Magyarországon a Jobb Veled a Világ Alapítvány 2012-ben indította el a Boldogságprogramot Bagdi Bella, a Boldogság Intézet vezetője kezdeményezésére. A program a pozitív pszichológia kutatásaira épült.
Az alapítvány célja, hogy a programot bevigyék a tanintézmények falai közé, az óvodáktól kezdődően a középiskolákig, hogy a módszer által a jövő nemzedéke kiegyensúlyozottabb, sikeresebb és elégedettebb felnőtté váljon.
„Megtanítjuk a gyerekeinket számolni, írni és olvasni, s most a sorba bekerülhet a boldogságra való tanítás is. Ahogyan a matematika is megérthető szabályok összességeként, úgy a boldogság összetevői is ugyanolyan jól körülhatárolhatók.
A gyermekkor tele van bizonytalansággal, útkereséssel és félelmekkel. Fontos, hogy a gyerekek ebben az időszakban, pszichés fejlődésük során következetes segítséggel rátaláljanak a helyes irányra. Annak érdekében azonban, hogy megtalálják a számukra legmegfelelőbb küzdési stratégiákat és pozitív szemléletet, szükség van a felnőttek iránymutatására.
Érzelmek és érzékszervek szerepe az „apró örömök” boldogságórán (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Gyermekkorban az idegrendszer sokkal fogékonyabb az új információk befogadására. Éppen ezért ha a gyerekek már óvodásként és iskolásként elsajátítják a pozitív irányultságot, az élet minden területén sokkal könnyebben birkóznak meg a rájuk váró próbatételekkel. Legyenek azok mindennapi kihívások, egy új csoportba kerülés vagy éppen gyermekkori konfliktusok” – olvasható az alapítvány honlapján.
A köbölkúti óvoda a Varázslatos Zöld Világ nevet viseli, és tavaly megújult a magyar kormány által támogatott óvodafejlesztési program keretében. Balogh Renáta igazgatónő a 2016/2017-es tanévben csatlakozott az anyaországi Boldogságprogramhoz, mert az előírt tananyag elsajátítása mellett fontosnak tartja és szívén viseli a növendékek mentálhigiénéjét is. Az első évben sikeresnek bizonyult a program, ezért az óvoda az idei tanévben is csatlakozott a nagyobb gyermekek csoportjával a programhoz.
„Amikor megismertem a programot, nagy lehetőséget láttam benne. Nagyon megtetszett, mert egyre inkább tapasztalom, hogy mások a mai gyerekek ebben a felgyorsult, megváltozott világban.
Nekünk ehhez a „mássághoz” fel kell zárkózni, és a tananyag mellett fontos az énkép kialakítása, az érzelmi intelligencia fejlesztése. A kisgyermekek nehezen tudják megfogalmazni és kifejezni érzelmeiket, nincs szókincsük ezekre. Amióta a programot beiktattuk a tantervbe, sokat fejlődött az érzelmi intelligenciájuk. Azoknál a gyerekeknél látunk nagy fejlődést, akik már a második évben vesznek részt az órákon. Meg tudják fogalmazni az érzéseiket és azok miértjét is. Mi magunk is rengeteget tanultunk a módszer alkalmazásával, tapasztaltuk a személyiségfejlesztő hatását. Minden hónapban más a téma, és rengeteg mindent érint a módszer. Szeptemberben a „boldogságfokozó hála” volt a középpontban, majd a következő hónapban az optimizmust gyakoroltuk. Novemberben a társas kapcsolatokat ápoltuk, míg decemberben a „boldogító jó cselekedetekbe” ástuk bele magunkat. A januári hónapban a célok kitűzése volt a téma, megtanulták az ezzel kapcsolatos érzéseiket megfogalmazni. Az elmúlt hónapban a megküzdési stratégiákra épültek a foglalkozások. Márciusban az apró örömök fogalmát járjuk körbe.
Hangok hallgatása érzésekhez párosítva (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Fontosnak tartom a „kapcsolódást”, mely minden témakörben érintve van. A gyermek ki tudja fejezni saját érzéseit, érzelmeit és tapasztalja a társaiét, a környezet hatásait, ami által tud kapcsolódni. Ezáltal egymáshoz is közelebb kerülnek.
