Sikerült elérnie a Prágában működő Magyar Kulturális Központnak, hogy idén a különböző csehországi régiókban nőtt a magyar kulturális jelenlét. Varga György, a központ igazgatója az évet értékelve azt is elmondta az MTI-nek: az volt a cél, és azon fognak dolgozni a jövőben is, hogy komplex módon mutassák be a magyar kultúra egy-egy szeletét.
Példaként említette, hogy a borral összefüggő programjaikon nemcsak a szőlőt érlelő tájjal ismertették meg a közönséget, hanem a nedűhöz kapcsolódó irodalommal és zenével is.
A határon túli magyar közösségeket bemutató estéken a néprajzot állították a középpontba, ezzel az adott népcsoport kultúrájának egészéről, történelmi sorsának alakulásáról nyújtottak felvilágosítást.
Fontos célnak tartja az igazgató fiatal magyar tehetségek bemutatását a cseh közönségnek, továbbá, hogy megnyerjen az intézet olyan cseh nemzetiségű előadókat, akik közérthetően, kiemelkedő szakmai színvonalon tolmácsolják a magyar irodalomról, filmről, képzőművészetről, zenéről szerzett élményeiket.
A prágai magyar intézet programjaival elsősorban a fiatal cseh közönséget kívánta megszólítani. Ehhez segítséget nyújtottak a Prágában élő, vagy tanuló szlovákiai magyar fiatalok, akik rendszeresen látogatják az központ rendezvényeit.
A legsikeresebb és a legtöbb látogatót vonzó rendezvényüknek könyvelhetik el az Olomoucban (Olmütz)megrendezett Vasarely-kiállítást – tette hozzá az igazgató, aki arról is beszélt, hogy jó kapcsolatokat ápolnak a cseh kulturális intézményekkel, de a legeredményesebben úgy tudnak együttműködni, ha kapcsolódnak a különböző csehországi fesztiválokhoz.
Varga György a jövő évi programok közül kiemelte a Budapesti Fesztiválzenekar és Schiff András zongoraművész föllépését a Prágai Tavasz zenei fesztiválon. Az egyik prágai kolostorban pedig az intézet szervezésében koncertet ad három fiatal zenész: Rohmann Ditta cselló-, Mali Emese zongora- és Horváth Marcell klarinétművész.
Föl kívánják újítani azt a korábbi hagyományt, hogy a Házban neves magyar és cseh történészek részvételével beszélgetéseket szerveznek a közelmúlt, így például a II. világháború utáni állami berendezkedés és az 1948 körüli kommunista hatalomátvétel történetéről.
Hírextra/MTI
