2025. június 20-án, Losoncon, a Szabó Gyula Emlékházban találkoztak az Együttélés tagjai, szimpatizánsai. Az egykori parlamenti képviselők közül három (Bauer Edit, Niedoba Vladislav és Gawlik Stanislav) tudott megjelenni, az egykori régióvezetőkkel, párttagokkal személyes és politikai kapcsolatokat elevenítettek fel.
A Duray Éva, a Központi Ügyvivő Testület egykori losonci tagja és Gyurcsík Iván egykori főtitkár által szervezett találkozó több mint félszáz résztvevővel alkalmat adott az Együttélés alapításának és működésének körülményei, sikerei, kihívásai felelevenítésére; a kisebbségi magyar politizálás kezdeteinek és a rendszerváltás utáni nemzetpolitika formálódásának első kézből való tájékoztatására; a személyes történetek, anekdoták, tanulságok megosztására.
Megosztotta gondolatait Hahné Duray Éva, Bauer Edit, Flórián László, Stanislaw Gawlik, Kvarda József levelét Reiter Krisztina olvasta fel, továbbá Balassa Zoltán és Gyurcsík Iván. A házigazda Szabó Kinga volt.
Visszatekintettek, mit sikerült megvalósítani az egykori célokból – autonómia, képviselet, jogvédelem terén, melyek voltak a sikerek és a kudarcok. Az Együttélés mozgalom örökségének újraértelmezése azonban még várat magára.
HE/Felvidék.ma
(Forrás: duray.sk)
