Hodosy Szabolcs MKP-elnökségi tag, aki Berény József MKP-elnökkel ma részt vett a MÁÉRT Külügyi és Jogi Szakbizottságának ülésén, tájékoztatta portálunkat, hogy tanácskozáson néhány specifikus felvidéki témáról is tárgyaltak, többek között Orbán Viktor jövő heti szlovákiai látogatása és a májusi népszámlálás is szóba került.
A fő témakörök a következők voltak: a magyar EU-elnökségben való lehetőségek kihasználása, és az ezzel kapcsolatos magyar prioritások (ide tartozik az EU Horvátországgal való bővítése, a keleti partnerség elmélyítése Ukrajna irányába, a Duna stratégia is). Elhangzott, hogy történelmi lehetőség kínálkozik Magyarország szomszédságpolitikájának építésére. E tekintetben is fontos lépés volt a tegnapi Schmitt Pál-Ivan Gašparovič államfői találkozó Pozsonyban, a jövő héten, 28-án valószínűleg Orbán Viktor miniszterelnök is Szlovákiába látogat – mondta Hodosy Szabolcs.
A Szülőföld Alapot felváltó Bethlen Gábor Alap működéséről is vannak már konkrét elképzelések?
– Igen. Felvidéki szempontból is fontos, hogy döntéshozó szervként nem hoznánk létre külön kuratóriumokat (mint például az Illyés Közalapítványnál működött erdélyi, felvidéki és egyéb kihelyezett alkuratórium), hanem a javaslattevő szerv a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) lesz. A MÁÉRT szakbizottságai tesznek javaslatot arra, hogy milyen prioritások és stratégiák alapján osszák el a rendelkezésre álló anyagi forrásokat. Az MKP részéről a MÁÉRT valamennyi szakbizottságának vannak felvidéki tagjai is. A végső döntés is a MÁÉRT által létrehozott döntéshozó 3-5 tagú szerv kezében maradna.
Az állampolgársági kérelmek bizonyára nem maradtak ki a tanácskozás témái között?
– Természetesen erről is szó volt. Pozitívan értékeltük, hogy már több mint 10 ezer állampolgársági kérelmet nyújtottak be, és azt is, hogy a felvidéki összesített adatokról nem adnak a magyar szervek tájékoztatást. Ezt a magyar törvény szlovákiai fogadtatása után azt hiszem, mindenképpen pozitívumnak kell tekintenünk. A magyar fél ígéretet tett arra, hogy a kérelmeket bizalmasan kezelik. Ezt meg is teszik, sőt, még nekünk, a szakbizottság tagjainak sem nyújtottak erről semmiféle tájékoztatást. Az állampolgársági kérelmek ügyintézésében nincs gond, a dokumentumok elérhetők, az eljárásban részt vevő munkatársak készségesek. Sokan örömmel veszik azt is, hogy a kérelmező vagy a felmenő személy korábbi magyar állampolgárságát akkor is elismerik, ha az a Bécsi döntés érvénye alatt (1938-1945) állt fenn, így a kérelmezőknek nem kell messzire, több mint 100 évre visszavezetniük származásukat.
Németh Zsolt a sajtótájékoztatón elmondta, egységes autonómiakoncepciók kidolgozását szeretnék. Ez konkrétan miben-hogyan nyilvánulna meg?
– Ezt a kérdést nem részleteztük, inkább csak érintőlegesen foglalkoztunk vele. Ennek megvitatására egy hosszabb szakmai ülésre van szükség. Annyi elhangzott, hogy jó lenne, ha az autonómiákról való tárgyalásokon és fórumokon rendelkezésre állna egy egységesen elfogadott-támogatott anyag, mellyel érvelni és amelyre hivatkozni lehet.
A szlovákiai népszámlálással kapcsolatban miről volt szó?
– A MÁÉRT keretében a közeljövőben egy találkozót szervezünk a népszámlálásról. Ezen megvitatnánk többek között azt is, hogy miben tudna segíteni nekünk a magyar állam. Itt most olyan lehetőségekre gondolok, hogy a magyar közszolgálati televízión és rádión keresztül tájékoztatást nyújthatna, mely szintén elősegíthetné a Felvidéken azt, hogy merjük magyarnak vallani magunkat. Egyébként ez nem csak Szlovákiát, hanem a legtöbb EU-s országot is érinti, de tudjuk, érezzük, hogy nálunk különös fontossággal bír ez, hiszen „rezeg a léc” a felvidéki magyarság félmilliós lélekszáma felett, és ezért nagyon komolyan kell kezelnünk ezt a kérdést. Az én javaslatom az, hogy megválasztott önkormányzati képviselőinknek ennek érdekében fel kell vállalniuk a népszámlálási biztosi tisztséget is.
Felvidék Ma, on
{iarelatednews articleid=”26505″}
