Az agrárágazat időszerű problémáinak megoldási lehetőségeit vették számba a nemrégiben Nagyszombatban megrendezett szakmai fórumon, amelyen felkért szakértők vázolták fel az egyes szakterületekre vonatkozó elképzeléseiket.
A rendezvényen tájékoztatót tartott Štefan Adam a szakminisztérium államtitkára is, aki a közös agrárpolitika reformja keretébenn a 2014–2020-s költségvetési időszakra tervezett uniós támogatáspolitikai elvekről számolt be a résztvevőknek.
A bonyolultnak tűnő és egyelőre még nem teljesen véglegesített támogatáspolitikai elvekről elmondta, hogy a források továbbra is két pillérben kerülnek felosztásra az ágazati termelők között. A tagországok agrártermelői között a következő hétéves költségvetési időszakban több mint 400 milliárd eurót osztanak majd szét. Szlovákia egyelőre a javasolt támogatáspolitikai elvek közül többet is kifogásol, abban bízva, hogy a társult országokkal sikerül érvényesítenie érdekeit.
A hazai állattenyésztés helyzetét elemző beszámoló elsősorban az ágazati termelés riasztó adataira hívta fel a figyelmet, és sajnálatos, hogy a problémák kezelésére illetve megoldási lehetőségekre csak a tájékoztató befejező részében utalt pár gondolattal a szakminisztérium illetékes előadója.
Mogens Toft Jensen a dán DLF Trifolium képviselője a fűféle takarmányok kihasználásának módozatait ismertette az érdeklődőkkel. A tejtermelés hatékonysága napjainkban egyre hangsúlyozottabban veti fel a takarmányozásban rejlő takarékossági lehetőségek fokozottabb kihasználását. A tejtermelő gazdák számára kínált fűkeverékek terén pontos vizsgálatokkal igazolt tapasztalataik vannak a fűfélék alkalmazását illetően. A cégnek ma már csehországi székhellyel közép-európai képviselete is van. Bohumil Belada a cseh agrárkamara alelnöke a tervezett uniós költségvetési elvekből eredő esélyekre és veszélyekre mutatott rá, miközben hangsúlyozta az érintett országok szorosabb együttműködését az érdekeik érvénesítésében. Maroš Kovalčík a bioenergia termelésre kihasznált növénytermesztés veszélyeire hívta fel a figyelmet, rámutatott a hazai biogáz üzemek kapacitásainak túldimenzionálására.
A hazai zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztésének támogatási lehetőségeit Jozef Artim, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara központi igazgatója vázolta fel. Előadásában rámutatott, hogy a hazai termelés leépítése következtében ma már egyértelműen behozatalra szorulunk olyan terményekből is, amelyeket nálunk is gond nélkül megtermelhetnénk. A hazai fogyasztás kielégítésére több mint 120 ezer tonna gyümölcsöt és 266 ezer tonna zöldséget hozunk be, miközben a hazai termékekből csupán 10 ezer, illetve 28 ezer tonnányi menynyiség kerül kivitelre. A zöldség- és gyümölcs meghatározó mennyiségének forgalmazását az áruházláncok végzik, a termények 75-80 százalékát itt értékesítik. A hazai fogyasztás szintje is alacsony, zöldségből például a jelenlegi 90 kg átlagos fogyasztást legalább 150 kg-ra kellene felemelni, a gyümölcsfogyasztás 52 kg-os átlagát is 100 kg körüli szintre kellene felemelni. A hazai termelőknek a lépéstartás érdekében meg kell felelniük a növekvő fogyasztói igényeknek a termékek minősége, frissessége és egyéb fogyasztói követelmények szempontjából is. A hazai zöldségágazat fejlődésének lehetőségeit a fogyasztói igényekre reagáló termékstruktúra kialakításával, új termelési és az eladási know-how érvényesítésével, magas hozzáadott értékkel bíró termékek előállításával lehet megalapozni. Ehhez szükség lesz működőképes termelői-értékesítő társulások létrehozására is.
A bankszektor agrárágazatban betöltött szerepvállalásáról a Tatra Bank és az UnicraditBank képviselője is véleményt mondott. Radovan Mik, a Tatra Bank képviseletében az ágazati hitelnyújtás kockázati tényezőit elemezte, Jaromír Matoušek az UnicreditBank képviselője pedig az ágazat finanszírozási lehetőségeit vázolta fel. Véleménye szerint a hazai ágazat egyik nagy gondja, hogy az elmúlt időszakban nem építette ki azokat a termékértékesítési ňtvonalakat, amelyek amellett, hogy hatékony és versenyképes áruforgalmat biztosítanának, a termelőket is érdekeltté tennék ezekben a folyamatokban. Ezzel összefüggésben a hazai ágazat középtávú koncepciójában felvázolt termelésnövelési elképzeléseket hibásnak minősítette. Amint állította, az, hogy több sertést, vagy baromfit nevelünk, még nem fogja megoldani az ágazat legfontosabb problémáit. Helyette inkább a piaci érvényesülés, a versenyképesség fokozására kellene összpontosítani.
Forrás: Sz.L. – Jó Gazda mezőgazdasági felvidéki havilap
