Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás, amely október utolsó vasárnapjáig tart. Az órákat vasárnap, március 26-án hajnali 2 órakor 3 órára kell állítani. Visszaállítani október 29-én fogjuk.
1996. óta az Európai Unióban egységesen alkalmazzák az óraátállítást. Ez azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. között hosszabbak a nappalok, mint az éjszakák, az órák előreállításával az ébrenlét jobban egybeesik, így kevesebb energiát kell világításra használni, legalábbis az elmélet szerint.
A nyári időszámítás a világon széles körben elfogadott rendszer, melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Az elnevezés onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik.
Európában, így Magyarországon és Szlovákiában is, a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Az átállítás napja mindig vasárnap.
Az óraátállítás az UTC szerint hajnali 1 órakor történik, vagyis Szlovákiában márciusban helyi idő szerint 2 órakor előre, októberben nyári idő szerint 3 órakor vissza kell állítani az órákat.
Kezdetben azért javasolták a nyári időszámítást, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani. Néhány vélemény szerint az átállításnak van pozitív hozadéka. Az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot. A gazdaság szempontjából előnye, hogy hosszabb ideig végezhető a munka a szabadtéri munkahelyeken, így például az építőiparban és a mezőgazdaságban. Az előnyök közé sorolják, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek és a bűncselekmények száma.
Kritikusai szerint ezek az előnyök nem feltétlenül valósak, például a fogyasztói társadalomban egyre jobban elterjedő légkondicionálók a több napos óra miatt több energiát emésztenek fel a világításon megtakarított energiánál. Ugyanakkor az ember biológiai órája is nehezen alkalmazkodik. Sokak számára az óraátállítás akár 1-2 hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel jár. Az alvási ciklus is felborul. A csecsemők, a gyerekek, az idősek és az egészségkárosultak szervezete nehezebben alkalmazkodik az óraátállításhoz. Különösen megterhelő az óraátállítás az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő emberek számára.
Forrás: mti, hirado.hu, Wikipédia