Megtanulja, hogy úgy tud bármit elérni, ha van valaki, akivel közösen, vagy akihez kapcsolódva megoldódik bármilyen probléma, feladat” – mondta el az igazgatónő.
A program júniusban fejeződik be, amikor a gyermekek bejutnak a „boldogság várába”. Az óvodások módszertani könyvét Bagdy Emőke, Bagdi Bella, Tabajdi Éva és Bezzeg Andrea állította össze.
Magyarországon jelenleg több mint 50 ezer tanuló gyakorolja a boldogságra való képesség módszertanát és 3 ezer pedagógus tart boldogságórát. Rengeteg esettanulmány bizonyítja, hogy a program jó hatással van a tanulókra.
A program során az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriuma tudományosan méri a résztvevők boldogságszintjének alakulását. A kutatócsoport vezetője prof. Oláh Attila pszichológus, számtalan könyv szerzője, nemzetközi konferenciák szervezője. A pozitív pszichológia, a pszichológiai tudomány új ága a kétezres évek elején bontott zászlót és tűzte célul azt, hogy a pszichológia ne csak a betegségekkel foglalkozzon, hanem az emberek élményspektrumának a teljességével is.
A Süni csoport boldoságórája Hubík Nikolett, Fekete Szonja és Balogh Renáta vezetéséve (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
„Kutatási eredményeink igazolják, hogy a boldogságórákon részt vett tanulók optimistábbak, magabiztosabbak és kitartóbbak, mint a korosztálybeli társaik. Az órákon tanultak hatására fejlődik a pozitív érzelmek előállításának, fenntartásának és fokozásának képessége, amely a pozitív érzelmek megélésnek gyakoriságát eredményezi” – mondta el a professzor.
A köbölkúti óvoda igazgatója, Balogh Renáta értékelése szerint a program eredménye: optimista, magabiztos és kitartó óvodások, akik megoldandó feladatként kezelik a mindennapi kihívásokat, észreveszik az élet szépségeit, az örömteli pillanatokat, és boldog, határozott, pozitív énképpel rendelkező iskolássá, majd felnőtté válhatnak. Ezért pályázta meg az idei tanévre is a 10 hónapos személyiségfejlesztő programban való részvételt, melyet két munkatársával, Fekete Szonja és Hubík Nikolett pedagógusokkal vállalt.
A programról Bagdy Emőke, a Boldogságóra könyvek társszerzője, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, a pszichológiatudomány kandidátusa, 2010-tól professor emerita, a Jobb Veled a Világ Alapítvány Boldogságóráinak fővédnöke így vélekedik:
Az eddig megtett feladatok lépcsője (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
„Arra törekszünk, hogy a Boldogságórák derűs és élménygazdag feladatai, játékai, meséi, valamint gyakorlatai fokról fokra kibontakoztassák a derűt és az életszeretetet. Gyermekeink így a jövőbe vetett hittel, bátran járják végig a felnőttséghez vezető utat, majd boldogságra képes emberré válnak.”
A Jobb Veled a Világ Alapítvány 2016-ban a Civil Díj döntőse lett, 2017-ben a Boldogság Program a Civil Díj Közönségdíját nyerte el.
Gazdag segédanyag áll a pedagógusok és a felnőttek rendelkezésére könyv és kazetta formájában. Több, mint 200 személyiségfejlesztő játék, mese, gyakorlat mutat utat a korcsoportonkénti foglalkozásokra, óvodai, iskolai és otthoni használatra.
Tényleg tanulható a boldogság? Ezt bizonyítja a Boldogságóra program, melynek célja nem az, hogy problémamentes életmodellt állítson a fiatalok elé, hanem az, hogy vezérfonalat adjon kicsiknek és nagyoknak ahhoz, miként lehet könnyebben szembenézni a kihívásokkal. Abban segít, hogy képesek legyenek megbirkózni a problémákkal, valamint a testi-lelki egészségmegtartás tényezőinek tanulmányozására adjon lehetőséget, az óvodás évektől kezdődően a felnőtté válásig.
