1 EUR: 388.58 HUF
1 EUR: 24.301 CZK

25.8 C
Pozsony
26.8 C
Dunaszerdahely
23 C
Besztercebánya
23.4 C
Kassa
Felvidék.ma
  • Itt és Most
    • Itt és Most

      A kormányfő testőreit hallgatta meg a bíróság Juraj…

      2025.09.19.

      Itt és Most

      Szlovákia készen áll az elektronikus érettségi bevezetésére

      2025.09.19.

      Itt és Most

      Legyen minél több hiteles vállalkozás a Felvidéken!

      2025.09.19.

      Itt és Most

      Ne csak a múltunkban, a jövőnkben is hagyjunk…

      2025.09.19.

      Itt és Most

      A felelőtlen gyógyszerhasználat komoly egészségkárosodáshoz vezethet

      2025.09.18.

      Itt és Most

      Egy hónapon belül dönt az ügyészség Kotlár beadványával…

      2025.09.18.

      Itt és Most

      Muránsky is tiltakozott amiatt, hogy Rakušan részt vett…

      2025.09.18.

  • Művelő
    • Művelő

      A Rákóczi Szövetség idén 477 gömöri elsősnek hozott…

      2025.09.19.

      Művelő

      Színház mindenkinek Nagykaposon

      2025.09.19.

      Művelő

      Iskolaközpont-bővítés Rozsnyón

      2025.09.19.

      Művelő

      A közösségért és a kultúráért – új irányok…

      2025.09.18.

      Művelő

      Jön a Varázsfurulya – szombaton ismét a Komáromi…

      2025.09.18.

      Művelő

      Ezt a két népfőiskolai kollégiumot indítják el Martoson

      2025.09.17.

      Művelő

      Jubilál a Dunaartcom Somorjai Nemzetközi Művésztelep

      2025.09.17.

  • Hitélet
    • Hitélet

      A múlt és jelen találkozása Nemesradnóton

      2025.09.16.

      Hitélet

      Magyar nyelvű szentmise a pozbai Fájdalmas Szűzanya-kegyhelyen

      2025.09.16.

      Hitélet

      Fájdalmas Szűzanya ünnepe

      2025.09.15.

      Hitélet

      Erdő Péter levélben köszöntötte XIV. Leó pápát 70….

      2025.09.15.

      Hitélet

      Digitális hangyaboly, vagy az Istenképűek boldog szigete

      2025.09.14.

      Hitélet

      Kiss Endre Andrást beiktatták a jászóvári apátság élére

      2025.09.14.

      Hitélet

      Szeptember 14. – a Szent Kereszt megtalálásának és…

      2025.09.14.

  • Régió
    • Régió

      Naszvad szakrális emlékhelyei diákszemmel

      2025.09.19.

      Régió

      Létrejött a Rimaszombati Magyarok Fóruma

      2025.09.19.

      Régió

      Csenger Tibor szerint két választókerület létrehozása erősebb régiós…

      2025.09.18.

      Régió

      Füleken új bérlakások épülhetnének

      2025.09.18.

      Régió

      Zalaegerszeg és Dunaszerdahely testvérvárosok lettek

      2025.09.18.

      Régió

      Elhunyt Demjénné Kovács Erna, Nagykapos krónikása

      2025.09.18.

      Régió

      770 éves múlt, 43 éves hagyomány – megnyílt…

      2025.09.17.

  • Kitekintő
    • Kitekintő

      Folk_ME – új távlatok a népzeneoktatásban

      2025.09.19.

      Kitekintő

      Orbán Viktor: ha nemzeti kormány van, nincsenek migránsok…

      2025.09.19.

      Kitekintő

      „Így közlekedünk mi”

      2025.09.18.

      Kitekintő

      Idén nyáron jelentősen növekedett az aszály sújtotta területek…

      2025.09.18.

      Kitekintő

      Csökkent Csehország lakosságának száma az első félévben

      2025.09.18.

      Kitekintő

      „Aki a nukleáris energiát támadja, az a jövőbeli…

      2025.09.18.

      Kitekintő

      Új határforgalom-ellenőrző rendszert vezetnek be októberben a schengeni…

      2025.09.17.

  • Szerintem
    • Szerintem

      Történelem

      2025.09.17.

      Szerintem

      A gyűlölet új arca: az online tér veszélyei

      2025.09.16.

      Szerintem

      Bácskossuthfalván tett látogatáson a Napsugár Református Óvodában

      2025.09.14.

      Szerintem

      Rudolf Huliak Kočner, Káčer, Klus és Slota nyomába…

      2025.09.12.

      Szerintem

      Ursula háborúzik

      2025.09.11.

      Szerintem

      Nem kell feltalálni a spanyolviaszt…

      2025.09.11.

      Szerintem

      Szia uram, tankcsapda 2,5 milliárdért, érdekel? 

      2025.09.08.

  • Múltidéző
    • Múltidéző

      A ma eseményei holnapra történelemmé lesznek

      2025.09.19.

      Múltidéző

      Esterházy János a mi tükrünk

      2025.09.18.

      Múltidéző

      Negyven bécsi corvina elektronikus másolatával gazdagodott az OSZK…

      2025.09.18.

      Múltidéző

      Hogyan lehet megszólítani a temetőket?

      2025.09.17.

      Múltidéző

      Helytörténészek találkozója, Pátria díj Dunajszky Gézának

      2025.09.16.

      Múltidéző

      113 éves üzenet a múltból

      2025.09.16.

      Múltidéző

      Újra kiállították a cseh koronázási ékszereket a prágai…

      2025.09.16.

  • Magazin
    • Magazin

      Rekordszámú kék vércse gyülekezése a Hortobágyi Nemzeti Parkban

      2025.09.18.

      Magazin

      A fiatalok átlagosan több időt töltenek a közösségi…

      2025.09.18.

      Magazin

      Jövő tavasztól ismét fizetős lesz a belépés Velencébe

      2025.09.17.

      Magazin

      Riasztó mértékű mikroműanyag-szennyezettséget mutatott ki a levegőben egy…

      2025.09.16.

      Magazin

      Jelölje Ön is díjra orvosát!

      2025.09.16.

      Magazin

      Négy magyar a világ száz legjobb teniszezője között

      2025.09.15.

      Magazin

      A hétköznapi hősök köztünk járnak

      2025.09.12.

  • Ajánló
    • Felvidéki magyarok
      Felvidéki magyarok

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2024/1. száma

      2024.05.16.

      Ajánló

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2023/4. száma

      2023.12.31.

      Felvidéki magyarok

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2023/3. száma, fókuszban a…

      2023.11.02.

