A visegrádi négyek közös pozíciója mindig addig volt megrendíthetetlen, amíg a német kancellár vagy a francia elnök nem nyúltak a telefonhoz és nem tettek visszautasíthatatlan ajánlatot az egyik kiválasztott kormányfőnek. Pontosan így értelmezhetjük Emmanuel Macron ausztriai találkozóját „a keleti barbárokkal” – írja a Lidové Noviny című cseh napilap a francia elnök, az osztrák kancellár, valamint a cseh és a szlovák kormányfő szerdai salzburgi találkozójával kapcsolatban.
A konzervatív napilap terjedelmes első oldalas elemzésében úgy véli: a visegrádi négyes „egyre inkább visegrádi kettessé változik, amelyben a csehek és a szlovákok a megértő partner szerepét játsszák, míg a lengyelek és a magyarok az EU renegátjainak számítanak”.
A francia elnök felgyorsítja a V4 megosztását. Emmanuel Macron most úgy döntött, hogy „míg a csehekkel és a szlovákokkal még lehet beszélni, a lengyeleknek és a magyaroknak hátat fordított”. Útiprogramja szerint Salzburg után Macron Romániába és Bulgáriába látogat, míg „Magyarországot és Lengyelországot messze elkerüli”.
Bár a francia államfői iroda a dolgokat hivatalosan másképp magyarázza, egyik munkatársa a Reuters hírügynökségnek elárulta: Macron azokat az országokat akarja meglátogatni, amelyek fontosnak tartják európai betagozódásukat. Magyarországot és Lengyelországot Macron az európai értékek aláásásával vádolja, és nem számítja ezen államok közé.
Bohuslav Sobotka cseh és Robert Fico szlovák miniszterelnöknek hivatalosan ugyan felhatalmazásuk van az egész Visegrád nevében tárgyalni, de Fico már a múlt héten félretette a V4-et, amikor kijelentette: politikám lényege Németország és Franciaország mellett az Európai Unió kemény magjához tartozni.
Ficoéhoz hasonló lépést tervez minden jel szerint a cseh kormányfő is – írja a tekintélyes prágai napilap. A Lidové Noviny úgy értesült: Sobotka politikai üzletet ajánl fel a franciáknak. A csehek hajlandóak lesznek tárgyalásokat folytatni arról a francia javaslatról, hogy a külföldre kiküldött cseh alkalmazottak az ottani hazaiakéval egyenlő bért kapjanak, ha Párizs nem fogja támogatni a kötelező menekültkvóták érvényességi idejének a meghosszabbítását. Az egyenlő bérek elfogadásával Csehország kimutatja, hogy közelebb van a Nyugathoz, mint a többi visegrádi ország, s számára a probléma marginális. Ezzel azonban „újabb éket ver a visegrádiak közé”. Az újság rámutat: míg 2015-ban mintegy 300 ezer lengyel dolgozott hazai szerződéssel a zsebében Nyugaton, addig a csehekből csak mintegy 10 ezer.
Prága nagy sikernek tartaná azt, ha Macron a migránsok kérdését Salzburgban nem nyitná meg – mondta egy neve elhallgattatását kérő cseh diplomata a Lidové Novinynek. Nyilvánvalóan összefüggés van a Lidové Novinyben közölt értesülések és Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök új bejelentése között: Csehország üdvözölné, ha megfigyelőként részt vehetne az euróövezet pénzügyminisztereinek az övezet jövőjéről folytatott tanácskozásain – jelentette ki Sobotka, akinek szavait a Právo című cseh napilap ismerteti szerdán.
A baloldali újság szerint a „megfigyelői státust” az európai gazdasági és pénzügyi unió elmélyítésével kapcsolatos a cseh kormány által kidolgozott hivatalos álláspont tartalmazza. Sobotka megerősítette, hogy a dokumentumot a cseh kormány már jóváhagyta, de arról egyelőre nincs végleges döntés, mikor is nyújtják be a kérést az euróövezethez.
A cseh kormányfő úgy véli: a megfigyelői státus „hasznos eszköze lehetne” az euróval rendelkező, illetve az euróval nem rendelkező országok közti bizalom növeléséhez és az egész Európai Unió egységének megerősítéséhez. „Úgy vélem, hogy ez egy jó ötlet, amelyet Csehországnak az EU magjához való közeledés érdekében tovább kellene fejlesztenie” – idézte Sobotka szavait a Právo.
Csehország azzal, hogy megfigyelői státust kér az euróövetben, semmit sem ronthat el – nyilatkozta a lapnak David Marek, a Deloitte társaság elemzője. Bár jelképes lépésről van szó, mindig jó, ha valaki az információforrások közelében van – mutatott rá az elismert pénzügyi szakértő. „Fontos diplomácia-taktikai lépésről van szó” – tette hozzá David Marek.
Bár Csehország lényegében teljesíti az euró bevezetésének maastrichti feltételeit, a bevezetés dátumáról nincs semmiféle döntés. A legutóbbi felmérések szerint a vállalkozók és a lakosság többsége is ellenzi a közös pénznem gyors bevezetését.
