A felvidéki szőlőültetvényeket fenyegető, gyorsan terjedő betegség, az aranyszínű sárgaság (fitoplazma) ellen való haladéktalan védekezés szükségességére hívták fel a figyelmet a Magyar Szövetség mai, pozsonyi sajtótájékoztatóján. Az eseményen Iván Tamás, a párt mezőgazdasági szakpolitikusa, valamint Pereszlényi Csaba falugazdász és borászati szakember számolt be a helyzet súlyosságáról és a lehetséges megoldásokról. Mindketten hangsúlyozták: a probléma már most kritikus, az állami szervek lassú reagálása miatt pedig fennáll a veszély, hogy a felvidéki borászat jelentős része megsemmisül.
A sajtótájékoztatón esőként Iván Tamás, a Magyar Szövetség mezőgazdasági szakpolitikusa kapott szót, aki rámutatott arra, hogy a globális felmelegedés súlyos következményekkel jár a mezőgazdaságban, és különösen érzékenyen érinti a szőlőtermesztést. Mint kifejtette, a felvidéki borvidéket az aranyszínű sárgaság veszélyezteti, amelyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt.
„Ez egy gyógyíthatatlan, karanténköteles betegség. A szőlőtőke levelei elsárgulnak, deformálódnak, a növény fokozatosan elsorvad és végül elpusztul”
– emelte ki, hozzátéve, hogy a kórokozó először 2021-ben jelent meg az Érsekújvári járásban, de 2024-re már az ország több régiójában is komoly pusztítást végzett.
A szakpolitikus hangsúlyozta: a betegség lappangási ideje akár két év is lehet, ezért ma még nem látni pontosan, hány ültetvény érintett. Egy borász szakember példáját idézve rámutatott:
„Ha egyik évben 10 tőke fertőzött, a következőben már 100, majd később akár 1000 fertőzött is lehet.”
Különösen veszélyeztetettek a kistermelők, akik kisebb területeken, gyakran kedvtelésből gazdálkodnak, és akiket – mint fogalmazott – „hasonlóan magukra hagytak, mint a száj- és körömfájás idején az állattartókat”.
Pereszlényi Csaba (Fotó: képernyőkép/szerkesztőség)
Ezt követően Pereszlényi Csaba vette át a szót, aki a gazdák mindennapi tapasztalatait ismertette. Mint rámutatott, az állami szervek „eléggé elaludtak”, és csak a borászok határozott fellépése nyomán kezdtek komolyabban foglalkozni a problémával.
„Legalább fél évvel le vagyunk maradva a környező országokhoz képest”
– húzta alá a borászati szakember. Elmondása szerint csak augusztus 21-én került sor érdemi tárgyalásra a minisztérium és a szakma képviselői között, noha a borászok már 2024 decemberében jelezték a súlyos gondot.
Pozitívumként jegyezte meg, hogy a napokban az Érsekújvári járást karantén alá helyezték, és várhatóan a Komáromi járás is hasonló intézkedésre számíthat. A karantén lehetővé teszi egyes eddig tiltott szerek használatát, valamint kártérítés nyújtását a kivágott tőkék után.
Pereszlényi elmondta, hogy a helyi közösségekben már megkezdődtek a tájékoztató fórumok, a hegyközségek és polgármesterek is bekapcsolódtak a védekezésbe.
„Ez még mindig csak alulról építkező kezdeményezés, az állami szervek részéről központi útmutatás egyelőre nem érkezett”
– tette hozzá.
Személyes véleményeként úgy fogalmazott: „A helyzet nagyon súlyos, valószínűleg nagy részét el fogjuk veszteni a szőlő- és borterületeinknek. Ugyanakkor új hozzáállásra van szükség, át kell alakítanunk a gondolkodásunkat, és ehhez nélkülözhetetlen az állam támogatása és együttműködése.”
Iván Tamás (Fotó: képernyőkép/szerkesztőség)
A sajtótájékoztató végén ismét Iván Tamás vette át a szót, aki összefoglalta a Magyar Szövetség javaslatait a hatékony védekezés érdekében. Hat pontban foglalták össze a legsürgetőbb intézkedéseket:
- Összehangolt permetezési kampány a fertőzésveszélyes területeken az amerikai szőlőkabóca visszaszorítására.
- A parlagon hagyott és fertőzött területek felszámolása, még ha ez sok gazdának fájdalmas döntést is jelent.
- Anyagi támogatás biztosítása a kivágás, fertőtlenítés és újratelepítés költségeire, amelyek hektáronként 5–6 ezer euróra rúgnak.
- Folyamatos és szigorú növényegészségügyi ellenőrzések bevezetése.
- Egységes kommunikációs kampány a gazdák és hegyközségek irányába, amely világos és összehangolt útmutatást nyújt.
- Nemzetközi együttműködés, különösen annak támogatása, hogy az EU borágazati támogatásai közé bekerüljön az aranyszínű sárgaság elleni védekezés 100%-os finanszírozása.
„Ha most nem lépünk, könnyen egy újabb filoxéravészhez hasonló helyzettel szembesülhetünk. Ezt pedig senki nem szeretné”
– figyelmeztetett Iván Tamás.
A sajtótájékoztató zárszavában a politikus hangsúlyozta: a felvidéki borászat jövője forog kockán, a gyors és összehangolt cselekvés pedig közös felelősség.
BN/Felvidék.ma