      Felvidéki magyarok

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2023/2. száma / Omega…

      2023.05.17.

      Felvidéki magyarok

      Duray Miklósra emlékezünk – Megjelent a Felvidéki Magyarok…

      2023.01.22.

      Felvidéki magyarok

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2022/4. száma

      2022.12.30.

      Ajánló

      A Kabóca szeptemberi száma

      2025.09.19.

      Ajánló

      A Kürtös is foglalkozik a Csemadok tisztújító közgyűlésével

      2025.09.18.

      Ajánló

      Kovács Balázs: Narancslekvár

      2025.09.18.

      Ajánló

      Nemzetközi díjátadón ismerték el a Deltát a legjobb…

      2025.09.17.

      Ajánló

      Felújított operafilmek – a Bánk bán nyitja az…

      2025.09.17.

      Ajánló

      Már 200 ezer követője van a Dankó Rádiónak

      2025.09.16.

Képriport

Félszáz gyalogos zarándok indult Esterházy János boldoggá avatásáért

BK 2025.09.14.
BK

Az 5. Esterházy János gyalogos zarándoklat meghirdetője az ide évben is aViaMariae Polgári Társulás volt.

Patay Péter, a Zobor-vidék, valamint Méhes Richárd és Katona Júlia a csallóközi zarándoklatok szervezői és társaik indultak szeptember 13-án a bábindali Szent Imre-templomból, mintegy félszázan,

hogy gyalogosan megtegyék azt a négy kilométeres szakaszt, melynek célja az Esterházy János Zarándokközpont volt.

A zarándokközpontba való ünnepélyes bevonulást és fogadást követően bekapcsolódtak a zarándoknap lelki programjaiba, és részt vette az ünnepi szentmisén. A nap folyamán a hazai és a határon túlról érkezőkkel együtt emlékeztek a hitvalló mártír politikusra és imádkoztak boldoggá avatásáért.

A zarándoknapról ITT és ITT  számoltunk be részletesen.

Fotó: Via Mariae Polgári Társulás





BK/Felvidék.ma

2025.09.14. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Régió

A szemszúrói adótornyok búcsúja

HE 2025.09.14.
HE

Látványos robbantással vettek végső búcsút a rimaszombati járásbeli Uzapanyithoz tartozó szemszúrói kataszterben lévő adótoronyok hatalmas acélantenna-rendszerétől.

A tervek szerint szombat este, szeptember 13-án, 18.00 órakor kilenc, egyenként 185 méteres acéloszlopot döntöttek volna le, ám végül csak nyolc omlott össze egyszerre. Egyetlen torony ugyanis állva maradt, méghozzá egy különös közjáték miatt.

Az adóállomás lerobbantása szarvas-áldozattal járt

A kivitelező cég, a Kassán bejegyzett debrődi  Detonics S. A. vezetője, Fehér János a robbantást követő sajtótájékoztatón elmondta:

egy szarvasbika, amely a robbanások zajától megriadva átfutott a területen, elszakította két töltet kábeleit, így maradt a helyén a kilencedik torony.

Az eset azonban csupán néhány órával hosszabbította meg az oszlop sorsát.

Ugyanis, mint azt Orosz Örs, a Sine Metu elnöke élő közvítéséből megtudhattuk,  a pirotechnikusok még aznap este, 20.00 órakor felrobbantották az utolsó adótornyot is.

Orosz Örs (Fotó: FB)

Orosz Örs értékmentő körútjai közé sorolta a szemszúrói adóállomás lerobbantását, hogy megörökítse azt.

„Nincs az országban még egy olyan különleges vállalat, mint amilyen a DETONICS a saját ágazatában. Fehér János, egykori kassai iparista, fiaival: Dávid és János mérnökökkel családi vállalkozásként művelik kiemelkedő színvonalon a pirotechnikai ipart. Ha magas épületek likvidálásáról van szó, akkor Szlovákiában ők jelentik a megoldást. Csapatunkkal nyomon követtük a rimaszombati rádióállomás, azaz a Szemszúró melletti Szabad Európa zavaróállomás eltávolítását, mely a keleti blokk jellegzetes mementója” – írta közösségi oldalán Orosz Örs 2025. augusztus 6-án.

 

A tornyok „leeresztése”, amit már augusztus elején elkezdetek szeptember 13-án teljesedett ki.

Az adóállomás nemcsak technikai létesítmény volt, hanem egy kis közösség élettere, katonai őrzésű stratégiai objektum, mérnöki és fizikai kihívás, valamint a rádióamatőrök egykori fellegvára is.

De ahogyan Fehér János fogalmazott, „ahogyan az élet elkezdődik, úgy végződik, a technológia is ilyen. Szinte naponta születnek tudományosan kifejlesztett sokkal modernebb technológiák. Ennek itt lejárt az ideje, s kénytelenek voltak lebontani. Ezt el kell fogadni mindenkinek.”

 

Fehér János (Fotó: Orosz Örs FB)

Fehér János cégvezető hangsúlyozta, hogy a mostani volt a legnagyobb acélszerkezet-bontás a volt Csehszlovákia területén. Két napig készültek a robbantásra. Elmondta, különlegességként egy L-29 Delfín típusú repülőgép körözött a helyszín felett a bontás idején.

„Ez afféle ajándék volt azoknak, akiknek hiányozni fognak a tornyok. Így akartam megköszönni a régiónak és elbúcsúzni az adóállomástól” – fogalmazott Fehér János.

 

Az adóállomás rövid története

Az adóállomásról még 2022-be a www.sobotnik.sk regionális hírportál közölt háromrészes összefoglalót. (1. rész,  2. rész,  3. rész).

A Rimaszombat közelében, Uzapanyit mellett épült adóállomás több mint 70 éven át volt a térség meghatározó jelképe. Az 1950-es évek elején állították fel, és hosszú évtizedeken keresztül rövidhullámú adásokat sugárzott, amelyek egészen a 2010-es évekig eljutottak nemcsak Szlovákia-szerte, hanem a szomszédos országokba is. A 80-as évek második felében középhullámú adóval is bővült, amelynek 109 méteres acéloszlopa működött a legtovább. Nappal a Patria, éjjel pedig a Devín műsorát sugározta.

Érdekesség, hogy mindegyik tornyot más-más vállalat építette egyszerre, ami hatalmas költséget jelentett: csak egyetlen torony újrafestése 1,8 millió korona volt.

A toronycsúcsra feljutni komoly fizikai kihívás: átlagosan 30–45 percet vett igénybe, sportembereknek 15 percet. Fentről gyönyörű panoráma tárult a szem elé, ám szeles időben a platform akár két métert is kilengett oldalirányban. Egy alkalmazott állítólag annyira megszokta a magasságot, hogy időnként a torony tetején szundított munkaidőben.

