Emléktáblát avattak június 20-án Komáromban a Mindenes Gyűjtemény tiszteletére. Az 1789 és 1792 között megjelenő folyóirat a magyar tudományos ismeretterjesztő sajtó első jelentős vállalkozása volt. A Ferences barátok utcájában, a régi református parókia előtt megtartott ünnepséget Komárom városa és a Duna Menti Múzeum Baráti Köre szervezte.
A Mindenes Gyűjtemény alapítója és szerkesztője id. Péczeli József református lelkész volt. A folyóirat azonban nem csupán egyetlen ember munkásságának eredménye: mögötte a Komáromi Tudós Társaság szellemi közössége állt, amely a tudományok művelését, a magyar nyelv fejlesztését és a közművelődés előmozdítását tekintette feladatának – hangzott el a táblaavatón.
Az egybegyűlteket Keszegh Béla, Komárom polgármestere köszöntötte. Köszönetet mondott mindazoknak, akik Komárom múltjának feltárásán és megőrzésén dolgoznak. Hangsúlyozta,
hogy az emléktábla újabb olyan értékre irányítja rá a figyelmet, amelyre a város lakói joggal lehetnek büszkék.
A polgármester felidézte, hogy a tudományos élet és az újságírás nyelve a 18. század végén még jellemzően a latin vagy a német volt, ezért különösen jelentős vállalkozásnak számított egy magyar nyelvű tudományos ismeretterjesztő folyóirat elindítása. Ehhez Péczeli József személyisége és szervezőmunkája mellett olyan közösségre is szükség volt, amely tartalmas írásokkal töltötte meg a kiadványt.
Keszegh Béla (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Keszegh Béla arra is felhívta a figyelmet, hogy az emléktáblán elhelyezett QR-kód egy mesterséges intelligencia segítségével készített videóhoz vezet. A felvétel Péczeli József alakját és munkásságát idézi meg, miközben Komárom múltján és jelenén vezeti végig a nézőt.
A polgármester szerint a város számos kisebb, gyakran észrevétlenül maradó történelmi és kulturális értéket őriz, amelyeket érdemes nyitott szemmel felfedezni.
Azt kívánta, hogy az új emlékhely az arra járók számára is inspirációt jelentsen.
Komárom gazdag szellemi öröksége előtt tisztelegtek
Szénássy Tímea, Komárom Iskolaügyi és Kulturális Bizottságának elnöke úgy fogalmazott, az ünnepség nem csupán egy emléktábla felavatása, hanem tisztelgés Komárom gazdag szellemi öröksége előtt.
Mint mondta, a város joggal lehet büszke arra, hogy 1789-ben itt született meg a magyar felvilágosodás és a magyar nyelvű tudományos ismeretterjesztés egyik úttörő folyóirata.
„Joggal mondhatjuk, hogy Komáromból indult útjára a magyar nyelvű tudományos ismeretterjesztés”
– hangsúlyozta.
Az esemény Szénássy Tímea számára személyes jelentőséggel is bírt. Édesapja, Szénássy Árpád évtizedeken át kutatta Komárom sajtótörténetét, és a város hírlapírásának kétszáz éves múltját feldolgozó könyvében részletesen foglalkozott Péczeli József és a Mindenes Gyűjtemény történetével is.
Szénássy Tímea (Szalai Erika/Felvidék.ma)
A képviselő reményét fejezte ki, hogy az emléktábla hosszú éveken át emlékezteti majd a komáromiakat és a városba látogatókat arra, hogy Komárom mindig is a tudás, a kultúra és a magyar szellemiség egyik fontos központja volt.
Egy egész közösség szólalt meg a folyóiratban
Az ünnepi beszédet Galo Vilmos, a Duna Menti Múzeum történésze mondta. Kiemelte, hogy a folyóirat elindítása több mint két évszázaddal ezelőtt örökre beírta Komárom nevét a magyar művelődéstörténetbe.
A Mindenes Gyűjtemény 1789 és 1792 között jelent meg Komáromban, és Galo Vilmos szerint joggal tekinthető a magyar tudományos ismeretterjesztő sajtó első jelentős vállalkozásának. A lap elválaszthatatlan alapítójától és szerkesztőjétől, Péczeli Józseftől, jelentősége azonban messze túlmutat egyetlen ember munkásságán.
