Az oktatásügyről „változással” folytatódott a Pátria Rádió szakmai-politikai vitasorozata, a stúdióban Kiss Beáta, Rigó Konrád és Rácz Noémi osztották meg véleményüket a hallgatókkal.
A változás abban mutatkozott meg, hogy míg a korábbi viták esetében a Magyar Közösségi Összefogás és a Most-Híd jelöltjeit köszöntötte Finta Márk műsorvezető, most a Progresszív Szlovákia Magyar Platformjával bővült a paletta. Kiss Beáta, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) oktatási és kulturális alelnöke, Rigó Konrád kulturális államtitkár a Most-Híd színében, valamint Rácz Noémi kassai tanárnő, valamennyien képviselőjelöltként is indulnak a február 29-i parlamenti választáson.
Az nem hangzott el, hogy a Progresszív Szlovákia Magyar Platformjának a jelöltje a nevét szlovák névhasználattal, azaz Ráczová családnévvel használja, és így szerepel a közösségi oldalán is.
A műsor első felében az oktatásügy szlovákiai helyzetéről szóltak a szakemberek, a második részben a nemzetiségi oktatás került górcső alá.
Kiss Beáta rámutatott, hogy az elmúlt években sok rendszerszintű változásra került sor az oktatásban, ám valódi reformok nem történtek. Bár a Tanuló Szlovákia stratégiatervezetnek voltak előremutató elemei, ám azok is a fiókban maradtak. Felhívta a figyelmet az oktatás minőségének a fontosságára. A tanárok státuszával kapcsolatban figyelmeztetett, hogy a bérük továbbra is alacsonyabb az ország egyetemi végzettségű dolgozóinak átlagkereseténél. Ugyanitt szólt a tanárképzés fontosságáról is, mely hozzájárulhatna ahhoz is, hogy a diákok és a szüleik jobban bízzanak a tanárokban.
Rigó Konrád szerint azért nem került sor a tervek megvalósítására, mert ehhez nem volt elég erős a miniszter. Szólt arról, hogy vannak felméréseik, elkészült a nemzeti oktatási és nevelési program, a tervezetükben a finn iskolarendszert veszik alapul, amely szerint minden gyermek tehetséges, s a legjobb iskola a legközelebbi. Az eredmények között emlékeztetett arra, hogy már nem lehet bezárni csak az iskolák létszáma okán alapiskolákat, a normatív támogatást (azaz a fejpénzt) pedig 108-ról 113 euróra emelték. Az eredmények között sorolta az iskolák digitális eszközökkel való felszerelését, és a duális gimnáziumok indításának lehetőségét is.
Rácz Noémi elmondta, hogy a változó világ és az újabb ipari forradalom az oktatásügyre is nagy hatással van. A tudás átadása mellett az is fontos, hogy a diákok az iskolát elhagyva is megállják a helyüket, és megtanulják azt is, hogy egész életünkben tanulniuk kell majd. Arra kell törekedni, hogy a szülő érezze, hogy az iskola megtesz mindent a gyerekért, beleértve a gyermekek személyiségéről való gondoskodást is.
A nemzetiségi oktatással kapcsolatos problémák szorosan összefüggnek a magyarság fogyásával. Kiss Beáta emlékeztetett arra, hogy régen a magyar iskolaválasztás természetes volt, ez ma már döntés kérdése. Tehát a magyar iskolák presztízsének a növelésére van szükség, a hétköznapi magyarságtudatot kell visszahozni az emberekbe.
A megoldást is kimondta: „A magyar iskolák számára az önigazgatás az alfája és az omegája az egésznek” – fogalmazott az MKP alelnöke.
Hozzátette, hogy a saját ügyeinkről saját magunk kell döntenünk, amíg ez nem történik meg, ki vagyunk szolgáltatva az éppen aktuális kormányoknak és politikai gondolkodásnak. Ennek az önigazgatásnak a kisebbségi önkormányzatok mintájára kellene működnie, azaz legyen egy olyan választott testület, ahol stratégiák születnek, és ugyanakkor elengedhetetlen, hogy tényleges hatáskörük legyen azok végrehajtására is.
Rigó Konrád úgy véli, az óvodai kötelezettség bevezetése is segíthet a helyzeten, mert így könnyebb lehet az iskolaválasztás. Az államtitkár szerint érdemes lenne felülvizsgálni a középiskolák megyei irányításának a helyességét is. Emlékeztetett arra, hogy a Híd a nemzetiségi oktatásra vonatkozóan törvényjavaslatot dolgozott ki.
Rácz Noémi kiemelte annak fontosságát, hogy az iskolákban jól érezze magát az ember.
Az óvodákkal kapcsolatban
Kiss Beáta elmondta, hogy sikeresen zajlik a Kárpát-medencei óvodafejlesztés harmadik üteme (ezt a magyar kormány támogatja az MKP-val, mint stratégiai partnerrel való egyeztetés mellett), de még mindig van 200 olyan 20% feletti magyarsággal bíró település, ahol nincs magyar óvoda. Az óvodák önkormányzati hatáskörbe tartoznak, arra biztatja az önkormányzatokat, nyissanak magyar óvodákat, hiszen a magyarság megmaradása és gyarapodása érdekében nagyon fontos, hogy a gyermekek már óvodáskorban bekapcsolódjanak a közoktatásba.