A dolgozók közül sokan rádióamatőrök voltak, saját adó-vevő készülékekkel. Ez a hobbi mára szinte teljesen kihalt: a környéken ma már csak 4–5 aktív amatőr maradt.

Fénykorában az állomás több mint száz embernek adott munkát, és hatalmas területeket látott el műsorjelekkel, de a digitális korszak megjelenésével szerepe fokozatosan háttérbe szorult. A rövidhullámú sugárzás 2011-ben végleg leállt, az üzemeltetés teljesen automatizálttá vált, az egykori nyüzsgő, de a sokáig rejtélyes központból minden alkalmozottnak felmondtak.

Az adóállomás építése tragédiával is járt

Az adóállomás építése nemcsak mérnöki bravúr és regionális jelentőségű beruházás volt, hanem tragédiát is hordozott magában. Ugyanakkor a mindennapokban a tornyok még „biztonságérzetet” is nyújtottak a dolgozóknak a természet erőivel szemben.

A ’70-es és ’80-as évek fordulóján, amikor új rövidhullámú antennatornyokat emeltek, egy baleset két munkás életét követelte. Egy szerelőkosár, amelyben hegesztőfelszereléssel együtt négy dolgozót emeltek a magasba, beakadt a torony szerkezetébe, megcsavarodott, és három ember kizuhant belőle. Ketten azonnal szörnyethaltak, mivel mintegy 110 métert zuhantak a betonra, a harmadik viszont csodával határos módon megmenekült: sikerült belekapaszkodnia a torony szerkezetébe. Később tréfásan mesélte, hogy ha akkor egy fecske repült volna arra, abba is belekapaszkodott volna.

Az állomás dolgozói ugyanakkor úgy emlékeztek, hogy a viharok közepette biztonságban érezték magukat: a hatalmas acéltornyok villámhárítóként védték őket. Bár a villámcsapások gyakoriak voltak, a gondosan földelt szerkezeteknek köszönhetően komoly károk vagy műsorszünetek nem történtek.

 

Az egykor a környék meghatározó jelképének számító adótorony teljesen eltűnt a térség látképéből. Hogy mi lesz a 160 hektáros hatalmas terület sorsa, egyelőre kérdéses. Felmerült például egy napelempark építése, de mindenekelőtt a teljes körű tereprendezés zajlik majd, amelyet az év végéig szeretnének befejezni.

HE/Felvidék.ma

2025.09.14. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Kitekintő

Trump olajembargót sürget Oroszországgal szemben

Felvidék.ma 2025.09.14.
Felvidék.ma

Levélben szólította fel a NATO-tagállamokat Donald Trump amerikai elnök, hogy ne vásároljanak kőolajat Oroszországtól, és vezessenek be szigorú szankciókat Moszkvával szemben az ukrajnai háború lezárása érdekében.

Az elnök jelezte: amennyiben a szövetségesek lépnek, Washington is nagyszabású büntetőintézkedéseket fog bevezetni Oroszország ellen.

Közben a NATO pénteken meghirdette a Keleti Őrszem nevű műveletet, amely a szövetség keleti határainak védelmét szolgálja. Az akcióra azután került sor, hogy orosz drónok hatoltak be a lengyel légtérbe. Marcin Bosacki lengyel külügyminiszter-helyettes az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén kijelentette:

„Lengyelország területi integritását példa nélküli léptékben, szándékosan sértették meg. Tudjuk, hogy nem tévedés történt.”

A francia kormány három Rafale vadászbombázót vezényelt Lengyelországba, a gépek már bevetésre készen állnak. Litvániában a német hadsereg, a Bundeswehr csapatai is megerősített készültségben vannak. Jörg See vezérőrnagy szerint a fő cél az elrettentés.

A feszültséget fokozza, hogy Belaruszban zajlik a Zapad 2025 orosz–fehérorosz közös hadgyakorlat, amely több NATO-tagállam határához közel folyik.

Donald Trump kezdetben úgy nyilatkozott, hogy az orosz drónok behatolása akár tévedés is lehetett, ám az amerikai ENSZ-nagykövet később leszögezte: az Egyesült Államok kiáll szövetségesei mellett, és készen áll a NATO teljes területének védelmére.

MTI/Felvidék.ma

2025.09.14. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Kitekintő

Bakondi György: Fontos volt 10 évvel ezelőtt lezárni a határt az illegális migránsok előtt

Felvidék.ma 2025.09.14.
Felvidék.ma
Magyarország fontos döntést hozott tíz évvel ezelőtt, amikor lezárta határát az illegális bevándorlók előtt, és ma már több európai uniós államban látható, hogy a korábbitól eltérően kezelik a migrációs helyzetet – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 Ma este című műsorában szombaton.

Bakondi György felidézte, hogy

2015-ben 400 ezer ismeretlen személyazonosságú, többnyire fiatal férfi hatolt be Magyarország területére okmányok nélkül, szervezetten, bűnözők irányításával.

Amikor a magyar kormány szembesült a helyzettel, döntést kellett hoznia: engedi a Nyugat-Európa felé tartó illegális migrációt, vagy megőrzi az ország szuverenitását, a magyar emberek mindennapjainak békéjét, a közbiztonságot, és megakadályozza az illegális behatolásokat – tette hozzá. Utalt rá, megkérdezték az embereket, és a magyarok 83 százaléka pártpolitikai hovatartozástól függetlenül úgy foglalt állást, ne engedjék be az illegális migránsokat.

Ennek eredményeként jött létre az őrzött műszaki akadályrendszer a déli határszakaszon, valamint a jogi határzár, amely lehetővé tette az elfogott határsértők visszairányítását.

„Ez a megoldás egy rendkívül erős politikai támadást indított ellenünk, elsősorban a Soros-szervezetek részéről”

– jegyezte meg a főtanácsadó, hozzáfűzve, Magyarországot eleinte elsősorban a médián keresztül, majd kötelezettségszegési eljárásokkal próbálták rászorítani az érkezők beengedésére, és arra, hogy magyar területen bírálják el a menekültkérelmüket, de mivel látható volt, ez hova vezet, nem engedett a nyomásnak. Bakondi György kiemelte, az elmúlt 10 évben több mint 1,1 millióan kíséreltek meg átjutni a határon, „ennyivel kevesebben jutottak be Nyugat-Európába”, vagyis a kerítés már egy évtizede nemcsak a magyar emberek, hanem az unió polgárainak biztonságát is oltalmazza – mutatott rá.

