A 2009-es esztendőt joggal nevezhetjük eseménydúsnak a határon túli magyar közösségek helyzetének szempontjából. Nem kevésbé ígérkezik izgalmasnak 2010 a Kárpát-medencében: parlamenti választások, elnökválasztás, népszavazás, autonómia kérdése, területfejlesztés, illetve a magyarországi választások fogadják a 90 éves Trianon-évfordulót.
A szlovák-magyar viszony az utóbbi években többször is fagyosra fordult. A Sólyom-ügy, a nyelvtörvény módosításának kérdése, a hazafias törvény új ötlete, illetve a sok más lezáratlan ügy mind átgyűrűznek 2010-re.
Mivel a Sólyom-ügyben az Európai Bizottság válasza nem volt megfelelő a magyar kormány számára, így az ügyet az Európai Bíróság elé viszi a kormány. Balázs Péter külügyminiszter szerint válasz egy féléven belül, 2010 derekára várható.
A nyelvtörvény kapcsán még nem fejeződtek be a nemzetközi tárgyalások. Az elfogadott irányelvek a magyar kormány szerint tarthatatlanok, így a folytatandó tárgyalások idejére kéri, hogy Szlovákia függessze föl a büntetések kiszabását. Ellenkező esetben a magyar kormány hajlandó lesz jogi és anyagi támogatást nyújtani a határon túli magyaroknak. Emellett kijelentette, hogy mindaddig, amíg nem születik mindkét fél számára kielégítő döntés, a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságig is képesek elmenni. Úgy tűnik, hogy 2010-ben Európa a magyar-szlovák vitától lesz hangos.
A szlovák politikai élet kiemelkedő eseménye lesz a 2010 tavaszán tartandó parlamenti választás, amely jó eséllyel a szlovákiai magyarság helyzetének irányvonalát is megszabja a következő négyéves periódusra. Döntő fontosságú kérdés ugyanis, hogy a jelenlegi kormánykoalíció a radikális nacionalistákkal sorai közt képes lesz-e megtartani a hatalmát, esetleg új kormány alakul. Egy más összetételű kormány (tekintettel a magyarországi választások várható eredményére), a nacionalista pártok nélkül, esetleg magyar párttal a koalícióban, nagyban javíthatna a fennálló viszonyokon, a vitatott kérdések más megvilágításba kerülnének.
A magyar kisebbség érdekérvényesítését nehezíti az MKP szakadása, a Bugár Béla vezette csoport kiválása a pártból. A Magyar Koalíció Pártja, valamint a szakadás által létrejött Híd-Most párt a magyar szavazók megosztását eredményezi, s így veszélyezteti a parlamenti küszöb elérését. Ezzel szemben, ha mindkét párt bejut a parlamentbe, a magyarság egy differenciáltabb reprezentációja valósulhat meg. A két szlovákiai magyar párt együttműködése a választásokon nem tűnik valószínűnek, bár Mikuláš Dzurinda egy táborba vezetheti őket, ugyanis az SDKÚ-SD elnöke egyeztetésre hívta az ellenzéki pártokat, valamint a jelentősebb parlamenten kívüli erőket is a Híd-Mosttal együtt, a közelgő választások kapcsán.
A jelenlegi kormány újraválasztása esetén nem várható lényeges változás se a szlovák-magyar viszonyban, se a szlovákiai magyarok helyzetét illetően. Ez valószínűleg a korábbi tendenciák továbbélését eredményezné. Dzurinda hatalomátvételével, Jan Slota marginalizálódásával azonban egy konszolidáltabb időszak köszönthetne be, mely enyhítené a fennálló hideg politikai légkört.
Medgyesi Ádám, kitekintő.hu
(A kitekintő.hu elemzése teljes terjedelmében ITT olvasható)
