A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint elfogadhatatlan és a szuverenitás súlyos sérelme lenne az, ha Brüsszelben döntenék el, hogy ki léphet be Magyarországra, ki tartózkodhat itt.
Bakondi György szombaton az M1 aktuális csatornán elmondta, a tervek szerint idén júniusban hatályba lépő európai uniós migrációs paktum lényege, hogy amelyik országban nagy migrációs nyomás van, onnan – a brüsszeli központ döntése alapján – egy előre megállapított kvóta szerint elosztják a migránsokat azokba az országokba, ahol kevesebben vannak az illegális bevándorlók.
Azt szeretnék Brüsszelben, ha Magyarország a szolidaritás címszó alatt meghatározott számú migránst venne át, és itt egy nyílt migránstábort hoznának létre
– mondta.
Hozzátette: 2015-ben megtapasztalhattuk Bicskén és Debrecenben, hogy ez mit jelent. A migránsok kijárnak a táborból, elszöknek, a közbiztonság rossz állapotba kerül. Aki menekültstátuszt kap, azt ki kell bocsátani a táborból, és azzal együtt kell élni a továbbiakban, aki pedig nem kap menekültstátuszt, az fellebbezhet, és ha az sikertelen, akkor ki kellene toloncolni oda, ahonnan jött. Ez egy hosszú folyamat – magyarázta.
„Az a cél, hogy Magyarországon ne a magyar hatóságok, és ne a magyar jogszabályok alapján döntsék el azt, hogy ki kaphat menekült státuszt, és azt, hogy ki tartózkodhat Magyarországon, hanem Brüsszelben döntenék erről. Ez a szuverenitás jelentős sérelme, azt, hogy ez milyen következményekkel járna, mindenki láthatta 2015-ben, amikor az országon 400 ezer illegális bevándorló gázolt keresztül” – mondta.
Hangoztatta,
2015-ben a magyar emberek véleményt nyilvánítottak erről a migrációs folyamatról, és több mint 83 százalék azt mondta, hogy nem engedhetjük, hogy így átgázoljanak rajtunk.
Kifejtette, ez akkor nagy politikai felhördülést váltott ki Európa-szerte, ma már más a helyzet. A nemzetállamok a lakosság politikai nyomására Európa-szerte védekezni kezdtek: lezárták a határaikat, megerősítették a határőrizeti rendszereket, kerítést építettek, ami annak idején főbejáró vétség volt Magyarország részéről. A kitoloncolásokra is kísérletet tesznek, korlátozzák a szociális juttatásokat, akadályozzák a családegyesítéseket.
Minden nemzetállam a saját állampolgárának a védelme érdekében valamilyen védelmi intézkedést életbe léptetett, egyedül Brüsszel tervez ezekkel ellentétes lépéseket a migrációs paktummal – fogalmazott.
Utalt arra, hogy megjelent az európai uniós tagállamok besorolása, amely azt tartalmazza, hogy Brüsszel szerint melyik minősül migrációs nyomás alatt állónak. Több részszavazással további forrásokat csoportosítottak át, döntéseket hoztak, amelyeket a magyar ellenzéki pártok, a DK és a Tisza Párt megszavazott. „Ez jól jelzi, hogy addig lehetünk biztonságban, amíg az országnak nemzeti kormánya van, és azt a 2015-ben meghozott döntést, amely a mai belbiztonságunk alapját képezi, fenn fogjuk tartani” – jelentette ki.
Beszélt arról is, hogy
a 2015-ben nyilvánosságra hozott Soros-tervben világosan látszott, hogy évi egymillió illegális bevándorlót kell befogadni, ami előfeltétele annak, hogy a nemzeti kereteket fellazítsák, majd újabb és újabb centralizációs lépések során eljussunk az Európai Egyesült Államokhoz
– a migrációs paktum is ilyen.
Azt mondta, Spanyolországban 500 ezer illegálisan ott tartózkodónak adnak tartózkodási engedélyt, Magyarországon is számos nyilatkozat hangzott el politológusoktól arról, hogy szükség lenne az illegális bevándorlásra, ami megoldaná a munkaerő-problémákat.
A főtanácsadó ezt tévesnek nevezte, szerinte sokkal valósabb a „no-go zónák világa, az állami fennhatóság megtagadása, az élősködés a szociális ellátórendszeren, a közbiztonság súlyos romlása, a terrorcselekmények sorozata”.
„Ezen változtatni kell, mert az európai emberek érdeke a biztonság, ami nélkül nincs gazdasági fejlődés sem, ezért – túl a háborún és számos más, téves európai uniós elgondoláson -, a migráció kérdésében a nemzetállami érdekek figyelembevételének erősödnie kell” – mondta Bakondi György.
MTI/Felvidék.ma