A főtanácsadó ezzel összefüggésben megjegyezte: a lengyel-fehérorosz határon acélkerítés épül, és az Európai Bizottság elnöke két héttel ezelőtt Lengyelországban tett látogatásán kijelentette, a külső határokat rendkívüli módon meg kell erősíteni, ezért jelentősen növelik az azok védelmére fordítandó összeget a következő hétéves költségvetési ciklusban, azt azonban nem tette hozzá, hogy a magyar határ kivételével.

„Ez a kettős mérce tipikus példája, azt jelzi, hogy a máshol épült kerítések támogatottak, oltalmazzák az uniót, míg a magyar, amelyik ugyanezt a funkciót tölti be, nem jó”

– közölte. Bakondi Gyögy kitért rá, Brüsszel szemszögéből a magyar megoldások általában nem jók, mert a diktátumokat a magyar kormány nemzeti megfontolások alapján nem teszi magáévá, „ezért továbbra is komoly politikai támadásoknak vagyunk kitéve”, a főtanácsadó biztos benne, ez kitart a jövő évi választásokig.

„Mindent megtesznek, hogy az európai elgondolásokhoz, a bizottság furcsa és hibás elképzeléseihez jobban igazodó, a nemzeti érdekeket feladó pártok kerüljenek kormányra”

– jelentette ki. A főtanácsadó szólt arról is, hogy a Nyugat-Európában az illegális migránsok liberális megfontolásokból korlátlanná vált befogadása kiváltotta a lakosság ellenérzését. No-go zónák alakultak ki, a közbiztonság jelentősen romlott, a nők elleni erőszakos cselekmények gyakoribbá váltak, az ellátórendszerben aránytalanságok jelentkeztek, emellett megjelent a nyílt, erőszakos antiszemitizmus, amelyre 1945 óta nem volt példa Európában – sorolta.

„Komoly feszültségekkel terhes Nyugat-Európa és a migrációs paktummal ezeket a feszültségeket szeretnék szétosztani azokban az országokban, ahol az jelenleg nincs jelen, és ezt mi nem akarjuk”  – mondta Bakondi György. A főtanácsadó közölte, az, hogy a patrióta pártcsalád frakciója jelen van az Európai Parlamentben, jelzi, nemcsak a nemzeti választásokon, hanem az európai uniós választásokon is előretörnek azon pártok, amelyeknek programjában „a migrációs helyzet másfajta kezelése szerepel, mint amit korábban, 2015 óta folytattak”.

Bakondi György felhívta a figyelmet arra, hogy a sok negatívum hatására „a nemzeti keretek között változások vannak” az illegális migráció tekintetében. Példaként említette, hogy Németország visszaállította a belső határellenőrzést, Görögországban pedig 10 évvel ezelőtt még elképzelhetetlen jogszabályokat fogadtak el, amelyek mentén felfüggesztették az Afrikából érkezettek menekültkérelmének elbírálását, a bevándorlók lábára mozgásérzékelőt tesznek, zárt táborokban tartják és visszairányítják őket.

MTI/Felvidék.ma

2025.09.14. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Művelő

Ilyenek vagyunk nemzetközi folklórfesztivál tizenhetedszer a Lévai járásban

Pásztor Péter 2025.09.14.
Pásztor Péter

Szeptember második hétvégéjén immár tizenhetedik alkalommal szervezi meg a Lévai Regionális Művelődési Központ az Ilyenek vagyunk – nemzetközi folklórfesztivált. A tánckaraván idén is a járás több településén örvendezteti meg a közönséget. Szeptember 11-e és 15-e között Léva mellett Ipolyságon, Paláston és Nagyölveden valósulnak meg programok.

Az öt nap során négy helyszínen huszonnégy tevékenység valósul meg. A járásbeli hagyományőrző csoportok és a nemzetközi néptáncegyüttesek fellépése, valamint gálaprogramja mellett táncoktatás, táncház, előadások, kézműves foglalkozás, népi vásár, kiállítás, népviseletes felvonulás színesíti az egyes helyszíneken a programot.

A tánckaraván fő célja a népi kultúra, a népi hagyományok ápolása, mindemellett a különféle nemzetek értékeinek a megismerését is szolgálja.

A 2025-ös évadban Magyarországról a Debreceni Hajdú Néptáncegyüttes és a Cserregő Néptáncegyüttes érkezett, Horvátországból jött a KUD Salona formáció és Koszovót képviselte a Ensemble Gjilani Néptánccsoport.

(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A fellépő csoportok közt leljük mások mellett a lévai Juhász Gyula Alapiskolában működő Pitypang Gyermek Néptánccsoportot, a szintúgy lévai Garam Menti Néptáncegyüttest és a Kéméndi Bokréta Néptánccsoportot.

A tánckaraván első állomása a palásti Palásthy Pál Egyházi Alapiskola volt szeptember 11-én. A tanintézményben Ipoly menti táncokkal ismerkedtek a tanulók, majd a hagyományos duda kultúra értékeit mutatta be Bencz Zsolt.

Pénteken Ipolyság került a központba, a 43. Honti Kulturális Napok  rendezvényfolyam részeként lépett színpadra a Debreceni Hajdú Néptáncegyüttes és a koszovói Ensemble Gjilani Néptánccsoport. A járási székhelyen délelőtt a hagyományos élő meghívó perpormansz valósult meg a Dituria bevásárló központban.

(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Az Ilyenek vagyunk központi rendezvényére szombaton a lévai vár udvarán került sor. Igazi kavalkád várta az érdeklődőket. Délelőtt népviseletes felvonulással érkeztek a fellépők a várudvar területére. A gálaprogram első fejezetében a helyi és környékbeli csoportok mutatkoztak be. Késő délután a nemzetközi vendégek mutatták meg tehetségüket.

De volt táncház, kézműves foglalkozás, kézműves vásár is. A nap folyamán különféle hagyományos népi eledeleket kóstolhattak meg a látogatók.

A fesztivál ideje alatt megtekinthették a várudvar területén levő Barsi Múzeum állandó és időszaki tárlatait.

(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Vasárnap délelőtt a tánccsoportok népviseletbe öltözött tagjai szentmisén vettek részt Léván, majd délután Nagyölveden tart gálaprogramot a horvátországi csoport és a magyar Cserregő Néptáncegyüttes.

A tizenhetedik nemzetközi folklórfesztivál zárónapján, szeptember 15-én délután a lévai művelődési központ székhelyén megtekinthető lesz a Népi konyha című időszaki kiállítás. A tárlatról ITT és ITT számoltunk be. A néphagyományokhoz kapcsolódóan kézműves foglakozást tartanak a székházban, mely az óbarsi réteshúzásra összpontosít.

