Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke miniszteri biztosként segíti a Kárpát-medence gazdasági kapcsolatainak élénkítését Alább közöljük a Régió Regia magazinban megjelent beszélgetést a Wekerle-terv lényegéről:
A magyar gazdaság újjáépítésének programja, az Új Széchenyi Terv, kiemelten kezeli a kárpátmedencét mint gazdaságfejlesztési övezetet, és célul tűzi ki az összmagyar kapcsolatrendszerben rejlő lehetőségek eddigieknél sokkal hatékonyabb kihasználását az egész térség felemelkedésének és versenyképességének javítása érdekében. A kormányzat ez irányú elképzelései a Magyar Növekedési Tervben is megfogalmazódtak a Kárpát-medence gazdasági kapcsolatainak élénkítésével – Wekerle-terv néven külön alfejezet foglalkozik.
A Wekerle-terv átfogó jellegét jól mutatja, hogy annak részeként minden környező országban elkészül az Ottani magyarság gazdaságfejlesztési terve, ezek közül elsőként az erdélyi Mikó Imre-terv látott napvilágot.
Több mint egy évtizede töretlenül dolgozik a határon túli gazdasági kapcsolatok élénkítéséért. Mikor fogalmazódott meg Önben először ennek a szükségessége?
– Érzelmileg is erősen kötődtem a határon túl élő honfitársaimhoz, a gazdasági célszerűség, a cél azonban valamikor a rendszerváltás után fogalmazódott meg. A magyar gazdaságnak alapvető célja külgazdasági területeken a való erősödés. A rendszerváltás sok tőkét vonzott az országba, erősítette az importot, ám az exportunk meglehetősen kötött pályán mozgott. A magyar kkv-k nem tudtak bekapcsolódni a nemzetközi folyamatokba. Mint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara külgazdaságért felelős alelnöke régóta küzdök azért, hogy a hazai kis- és középvállalatokat helyzetbe tudjuk hozni, minél több eszköz segítse, erősítse a határon túli kapcsolatokat. A Kárpát-medencét sokan, sokféleképpen látják, értelmezik és fogalmazzák meg különösen Trianon kapcsán. Vannak, akiknek ez csupán egy földrajzi területet jelöl, a legtöbbjének azonban egy nemzeti fogalom, amelynek azonban nemcsak hanem gazdasági vetülete is jelentős, hiszen az elmúlt esztendőben ez az egy önállóan fejlődő egységet alkotott. A dualizmus korában ez a terület különleges fejlődési folyamaton ment át – infrastruktúrájában, pénzében, építészeti megoldásaiban, tervek mentén épült, és ehhez szorosan kapcsolódott egy korszerű mezőgazdaság és az azt innovatív ipar. Meggyőződésem és ezzel a véleménnyel nem vagyok egyedül -, hogy ennek a gazdasági egységnek a visszaállítása nemcsak a magyar nemzet érdekeit szolgálja, hanem a Kárpát-medencében lévő valamennyi ország számára előremutató. Azzal, hogy az itt működő magyar vállalkozásokat segítjük olyan intenzív területfejlesztést, régiófejlesztést érhetünk el, amely minden itt élő nemzet számára hasznos. Az Európai Unió maga is támogatja a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erősítését – nem véletlenül fogalmazódott meg például a Balti Stratégia, a Duna Stratégia, vagy más határoktól független fejlesztési koncepció -, mi is szeretnénk elérni, hogy a Kárpát-medence, mint fejlesztési régió kerüljön hivatalosan is az Unió közé, és ehhez részben forrásokat lehet így biztosítani, részben pedig- és ez a mi feladatunk – megtörténhet az itt működő vállalkozások egyfajta tudatformálása is, hiszen a sikerhez ez is elengedhetetlen. A Wekerle-terv nem egy pénzosztó terv, hanem az üzleti lehetőségek feltárását célzó hálózatépítő program, amely azt mutatja meg, hogyan lehet a magyar vállalkozói rétegnek ebben a térben mozognia, érvényesülnie. Egyúttal pedig egy kormányzati cél is, hogy azok a magyar tulajdonú kkv-k, amelyek egy szélesedő tevékenységgel meg tudnak erősödni, váljanak regionális, illetve nemzetközi nagyvállalattá, és legyenek méltó partnerei európai társainak. Különösen felértékelődik mindez, hogy az Európai Unió várhatóan a keleti térségszerepe növekedni fog. Az Unió keleti határán -Európa és Ázsia között –egyfajta forgatótányérként működhetünk a kereskedelmi – gazdasági kapcsolatok terén. Ezt a különleges logisztikai lehetőséget mindenképpen ki kell aknáznunk, és hiszem, hogy
a Kárpát-medencében lévő valamennyi javát szolgálja majd.
– A Wekerle-terv– a Magyar Növekedési Terv részeként – megfogalmaz bizonyos prioritásokat. Mi alapján kerültek ezek kiválasztásra?
