Január 13-án elhunyt Tankó Attila, a Dr. Genersich Antal Kuratórium titkára. 1947-ben született Debrecenben, iskoláit is ott végezte. Édesapja prof. dr. Tankó Béla biokémikus egyetemi tanár volt.
A budapesti Orvostudományi Egyetem elvégzése után annak urológiai klinikáján dolgozott, utoljára egyetemi docensként. Kutatási témaihoz tartozott az inkontinencia, az urológiai tumorok és terápiájuk, valamint a vesekövesség. 1990-ben jelent meg a „Női vizelettartási zavarok“ c. könyve a Medicina könyvkiadó gondozásában. Felfogása szerint a női inkontinencia joggal nevezhető népbetegségnek. 1994-ben védte meg az MTA doktori disszertációját „A vizelettartási és -ürítési rendellenességek“ címmel. Az MTA Köztestületének tagja volt, majd címzetes egyetemi tanári címet kapott. Tankó két témába vágó szakkönyvet írt, amelyek angol nyelven is megjelentek. Munkásságának fontos része a Genersich Alapítványról írt összefoglaló könyve, mely 1991-ben látott napvilágot.
2018 áprilisában alapította többedmagával a Magyar Kontinencia és Urogynekológiai Társaságot. Az urogynekológia a medencefenék funkcionális zavarainak speciális területe, amely a női vizelet- és székletinkontinenciával, a kismedencei szervek süllyedésével, visszatérő húgyúti fertőzésekkel, valamint szexuális diszfunkciókkal foglalkozik, komplex diagnosztikát és kezelést nyújtva.
Tagja volt Budapesten a Szepességi Baráti Körnek. Megszervezte és támogatta Bécsben a Johannes Genersich-emléktábla elhelyezését 2017-ben, aki a bécsi Evangélikus Teológia első rektora volt.
A Dr. Genersich Antal Alapítvány több utat szervezett a Szepességbe, Lőcsére es Késmárkba. Lőcsét, a templomokat és a festményeiről ismert evangélikus templomot Kostelnik-Zwilling Asztrid vezetésével tekintették meg. A temetőben megkoszorúzták dr. Genersich Sámuel síremlékét. A városházán fogadás keretében ajándékokat adtak át a diákoknak. Ezután Késmárkra vezetett az útjuk, ahol a város vezetésével együtt megkoszorúzták a Genersich-sírokat, s a líceum falán elhelyezett Genersich-emléktáblákat. Az evangélikus líceumba járt többek között Kazinczy Ferenc, Cserei Mihály és Fábry György. Megtekintették a Thököly-várat és az evangélikus fatemplomot. A városházán ünnepség keretében itt is megajándékozták a tanulókat.
Egyik útjuk Erdélybe, Kolozsvárra vezetett a Házsongárdi temetőbe, ahol a Genersich testvérek sírját keresték fel, majd Fejér Olivér evangélikus lelkész megáldotta a sírokat.
Tankó Attila több Szepességgel kapcsolatos kiállítást rendezett. A Genersich Alapítvány évtizedek óta minden évben kitünteti a „Dies Academicuson“ a nem csak az anyaországból származó kiváló oktatókat, kutatókat.
A Genersich család számos tagját tartja számon a köztudat. Antalt (1842-1918) mint kiemelkedő orvosszemélyiséget, iskolateremtőt emlegetik. János (1761-1825) pedagógus és történész volt, testvére, Keresztély (1759-1825) történész és természettudós. A további testvér, Sámuel (1768-1844) orvos és botanikus volt…
Tankó személyében egy jeles kollégát vesztettünk el, aki a Genersich-örökség ápolásáért mindent megtett.
Kedves Attila, nyugodj békében, emlékedet megőrizzük!
Prof. dr. Makovitzky József