Az Ilyenek vagyunk nemzetközi folklór fesztivál 2024-es programjáról ITT, a 2023-as eseményfolyamról ITT,  a 2022-es évadáról pedig ITT olvashatnak bővebben.

A fesztivál a Szlovák Művészeti Alap, a Kultminor, Nyitra Megye Önkormányzata, Léva városa támogatásával valósul meg.

A felvételek az ipolysági állomáson készültek.

Pásztor Péter/Felvidék.ma

2025.09.14. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Szerintem

Bácskossuthfalván tett látogatáson a Napsugár Református Óvodában

Molnár Ilona 2025.09.14.
Molnár Ilona

Mivel az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem vezetőségi tagsáságának felvidéki képviselője vagyok, ez évben először 2025 májusában, majd ezt követően szeptember elején a délvidéki falu református lelkészével,Csáti Szabó Lajossal megbeszélve látogatást tettem a református templom és paplak melletti 20 éve működő Napsugár Református Óvodában.

Azzal a céllal mentem, hogy a nyugodt, biztonságos környezetben kellemes körülmények között működő intézmény óvodásait óvónőikkel együtt megismerhessem. Szép óvodai teremben, helyiségben rengeteg korszerű játék, fejlesztő eszközök közepette felszabadultan játszottak a gyerkőcök. Nem zavarta őket a kívülről érkező ismeretlen személyem, sőt barátságosan fogadtak. Megnyíltak, amikor egy bőröndnyi plüss játékkal kedveskedtem nekik, leplezetlen gyermeki kíváncsisággal, természetes módon választották maguknak, vették birtokukba a plüss játékokat.

2025 májusában református óvodásokkal (Fotó: Molnár Ilona, archív)

Kimondhatatlanul jó érzés járta át szívemet, hogy egy apró gesztus révén betekintést nyerhettem egy vajdasági magyar református óvoda mindennapjaiba.

Az óvodának legnagyobb részben a magyar állam és az egyház az anyagi támogatója, kisebb mértékben a szülők és helyi szervezetek. Szerb állami támogatásban nem részesülnek. Mindezek mellett bácskossuthfalvi Napsugár Református Óvoda

egy kis magyar sziget a Vajdaságban, amelynek működése háborítatlan, és a nagy reformját élő szlovákiai oktatási intézmények sorsát nézve követendő példa lehet, hogyan tartsuk, mentsük meg Szlovákiában a magyar kisebb létszámú oktatási intézményeinket.

Kissé irigykedve fogadtam azokat a híreket is, hogy Vajdaságban a falvakon, városokban nem okozott problémát kis létszámú magyar osztályokat nyitni.

Emellett szeretném megemlíteni, hogy Felvidéken létező kisgyermekes anyák csoportja, akik honlapjukon: Felvidéki anyák vagyunk, adok-veszek adnak, vesznek, kínálják portékáikat, cserélik gyermekruhákat, cipőket, játékokat.Közöttük ismertem meg a Pereden élő, mátyusföldi kétgyermekes Lelovics Krisztinát és férjét, Imrét, akik jótékonykodásuk révén tudam eljuttatni a játékokat, gyermekruhákat nemcsak Vajdaságba, hanem Kárpátaljára is.

Molnár Ilona/Felvidék.ma

2025.09.14. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Képriport

Az idei Esterházy János Zarándoknap képeken

Bartalos Nikolas 2025.09.14.
Bartalos Nikolas

Az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont szeptember 12–13-án ismét megnyitotta kapuit mindazok előtt, akik méltó módon kívántak tisztelegni a felvidéki magyarság vértanú politikusa, Esterházy János emléke előtt.

A kétnapos zarándoknapra Esterházy János halálának 68., valamint végső nyugalomra helyezésének 8. évfordulója adott alkalmat, hogy a hívek és tisztelők közösségi találkozásban, lelki elcsendesedésben és imádságban osztozzanak.

A rendezvény keretében sor került az Esterházy János-emlékérem ünnepélyes átadására is, amellyel azokat tüntették ki, akik kiemelkedő módon járultak hozzá Esterházy János szellemi örökségének ápolásához

Az esemény részletes beszámolója ITT olvasható.

Bartalos Nikolas felvételei 













Bartalos Nikolas/Felvidék.ma

2025.09.14. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Hitélet

Kiss Endre Andrást beiktatták a jászóvári apátság élére

BN 2025.09.14.
BN

Szeptember 13-án, szombaton hivatalosan is beiktatták a jászóvári premontrei közösség élére Kiss Endre Andrást. A vízkeleti származású szerzetes személyében tizenöt év után ismét magyar apát vezeti a több mint kilencszáz éves felvidéki közösséget.

A tegnapi napon az eseményről elsőként Orosz Örs, a Magyar Szövetség politikusa, Nyitra megye képviselője, a Sine Metu Polgári Társulás elnöke számolt be közösségi oldalán.

Bejegyzésében kiemelte: „Mától Kiss Endre András a jászóvári apát. 15 év után újra egy magyar ember kezébe kerül a színezüst pásztorbot.”

Orosz Örs hozzátette: „A 900 éves jászóvári apátság, melynek alapítólevele a tatárjárásban pusztult el, ma már csak a IV. Béla királyunk által jegyzett újraalapító okirattal tud büszkélkedni. A középkori Felső-Magyarországon 8 hiteles hely működött, ebből három Jászóvárhoz tartozott. 120 000 kötetes könyvtára mellett a locus credibilis iratanyaga, több mint 5000 középkori oklevél teszi különlegessé. Kiss Endre beiktatásával egy a magyarok számára gyászos 15 éves időszak ér véget.”

A közösséget az elmúlt másfél évtizedben Ambróz Martin Štrbák apát kormányozta, előtte 1990-től 2009-ig a karvai születésű Bartal Károly Tamás állt az intézmény élén.

Fotó: A jászói Premonstrei apátság hivatalos oldala

Kiss Endre András 1955. december 5-én született Nagyszombatban. 1979. június 10-én szentelték pappá, majd 1980. január 10-én lépett be a premontrei rendbe. Megválasztásáig a debrődi premontrei rendi plébániát vezette, emellett a Jászóvári Prépostságon belül is több magas hivatalt betöltött: Bartal Károly Tamás OPraem apát idején konventi perjelként szolgált.

1999. április 21-én a nagyváradi premontrei apátság új vezetőjének benedikálásán ő volt az apát manuduktora.

Idén júliusban hivatalosan is átvette a jászóvári közösség irányítását, szeptember 13-án pedig ünnepélyesen beiktatták apátként.