-A prioritásokat a gazdaság és a térség adottságai határozták meg, a terv ezekhez a területekhez javasol gazdasági támogatást. Különösen nagy figyelmet kell fordítanunk a vízgazdálkodásra az elhelyezkedésünkből adódó logisztikai lehetőségekre s az autóipari beszállítói tevékenység segítésére, mert ma ez a világgazdaságban húzó ágazatnak számít, és jól látszik, hogy Kelet- Közép-Európában nagyon sok tőkét lehet ezen keresztül vinni.
Van egy különleges terület, amiben nekünk szintén kitűnő adottságaink vannak, ez pedig az alternatív energia. A Kárpát-medence remek lehetőséget nyújt a solar technológia kiépítéséhez, hiszen évente 2200-2300 óra napsütéssel számolhatunk. Ezek biztató számok azt látva, hogy a Bajorországban mindössze 1600 óra jut egy esztendőre, mégis gombamód szaporodnak a solar technológiára épülő erőművek és egyéb berendezések. Nálunk tehát jobb hatékonysággal üzemeltethetőek ezek a technikai eszközök, hatalmas gazdasági potenciál húzódik meg emögött. Az is jól nyomon követhető, hogy a világban egyre inkább felértékelődik az élelmiszer szerepe. A Kárpát-medence mezőgazdasági szempontból rendkívüli adottságokkal rendelkezik, egyrészt védett, másrészt jó minőségű földek találhatók itt, és emellett kitűnő a vízellátása is. Az élelmiszertermelésbe rejlő lehetőségek tehát bizakodásra adnak okot. Az élelmiszerhez hasonlóan várható az ivóvíz felértékelődése is. Az ivóvízzel való gazdálkodás hamarosan a világ egyik legnagyobb kihívása lesz. A Kárpát-medence itt is kiemelkedőek, talán ezen a területen lehet a leggyorsabban és a leghatékonyabban eredményeket elérni. Összességében azt látjuk, hogy kibővített exporttevékenységgel, kapcsolati rendszerrel, gazdasággal lehetne támogatni a magyar növekedési terveket, és ez nemcsak kormányzati, hanem ország-, illetve nemzetpolitikai érdek.
– Frissen kinevezett miniszteri biztosként milyen konkrét lépéseket tud tenni a Wekerle-terv sikeréért?
– A terv hamarosan a kormány elé kerül. Elfogadása után a kamarai hálózaton keresztül el kell juttatnunk az abban megfogalmazott gondolatokat, célokat és lehetőségeket a vállalkozókhoz. Ezzel egy időben épül a Kárpát Régió Üzleti Hálózata. 11 irodát hozunk létre – ebből már négy átadásra került Nagyváradon, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön -, behálózva az egész Kárpát-medencét. Ennek eredményeként egy hazai vállalkozás akár egyetlen irodán keresztül eljuthat bármely a Kárpát-medencében működő vállalkozáshoz, és természetesen ez fordítva is igaz. A közeljövő feladata, hogy feltérképezzük azt a vállalkozói kört, amely alkalmas – vagy kis segítséggel alkalmassá tehető – és részt is szeretne venni ebben a programban. A Wekerle-terv folyamatosan építendő feladata továbbá, hogy a 2014-2020-as tervezési időszakra meg kell határozni, fel kell tárni azokat a forrásokat, amelyek ennek a programnak a folytatásához nyújthatnak segítséget. Azonnali lehetőségként pedig keressük a megoldást egy, a Széchenyi hitelkártyához hasonló hitelkonstrukció kialakítására, mely a határon túli vállalkozások élénkítését szolgálja majd.
– Ha már a Wekerle-tervről beszélünk, szóljunk röviden a névadóról is! Miért éppen róla nevezték el a tervet?
– Éppen egy éve annak, hogy Móron ,,keresztelőt” tartottunk az első Kárpát-medencei Gazdasági Fórumon. Akkor tettünk javaslatot arra, hogy a Magyar Növekedési Terv a Kárpát-medence gazdaságfejlesztéséről szóló alfejezetét Wekerle Sándorról nevezzük el. A magyar gazdaság sikeres, ha nem a legsikeresebb időszakát élhette meg Wekerle Sándor többszörös magyar miniszterelnök és pénzügyminiszter idejében. Az Ő élete, tevékenysége példamutató lehet a maiak számára. Büszkék vagyunk rá, hogy itt született Móron, itt élt, itt végezte iskoláit. Ma égető szükség van a jó példákra, a sikeres emberek bemutatására.
Wekerle Sándor munkássága kitűnően fémjelezi, hogy sikerre lehet vinni közös ügyünket. Éppen ezért meggyőződésem, hogy a Wekerle-terv sikerre van ítélve. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy inspiráljuk a hazai vállalkozásokat a Kárpát-medence irányába történő bővítésre, exportra, onnan történő importra, közös vállalatok alapítására, tőkeexportra és importra, és hisszük, hogy visszaállítható újra az a nagy egység, amely a XX. század első éveiben a Kárpát-medencét, az akkori Magyarországot erős állammá tette.
Forrás: Cseh Teréz, Régió Regia/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”35197,35514″}