A folyóirat egy egész korszak, egy közösség és a 18. század végén terjedő új szellemiség eredménye volt. Megjelenéséhez hozzájárult II. József 1781-ben kiadott türelmi rendelete is, amely ugyan nem teremtette meg a teljes vallási egyenjogúságot, de nagyobb mozgásteret biztosított a protestáns felekezeteknek és értelmiségüknek.
A korszak Komároma nemcsak fontos kézműipari és kereskedelmi központ volt, hanem a magyar művelődés egyik jelentős helyszíne is.
A város értelmisége olyan szellemi műhelyt hozott létre, amelynek hatása jóval Komárom határain túl is érvényesült.
Galo Vilmos (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Ez volt a Péczeli József által megszervezett Komáromi Tudós Társaság. Tagjai között lelkészek, tanárok, orvosok, jogászok és más művelt polgárok kaptak helyet. Bár a kezdeményezés református környezetből indult, a társasághoz katolikusok és evangélikusok is csatlakoztak. Galo Vilmos szerint ez a 18. század végén különösen figyelemre méltó volt, és a felekezetek közötti együttműködés korai példájának tekinthető.
A történész Péczeli József mellett Mindszenty Sámuel református lelkész és Perlaki Dávid evangélikus lelkész szerepét is kiemelte. A Mindenes Gyűjtemény szerzőinek jelentős része a Komáromi Tudós Társaság köréből került ki, így a lap valójában egy egész értelmiségi közösség hangját szólaltatta meg.
Tudást közvetített, nyelvet formált és közösséget épített
A Mindenes Gyűjtemény újdonsága abban rejlett, hogy a tudományt és a műveltséget ki akarta vinni a tudósok szűk köréből a szélesebb olvasóközönség elé. Már a folyóirat címe is erre utalt:
olyan kiadvány kívánt lenni, amely a világ sokféle jelenségével foglalkozik, és a hasznos ismeretek tárházát kínálja olvasóinak.
Lapjain a távoli országok népeiről, a természet különleges jelenségeiről, a korszerű gazdálkodás módszereiről és az egészség megőrzéséről is olvashattak. A komolyabb tudományos és közéleti írások mellett rejtvények, találós kérdések, anekdoták és más könnyedebb tartalmak is helyet kaptak benne.
Az újonnan felavatott emléktábla (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Péczeli és munkatársai különösen a köznemességet és a női olvasóközönséget szerették volna megszólítani, akik számára akkoriban még kevés magyar nyelvű olvasmány állt rendelkezésre. A folyóirat olvasói leveleket és kérdéseket is közölt, szerkesztői tehát élő kapcsolat kialakítására törekedtek közönségükkel.
Galo Vilmos hangsúlyozta: a Mindenes Gyűjtemény olyan időszakban jelent meg, amikor a magyar tudományos nyelv még kialakulóban volt. Szerzői új fogalmakat alkottak, magyarázták a tudományos kifejezéseket, és hozzájárultak ahhoz a nyelvi fejlődéshez, amely később, a reformkorban teljesedett ki.
A lap ezért nemcsak tudást közvetített, hanem nyelvet is formált, nevelt, művelt és közösséget épített.
Az emléktábla helyszíne sem véletlen: az egykori református parókia olyan szellemi központ volt, ahol a hit szolgálata összekapcsolódott a művelődés ügyével. Az avatással Péczeli József, a Komáromi Tudós Társaság tagjai, valamint mindazok előtt tisztelegtek, akik vallási különbségeiket félretéve a tudomány, a magyar nyelv és a közművelődés szolgálatába álltak.
Galo Vilmos szerint a Mindenes Gyűjtemény szellemisége napjainkban is időszerű. Egy olyan korban, amelyben minden korábbinál több információ vesz körül bennünket, különösen fontos a valódi tudás közvetítése és egy tájékozottabb, műveltebb társadalom építése.
A szekeresgazdák díszőrsége, valamint Fekete Éva és Fekete Vince előadása (Szalai Erika/Felvidék.ma)
A táblaavató méltóságteljes hangulatát a komáromi szekeresgazdák díszőrsége emelte, Fekete Éva furulyajátéka és Fekete Vince hegedűjátéka pedig teljessé és bensőségessé tette az ünnepséget.
Szalai Erika/Felvidék.ma