A jászóvári apátság története kiemelt jelentőséggel bír a Kárpát-medencében: hosszú évszázadokon keresztül ez volt a legnagyobb, legnépesebb és leggazdagabb premontrei monostor, amely minden időben iránymutatást adott a rend szerzeteseinek.

BN/Felvidék.ma

2025.09.14. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Hitélet

Szeptember 14. – a Szent Kereszt megtalálásának és felmagasztalásának ünnepe

Berényi Kornélia 2025.09.14.
Berényi Kornélia

„Amikor felmagasztalnak, mindenkit magamhoz vonzok.” (Jn 12,32)

A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe 335. szeptember 13-ra nyúlik vissza, amikor Jeruzsálemben felszentelték a bazilikát, amelyet Nagy Konstantin császár emeltetett Krisztus sírja fölé. A Szent Keresztet Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona találta meg Jeruzsálemben a 4.században.  

A Keresztet szeptember 14-én ünnepélyesen felmutatták az összegyűlt népnek. Innen az ünnep elnevezése: Szent Kereszt felmagasztalása.

Az ereklyét, amelyet később elraboltak a perzsák, Hérakleiosz császár 630 körül szerezte vissza és vitte őrzési helyére, a legenda szerint mezítláb, szegényes ruhában, a saját vállán, az Aranykapun át.

Az ünnepet előbb Konstantinápolyban, majd a 7. századtól már a nyugati egyházban is ünneplik.

A szőgyéni Fehér Kereszt (fotó: Berényi Kornélia)

Jeruzsálemben évről évre felmutatják a keresztfa ott őrzött darabját a Szent Sír-bazilika felszentelésének évfordulóján. A hívők ez előtt meghajolva fejezhetik ki hódolatukat és hálájukat az Üdvözítő iránt, aki kereszthalála által váltotta meg a világot. A kereszthódolat hagyományos szertartása évről évre visszatér az egyház nagypénteki liturgiájában. Templomainkban is őriznek Szent Kereszt-ereklyéket, miként a szőgyéni Nagyboldogasszony-templomban is, ahol ezen az ünnepen a szentmise keretében ereklye-tiszteletre is sor kerül.

Az ünnepet előbb Konstantinápolyban, majd a 7. századtól már a nyugati egyházban is megünnepelték. A katolikus egyház ma is minden évben megüli a Kereszt felemelésének és felmagasztalásának ünnepét. Felemeli a Keresztet, hogy rátekintve tudatossá legyen az, mit vállalt értünk Jézus, és milyen úton kell haladnia minden kereszténynek.

A Szent Kereszt felmagasztalása és megtalálása (Fotó: pinterest)

A kereszt ószövetségi előképe a Mózes által póznára tűzött rézkígyó: aki hittel és bűnbánattal tekintett a kígyóra, megmenekült a marásától. Ezt a rézkígyót Jézus is említi Nikodémusnak mint kereszthalála előképét:

„Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: Senki sem ment föl a mennybe, csak az, aki a mennyből alászállott: az Emberfia, aki a mennyben van. Ahogy Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a világ.” (Jn 3,13-17)

Molnár V József Kalendáriumában ezt olvashatjuk:

„A keresztfa, amelyet a Megváltó vére szentelt, a győzelem jelképe. A középkorban, egészen a gótikáig Krisztus koronás király, aki a keresztfáról, az Élet fájáról uralkodik. A Szentkereszt otthonossá vált a keresztény emberek életében: kálváriák, közterek éke, jelen van a szántóföldeken, szőlőkben, útkereszteződéseknél. A korpuszok többsége a régiségben, rendszerint fogadalmi keresztként mágikus helyre került: „csoda-történt” terét jelölte a határnak vagy az „átokhelyet”, ahol gonosz kísért, s hoz pusztulást (e gonoszt csak Krisztus keresztáldozatának jele űzhette el, tarthatta távol). A kereszt szinte minden házban jelen volt szentképen, imádságos könyvben, olvasón.

Szent Kereszt felmagasztalása, ikon (Fotó: nyiregyhaz.gör.kat.)

A Magyarok legendájában a tudás fájáról származó és a haldokló Ádám nyelve alá helyezett három almamagból háromágú fa nőtt: cédrus, ciprus és olaj. Ebből ácsolták a keresztfát: eképpen lett a halál fájából az élet fája. A középkorban gonoszűző célzattal állították a határba, főleg útkereszteződésekhez a feszületet. Néhol mécs égett rajta, hogy a rontó, elátkozott lelkeket elriassza. Az útszéli kereszteknél a férfiember kalapját emelte, az asszony keresztet vetett vagy fohászt mormolt. Az új keresztnek hajdan keresztapát, keresztanyát választottak. Néhol az elkorhadt keresztet tisztességgel elföldelték. Göcsejben és Mezőségen csengős kereszteket állítottak; a csengők vihar idején gonoszt zavaró zajt keltettek. A barokk páratlan keresztkultuszát a hitújítás, a török veszedelem és a pestisjárványok magyarázzák.

Keresztvetés és rajzolás valamikor általános szokás volt, sokhelyütt a protestánsoknál is. Sütőlapátra, kemence ajtajára, kenyértésztára, szegendő kenyérre, lefekvés előtt párnára, alvó családtagokra, szoba négy sarkára („Jézus vére fusson át minden sarkon!”) keresztet rajzoltak, vetettek.

Bizánci miniatúra, Nagy Konstantin és Szent Ilona a kettőskereszttel (Fotó: Wikipédia)

A régi falu keresztény embere a napot és minden cselekvését keresztvetéssel kezdte és végezte. Göcsejben fejszével vágtak keresztet az újszülött fekvőhelyére, Ormánságban fokhagymával keresztezték a gyermekágy négy sarkát; de ellő jószág hasát, tőgyét is kereszttel illették; a gyógyító ital fölé a bögre szélére késsel keresztet ütöttek… Tápén, amikor először fogtak csikót a kocsi elé a kapuköldöknél ostorral keresztet jelöltek. Vetéskor a szántóföld közepére búzából keresztet szórtak. Keresztet vetettek égzengéskor, kocsi-, hajóinduláskor, de még az ásításra nyitott száj elé is” – olvasható Molnár V József néprajzkutató, néplélekkutató gyűjtéséből.

Forrás: MKPK, Néprajzi lexikon

Berényi Kornélia/Felvidék.ma

2025.09.14. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Ajánló

Amikor megtörik a csend…

Pásztor Péter 2025.09.14.
Pásztor Péter

Ipolyság helytörténetének kevésbé ismert szegmensét öleli fel Kapusta Krisztina Csend van… az ipolysági ortodox zsidó temetőben című kötete. A napokban megjelent kiadvány sorba veszi a város határában lévő temető nyughelyeit. A hiánypótló kiadványt a 43. Honti Kulturális Napok keretei között mutatták be első alkalommal a nagyközönségnek az Ipolysági Városi Könyvtárban. 

Mint a köszöntőben Pleva Beáta, a könyvtár vezetője megfogalmazta: a könyv által nem csupán történelmi emléket őriznek meg, hanem tisztelettel emlékeznek arra a zsidó közösségre is, akik Ipolyság életében, fejlődésében fontos szerepet játszottak.

A szerzővel, a Honti Múzeum munkatársával, a budapesti Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem hallgatójával Hunčík Péter, pszichiáter, közíró beszélgetett.

Mint felvetette, egy igen fontos, ám eléggé elfeledett témát dolgoz fel a kiadvány.

Kapusta Krisztina, részben a budapesti tanulmányai során került közelebbi kapcsolatba a zsidó közösség történelmével, kultúrájával. Ekkortájt kezdte feltérképezni az ipolysági zsidó temetőket.

Pleva Beáta (b.), a könyvtár vezetője üdvözli a jelenlévőket (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Az elmúlt időszakban számos önkéntes brigádot szervezett a kissé elhanyagolt zsidótemetők megtisztításáért. A fáradhatatlan önkéntes munka mellett temetőbejárásokat szervezett, a holokauszt áldozatainak mártírfeliratai nyomába is eredhettek az érdeklődők általa. Ám tevékeny részese volt a Homok városrészben lévő zsidó temető kohanita kapujának feltárásában és felújításában is.

Mindezen munkálatok, értékmentések mentén formálódott a város északi határában lévő kisebbik temető feltérképezése.

„Kapusta Krisztina egy időutazásra hívja az olvasót. Az ipolysági ortodox temetőben végzett kutatásai nyomán olyan fontos tényeket és információkat tár fel, melyek segítenek bennünket az emberi létezés titkainak megfejtésében” – olvasható Hunčík Péter utószavában a könyv hátlapján.

Hunčík Péter kérdezte a szerzőt (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Majd így folytatja:

„Az ipolysági polgárokat pedig emlékezteti arra, hogy városukban néhány évtizeddel ezelőtt élt egy tehetséges, tehetős, lokálpatrióta csoport. Az ipolysági ortodox zsidókról van szó. Nagy részüket megölték, és akiket megkíméltek a Soá borzalmai, azok mind egy szálig eltűntek a városból. Emlékezzünk rájuk. Hiányoznak.”

A mintegy háromszáz oldalas színes könyv sorra veszi a temető összes sírhelyét. Az előszóban összegzi az ipolysági zsidóság történetét, az ortodox temető kialakításával egyetemben.

Úgy éreztem, szükséges a sírkertek dokumentálása, hiszen a sírkövek számos fontos adat őrzői – hangsúlyozta Kapusta Krisztina. Az ipolysági zsidó temetők tudományos vizsgálatával eddig senki sem foglalkozott. Ezt tűzte ki célul a kötet szerzője. A tudományos projekt egyik szakasza zárul le, s egyúttal összegződik a kiadványban.

Megtelt az Ipolysági Városi Könyvtár terme (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A nem mindennapi könyv nem csupán az említett temető sírjeleinek és feliratainak fotós dokumentációja, hanem az ortodox zsidó hitközség tárgyi emlékeit, emlékjeleit is bemutatja.

Szisztematikusan elemzi a temető ma is meglévő több mint nyolcvan nyughelyét. Elemzi és osztályozza a sírköveket alapanyaguk és állapotuk alapján. Részletezi a sírjeleken látható szimbólumokat. Szól a latin betűs sírfeliratokról. Alaposan bemutatja a holokauszt áldozataira emlékező összes mártírfeliratot a temetőben.

A kötet következő fejezetében közli Mislovics Erzsébet az ipolysági ortodox zsidó temető sírfeliratainak analízisét.

A könyv gerincét és egyben hiánypótló jellegét az adattár jelenti. Közel kétszáz oldalon át mutatja be és elemzi a temető egyes, ma is meglévő sírhelyeit. A fotográfiák mellett közli a sírfeliratokat magyar nyelven. A héber nyelvű feliratok magyar fordítását is közli a kötet. A fordítást Mislovics Erzsébet végezte.

A bemutatott kötet (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Egyes sírjeleknél a családi kötődésekről is ír, rövid életrajzokkal egészíti ki azokat. Mindezek alapos levéltári kutatás eredményei. A kötetben szerepelnek a héber nyelvű sírfeliratok is.

A SIK Polgári Társulás gondozásában megjelent átfogó kiadvány hiánypótló mivolta mellett egy remek forrásként is szolgál a további kutatásokhoz.

Az ortodox temető csendje ezzel a kiadvánnyal megtört…

Pásztor Péter/Felvidék.ma

2025.09.14. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Newer Posts
Korábbi hír

Legfrissebb hírek

  • A kormányfő testőreit hallgatta meg a bíróság Juraj C. tárgyalásán

    2025.09.19.
  • Szlovákia készen áll az elektronikus érettségi bevezetésére

    2025.09.19.
  • Folk_ME – új távlatok a népzeneoktatásban

    2025.09.19.
  • A Rákóczi Szövetség idén 477 gömöri elsősnek hozott ösztöndíjat

    2025.09.19.
  • Színház mindenkinek Nagykaposon

    2025.09.19.

Az első szlovákiai magyar hírportál
  • Írj nekünk
  • Impresszum
  • Bannerek
  • Hírlevél
  • Facebook
  • RSS
Copyright © 2025 FELVIDÉK.ma. Minden jog fenntartva. - A hírportál működtetője: Szövetség a Közös Célokért - Združenie za spoločné ciele, Május 1. tér 10-12, 815 57 Bratislava - Pozsony.

Kapcsolat: info@felvidek.ma

Felvidék.ma
  • Itt és Most
    • Itt és Most

      A kormányfő testőreit hallgatta meg a bíróság Juraj…

      2025.09.19.

      Itt és Most

      Szlovákia készen áll az elektronikus érettségi bevezetésére

      2025.09.19.

      Itt és Most

      Legyen minél több hiteles vállalkozás a Felvidéken!

      2025.09.19.

      Itt és Most

      Ne csak a múltunkban, a jövőnkben is hagyjunk…

      2025.09.19.

      Itt és Most

      A felelőtlen gyógyszerhasználat komoly egészségkárosodáshoz vezethet

      2025.09.18.

      Itt és Most

      Egy hónapon belül dönt az ügyészség Kotlár beadványával…

      2025.09.18.

      Itt és Most

      Muránsky is tiltakozott amiatt, hogy Rakušan részt vett…

      2025.09.18.

  • Művelő
    • Művelő

      A Rákóczi Szövetség idén 477 gömöri elsősnek hozott…

      2025.09.19.

      Művelő

      Színház mindenkinek Nagykaposon

      2025.09.19.

      Művelő

      Iskolaközpont-bővítés Rozsnyón

      2025.09.19.

      Művelő

      A közösségért és a kultúráért – új irányok…

      2025.09.18.

      Művelő

      Jön a Varázsfurulya – szombaton ismét a Komáromi…

      2025.09.18.

      Művelő

      Ezt a két népfőiskolai kollégiumot indítják el Martoson

      2025.09.17.

      Művelő

      Jubilál a Dunaartcom Somorjai Nemzetközi Művésztelep

      2025.09.17.

  • Hitélet
    • Hitélet

      A múlt és jelen találkozása Nemesradnóton

      2025.09.16.

      Hitélet

      Magyar nyelvű szentmise a pozbai Fájdalmas Szűzanya-kegyhelyen

      2025.09.16.

      Hitélet

      Fájdalmas Szűzanya ünnepe

      2025.09.15.

      Hitélet

      Erdő Péter levélben köszöntötte XIV. Leó pápát 70….

      2025.09.15.

      Hitélet

      Digitális hangyaboly, vagy az Istenképűek boldog szigete

      2025.09.14.

      Hitélet

      Kiss Endre Andrást beiktatták a jászóvári apátság élére

      2025.09.14.

      Hitélet

      Szeptember 14. – a Szent Kereszt megtalálásának és…

      2025.09.14.

  • Régió
    • Régió

      Naszvad szakrális emlékhelyei diákszemmel

      2025.09.19.

      Régió

      Létrejött a Rimaszombati Magyarok Fóruma

      2025.09.19.

      Régió

      Csenger Tibor szerint két választókerület létrehozása erősebb régiós…

      2025.09.18.

      Régió

      Füleken új bérlakások épülhetnének

      2025.09.18.

      Régió

      Zalaegerszeg és Dunaszerdahely testvérvárosok lettek

      2025.09.18.

      Régió

      Elhunyt Demjénné Kovács Erna, Nagykapos krónikása

      2025.09.18.

      Régió

      770 éves múlt, 43 éves hagyomány – megnyílt…

      2025.09.17.

  • Kitekintő
    • Kitekintő

      Folk_ME – új távlatok a népzeneoktatásban

      2025.09.19.

      Kitekintő

      Orbán Viktor: ha nemzeti kormány van, nincsenek migránsok…

      2025.09.19.

      Kitekintő

      „Így közlekedünk mi”

      2025.09.18.

      Kitekintő

      Idén nyáron jelentősen növekedett az aszály sújtotta területek…

      2025.09.18.

      Kitekintő

      Csökkent Csehország lakosságának száma az első félévben

      2025.09.18.

      Kitekintő

      „Aki a nukleáris energiát támadja, az a jövőbeli…

      2025.09.18.

      Kitekintő

      Új határforgalom-ellenőrző rendszert vezetnek be októberben a schengeni…

      2025.09.17.

  • Szerintem
    • Szerintem

      Történelem

      2025.09.17.

      Szerintem

      A gyűlölet új arca: az online tér veszélyei

      2025.09.16.

      Szerintem

      Bácskossuthfalván tett látogatáson a Napsugár Református Óvodában

      2025.09.14.

      Szerintem

      Rudolf Huliak Kočner, Káčer, Klus és Slota nyomába…

      2025.09.12.

      Szerintem

      Ursula háborúzik

      2025.09.11.

      Szerintem

      Nem kell feltalálni a spanyolviaszt…

      2025.09.11.

      Szerintem

      Szia uram, tankcsapda 2,5 milliárdért, érdekel? 

      2025.09.08.

  • Múltidéző
    • Múltidéző

      A ma eseményei holnapra történelemmé lesznek

      2025.09.19.

      Múltidéző

      Esterházy János a mi tükrünk

      2025.09.18.

      Múltidéző

      Negyven bécsi corvina elektronikus másolatával gazdagodott az OSZK…

      2025.09.18.

      Múltidéző

      Hogyan lehet megszólítani a temetőket?

      2025.09.17.

      Múltidéző

      Helytörténészek találkozója, Pátria díj Dunajszky Gézának

      2025.09.16.

      Múltidéző

      113 éves üzenet a múltból

      2025.09.16.

      Múltidéző

      Újra kiállították a cseh koronázási ékszereket a prágai…

      2025.09.16.

  • Magazin
    • Magazin

      Rekordszámú kék vércse gyülekezése a Hortobágyi Nemzeti Parkban

      2025.09.18.

      Magazin

      A fiatalok átlagosan több időt töltenek a közösségi…

      2025.09.18.

      Magazin

      Jövő tavasztól ismét fizetős lesz a belépés Velencébe

      2025.09.17.

      Magazin

      Riasztó mértékű mikroműanyag-szennyezettséget mutatott ki a levegőben egy…

      2025.09.16.

      Magazin

      Jelölje Ön is díjra orvosát!

      2025.09.16.

      Magazin

      Négy magyar a világ száz legjobb teniszezője között

      2025.09.15.

      Magazin

      A hétköznapi hősök köztünk járnak

      2025.09.12.

  • Ajánló
    • Felvidéki magyarok
      Felvidéki magyarok

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2024/1. száma

      2024.05.16.

      Ajánló

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2023/4. száma

      2023.12.31.

      Felvidéki magyarok

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2023/3. száma, fókuszban a…

      2023.11.02.

      Felvidéki magyarok

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2023/2. száma / Omega…

      2023.05.17.

      Felvidéki magyarok

      Duray Miklósra emlékezünk – Megjelent a Felvidéki Magyarok…

      2023.01.22.

      Felvidéki magyarok

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2022/4. száma

      2022.12.30.

      Ajánló

      A Kabóca szeptemberi száma

      2025.09.19.

      Ajánló

      A Kürtös is foglalkozik a Csemadok tisztújító közgyűlésével

      2025.09.18.

      Ajánló

      Kovács Balázs: Narancslekvár

      2025.09.18.

      Ajánló

      Nemzetközi díjátadón ismerték el a Deltát a legjobb…

      2025.09.17.

      Ajánló

      Felújított operafilmek – a Bánk bán nyitja az…

      2025.09.17.

      Ajánló

      Már 200 ezer követője van a Dankó Rádiónak

      2025.09.16.